// 2026. február 4., szerda // Ráhel, Csenge

// Nagyítás

// Archívum

Putyin csapdája

roMánia

Szerző: Alina Matis
2014. szeptember 07., 16:25

Vlagyimir Putyin mindnyájunknak tartott egy bemutatót: hogyan kell játszanod az ellenféllel, csapdát állítasz neki, hagyod beleesni és még a barátait is odahívod, hogy lássák, milyen naiv volt, majd kezet nyújtasz neki és amikor feltápászkodott, behúzol neki még egyet.

A következőképpen történt:

1. lépés – a játék: Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko telefonon beszéltek az Ukrajna keleti részében dúló háborúról. Nem tudjuk, mi hangzott el valójában, mert a kijevi és a moszkvai változatok nem esnek egybe. Az ukrán Elnöki Hivatal 11:00 óra előtt kiadott egy közleményt: „Ukrajna elnöke, Petro Porosenko telefonos megbeszélést folytatott Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal. A beszélgetés egy donbaszi tűzszünetre vonatkozó megállapodásban öltött testet.” Röviddel később Obama sajtókonferenciát tartott Észtországban, de nem kívánta kommentálni, arra hivatkozva, hogy nem tudja, mit tartalmaz ez a tűzszüneti megállapodás.

2. lépés – a csapda: Az ukrán elnöki hivatal bejelentését követő órákban figyelemmel kísértem a közösségi hálózatokat, főleg az ukrán aktivisták és a Majdan mozgalmát támogatók angol nyelvű fiókjait (különösen az EuroMajdan PR-t). Röviden: egyáltalán nem voltak boldogok. A „béke” nagyjából egy órát tartott, majd színre lépett Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov.

3. lépés – a beleesés: Peszkov a Kreml üzenetét közvetítette (forrás: BBC): „Oroszország nem tárgyalhat konkrétan tűzszünetről, mert nem részvevő fél a konfliktusban”. És ezzel visszatértünk az ukrajnai belpolitikai konfliktusról szóló diskurzushoz, melyről Kijevnek és a „novorosszijai milíciák”-nak kell tárgyalniuk.

4. lépés – a kéznyújtás: Ennek ellenére, mondta Peszkov, igaz, hogy Porosenko és Putyin „beszéltek azokról a lépésekről, melyek elősegítenének egy, a lázadók és az ukrán erők közötti tűzszünetet”. Az ukrán elnöki hivatal ráharapott a csalira, és ahelyett, hogy azt magyarázta volna el, miért jelentett be egy olyan tűzszünetet, mely – a másik fél szerint – nem létezik, és ki hibázott, a Kreml értelmezése szerint árnyalta a kérdést: „olyan lépésekről tárgyaltak, melyek elősegítenének egy tűzszünetet a lázadók és az ukrán erők között”. Vagyis pontosan az, amit az oroszok mondtak.

5. lépés – újabb csapda: Miután minden elrendeződött, megjelent a képben Vlagyimir Putyin is, aki Ulánbátorból mégiscsak előállt egy hét lépésből álló ukrajnai béketervvel, állítja a New York Times: Az ukrán hadseregnek és a lázadóknak abba kell hagyniuk az „aktív offenzív műveleteket”; Az ukrán csapatoknak olyan távolságra kell visszavonulniuk, ahonnan nem bombázhatják a lakott területeket; Nemzetközi megfigyelők ellenőriznék a tűzszünet betartását; Megszüntetik harci repülők civilek elleni bevetését; Előzetes feltételek nélküli fogolycsere; Humanitárius folyosó a menekültek és segélyek bejuttatása számára; A megsemmisült infrastruktúra helyreállítása. Az érintett feleknek, mondta Putyin, azonnal össze kellene hangolniuk a tevékenységüket és végre kellene hajtaniuk mind a hét lépést. Sőt, biztosítékokat adott arra, hogy Porosenko e témában vele azonos állásponton van. Putyin: 2, Porosenko: 0.

Az ukrán elnök a következő fő hibákat követte el (azon túlmenően, hogy nem tudjuk pontosan, Putyin tényleg meglebegtette előtte a tűzszünet lehetőségét, vagy Porosenko egyszerűen eleve félreértette őt): bár senki sem hihet egy pillanatig sem az oroszok azon diskurzusának, hogy ami Ukrajnában történik, az egy belpolitikai konfliktus – az valójában orosz–ukrán konfliktus –, Porosenko hibázott, hogy a szeparatistákkal folytatott előzetes megbeszélések nélkül jelentette be a tűzszünetet. Ezáltal lehetőséget adott Putyinnak arra, hogy előálljon a tűzszünet cáfolatával, arra hivatkozva, hogy ő nem egyezhetett meg olyasmiről, amit csak a szeparatisták tehetnek meg.

Másodsorban azzal, hogy egyedül jelentette be a tűzszünetet – ha telefonon erről állapodtak meg, akkor miért nem mondta Putyinnak, hogy jelentsék be együtt? –, Porosenko az ukrán hadsereg keleti műveleteire nézve veszélyes üzenetet küldött: hogy nem tudja legyőzni az Oroszország által felfegyverzett szeparatistákat, hogy ő tette meg azt a lépést, melyet kapitulációnak lehet értelmezni. Ez olyan árnyalat, mely nem kerülte el az ukránpárti aktivisták figyelmét, akik a közösségi hálózatokon máris azzal bírálják Porosenkót, hogy kész volt „elárulni” az ügyet.

Végül ez a tűzszünet, a Kijev által eredetileg bejelentett kevés információ alapján, ha sor került volna rá, akkor a Donbasz jegelt konfliktussá változtatását jelentette volna. Vagyis pontosan az történne, amit Putyin szeretne, hogy végrehajtsa a Novorosszija visszaszerzésére vonatkozó álmát. Egy cári birodalom idejében létezett történelmi régió helyreállításáról van szó, mely a jelenlegi Ukrajna területének mintegy egyharmadát foglalta magába – délen és keleten.

Ma, egy órán át, az ukrajnai béke nem remélt módon közelinek tűnt. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá vált Putyin csapdája, úgy távolodott el a béke reménye olyan messzire, mint eddig soha.

Fotó: Reuters/RIA Novosti/Alexei Druzhinin

Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// ez is érdekelheti

Főtér

A rablóállam esete a védtelen állampolgárokkal és a jogállamiság illúziójával

A nagyváradi premontrei apát kilakoltatásáról szóló bírósági döntés félelmetes képet fest az igazságszolgáltatás állapotáról, és az államérdekből elkövetett jogtiprásról.

Krónika

Víz és csatornázás nincs, de a polgármester helikopterrel furikázik az egyik erdélyi faluban

Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.

Főtér

A Vexler-törvénnyel rúgták be az ajtót Kolozsváron: mi lesz a Goga-könyvtárral meg a Radu Gyr utcával?

Ütközhetnek a román nemzeti fejekben a vonatok, ha a törvény nevében utcák, intézmények nevét kell törölni, mert a névadó személyiségekről kiderül: fasiszták, legionáriusok, háborús bűnösök…

Székelyhon

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.

Krónika

Miért mondhatta Csíkszereda polgármestere, hogy az AUR „kihasználta” az adóemelés-ellenes tüntetést?

Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.

Székelyhon

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény