// 2025. október 22., szerda // Elod

// Nagyítás

// Archívum

"Politikai ajánlat" Moldova Köztársaságnak

roMánia

Szerző: Anca Simina
2014. január 20., 18:51

Traian Băsescu elnök öt nappal azután, hogy találkozott az Obama-adminisztráció küldöttével, Victoria Nulanddal, árnyalta azokat a kijelentéseit, melyek szerint „országterv” az „egyesülés” Moldova Köztársasággal, ezzel szemben egy „politikai ajánlat”-ról beszél, amit Románia fog tenni Kisjenőnek (Chişinău), ha az „nem képes biztosítani ezen ország szuverenitását” – írja a gandul.info.

„Románia nem maradhat majd politikailag passzív, ha Transzdnyeszterből, vagy a gagauz térségből olyan provokációk fognak kiindulni, melyek Moldova Köztársaságot az Európai Unió felé vezető útja megszakítására kényszeríthetik. Teszünk majd egy politikai ajánlatot Moldova Köztársaságnak, ha nem képes biztosítani ezen ország szuverenitását”, mondta Băsescu az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel folytatott éves találkozóján, felpanaszolva „a transzdnyeszteri kérdéssel kapcsolatos 5+2-es formátum hatékonyságának hiányát” és a nemzetközi intézmények reakciójának elmaradását „a transzdnyeszteri román iskolákkal szembeni bánásmódot illetően”.

Diplomáciai források a Gândulnak kijelentették, hogy az AEÁ-s hivatalosság által az elnökkel a Cotroceni-palotában folytatott találkozó során kifejezett érdeklődés többek között Băsescunak a Moldova Köztársasággal való egyesülésre vonatkozó kijelentéseire is kiterjedt. Victoria Nulandnak ezt követően, a nagykövetségen határozott állásfoglalása volt e témában: „Az AEÁ támogatja Moldova Köztársaság szuverenitását és területi integritását és azt a szabadságát, hogy maga válassza meg a jövőben követendő útját”.

A Kisjenőnek szóló ajánlat, egyfajta „zárójel”-ként

Băsescu „ajánlata” az előre megírt hivatalos beszéden kívül hangzott el az európai nagykövetek előtt. „Ez nincs benne a beszédben, de nem tehetem meg, hogy ne legyek önökkel őszinte”, nyitott „egy zárójelet” az elnök.

Băsescu eredetileg arra készült, hogy csak annyit mond, Románia továbbra is „lelkes támogatója lesz annak, hogy európai távlatot kell nyújtani Moldova Köztársaságnak”, partnerséget alkotva „az AEÁ-val és az EU-s tagállamokkal annak érdekében, hogy támogassák” Kisjenőt „az integráció ezen útján”. Míg a vilniusi csúcs előtt konkrétan egyesülésről beszélt, a cotroceni-i éves diplomáciai találkozón az elnök eleinte egy lépést visszakozott, csak Moldova Köztársaság távlati EU-integrációját említve, „elsősorban az energetikai biztonság, az oktatás és a lakosság többsége román identitásának megszilárdítása érdekében”, a hangjával kihangsúlyozva a „román identitást”.

Băsescu újra elővette a vilniusi gondolatot, azt kérve, hogy „a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodásra a jelenlegi EB mandátumának vége előtt kerüljön sor”, azzal érvelve, hogy „bármilyen más opció nem kívánt fordulatot hozhat, ahogy az Örményországgal és Ukrajnával történt Vilniusban”.

Az elnök azonban, „zárójelben mondva” „nem hatékony”-nyá nyilvánította az 5+2-es formátumot (Moldova Köztársaság, Transzdnyeszter, Ukrajna, Oroszország és az EBESZ, plusz az AEÁ és az EU megfigyelőkként), amelyben eddig a transzdnyeszteri konfliktussal kapcsolatos zajlottak, megemlítve azokat a „bátorításokat is, melyeket a gagauzok az autonómmá váláshoz kapnak (így! valójában a gagauzok már régóta nagyfokú autonómiával rendelkeznek – E-RS). Nem láttam állásfoglalásokat a transzdnyeszteri román iskolákkal szembeni bánásmóddal kapcsolatosan”, mondta Băsescu, miután egy nappal korábban az EBESZ-től kért állásfoglalást.

Az elnök a kudarcot többek között annak rovására írja, hogy nem akarnak olyan megoldásokat találni, melyek csökkentenék az Orosz Föderáció befolyását a térségben. „Mindnyájan Moldova Köztársaság szuverenitásáról és függetlenségéről beszélünk, tudjuk, hogy a transzdnyeszteri és a gagauziai vezérlőgombok nem Kisjenőben vannak és nem akarjuk, vagy nem tudjuk még megtalálni az eszközöket arra, hogy megelőzzük Moldova Köztársaság esetleges visszafordulását az útról. Románia nem maradhat majd politikailag passzív, ha Transzdnyeszterből, vagy a gagauz övezetből olyan provokációk fognak kiindulni, melyek Moldova Köztársaságot az Európai Unióba vezető út megszakítására kényszeríthetik. Teszünk majd Moldova Köztársaságnak egy politikai ajánlatot, ha nem képes biztosítani ennek az országnak a szuverenitását”, állította Băsescu.

Băsescu forgatókönyve és a nemzetközi reakciók

Traian Băsescu 2013. november 26-án vetette fel az „egyesülés” gondolatát a közszolgálati tévének a vilniusi csúcs előtt adott egyik interjújában. Az elnök akkor azt mondta, Románia számára az ország egyesítése a következő országterv, megemlítve, hogy meggyőződése szerint, amennyiben Moldova Köztársaságban létezni fog egy unionista áramlat, hazánk készen fog állni. „Egy nép, amikor alkalma van együtt lenni, nem fog erről lemondani. Nem a politikusokra számítok, egész Moldova Köztársasággal kapcsolatos cselekvésem azzal a gondolattal volt kapcsolatos, hogy talán egyesülni fogunk, tudom, hogy most nincs itt a pillanat, de (…) ez meg fog történni, mert a vér nem válik vízzé”, jósolta.

Arra a kérdésre, hogy konzultált-e a romániai diplomáciával, a külügyminiszterrel, az elnök azt válaszolta: „Attól tartok, hogy mindent egybevetve én vagyok az, akinek meg kell adnia a hangot a külpolitikában. Nem hiszem, hogy bárhonnan engedélyt kellett volna kérnem”.Forgatókönyve fenntartásokat szült több európai kancelláriában, de Kisjenőben is. De miközben Iurie Leancă bírálta az elnök nyilvános megszólalását, a kisjenői államfő, Nicolae Timofti továbbra is szolidárisnak mutatkozott Traian Băsescu politikájával, a vilniusi csúcs után fogadva őt és december 1-én Bukaresten tartózkodva, úgy a nemzeti ünnep alkalmából tartott katonai parádén, mint ahogy a cotroceni-i fogadáson is.

Később, egy másik tévéinterjúban megkérdezték tőle, hogy konkrétan rendelkezik-e egy ilyen típusú tervvel, vagy csak egy forgatókönyvet vetett fel. „Határozott módon foglalkozni fogok ezzel a tervvel, azon tervek egyike lesz, melyekre a mandátumom befejezése után a forrásaimat fordítani fogom”, tért vissza a kérdésre, a B1TV-ben Băsescu.

Az elnök kitartott álláspontja mellett, de akkor elismerte, hogy ez nem egy azonnali terv. „Nem szégyellem azt, amit mondtam és az sem zavar, ha valamelyik politikus azt mondja: jaj, hogy mondhatott ilyesmit, mert a kisjenői kommunistákat erősítjük. A Mindazok kommunisták, akik Moszkva és Brüsszel között játszanak. (…) De ez nem olyan terv, amit holnap, vagy holnapután meg lehet valósítani. Most nem olyan helyzet van, amikor a dolgok megtörténhetnek”, mondta Traian Băsescu hozzátéve, hogy míg Romániában a lakosság 70 százaléka akarja az egyesülést, Moldova K.-ban az arány jóval 50 százalék alatt van. „Egy ilyenfajta folyamat alapvetően az emberek akaratától függ”, említette.

Különvélemény

Mit jelent erdélyi magyarnak lenni?

Fall Sándor

Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.

A vegán burger, Krasznahorkai László, Magritte és az EP csak ezen a csütörtökön jöhettek ennyire össze

Varga László Edgár

Avagy mi a baj a szavainkkal?

Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// ez is érdekelheti

Főtér

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Krónika

RMDSZ-elnök: Romániának nincs külpolitikája, nincs szava az Európai Unióban, Nicuşor Dannak lépnie kell

Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Főtér

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek

Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.

Székelyhon

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.

Krónika

Építkezési engedélyek nélkül készülhetnének lakó- és melléképületek – Parlamenti végszavazás előtt a törvénykönyv

A legfontosabb változás, hogy vidéki környezetben csak tervhez és bejelentéshez lenne kötött a legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű, egyszintes önálló lakóházak építése, nem kellene építkezési engedélyt is kiváltani.

Székelyhon

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek

Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény