Románia egyszerűen nem alkalmas erre a feladatra. Legalábbis egyelőre.
Már több mint 10 éve felmerült egy nagysebességű vasútvonal megépítése Bukarest és Budapest között, valamint Románia integrálása a tisztességes menetidejű vonatokkal rendelkező országok közé. A téma kedden (március 6-án – a szerk.) újra napirendre került, miközben Magyarországon a vonatok átlagos közlekedési sebessége 80-100 km/h, míg nálunk a IV. Folyosón zajló munkálatok miatt ennek a fele az átlagsebesség.
2007-ben, amikor még Ludovic Orban volt a közlekedési miniszter, szó volt egy Magyarország és Románia együttműködésével megvalósított nagysebességű vasútvonalról Konstanca (Constanţa) és Budapest között, hogy „a két államot integrálják a nagysebességű nemzetközi vasúti személyforgalmi rendszerbe”.
Akkor derűlátó határidők hangzottak el: még 2015 is felmerült, de nem volt finanszírozási forrás és így semmi sem történt. Sőt, bár 2011-ben aláírták az első szerződéseket, még messze nem értek véget a munkálatok a nagyrészt európai pénzekből finanszírozott IV. Folyosó Segesvár és Kürtös közötti szakaszán. És itt a meglévő vasúti pálya korszerűsítéséről van szó, hogy bizonyos szakaszon akár 160 km/h sebességgel is lehessen közlekedni, nem pedig egy TGV-ről.
A leggyorsabb IR (illetve Magyarországon és Ausztriában IC) típusú vonatok menetidejei:
Bukarest–Nagyszeben 61 km/h
Nagyszeben–Arad 47 km/h
Lökösháza–Budapest 79 km/h
Budapest–Hegyeshalom 103 km/h
Hegyeshalom–Bécs 110 km/h
Bécs–Salzburg 133 km/h
A nagysebességű vonat fogalmat többféleképpen szokták meghatározni, de általában olyan vonatokra használják, melyek külön a számukra készült vonalakon 250 km/h-val, vagy e sebességek „elviseléséhez” különlegesen módosított konvencionális vonalakon 200–220 km/h-val képesek közlekedni. A jelzőberendezések is különlegesek, a szerelvények pedig erősebbek és drágábbak a hagyományosaknál.
Franciaországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak és Németországnak vannak olyan vonataik, melyek bizonyos szakaszokon 300 km/h-val közlekednek és képesek két-három óra alatt megtenni több száz kilométert (a Madrid és Barcelona közötti 620 km-t három óra alatt).
Közép-Európában, olyan országokban, mint Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország
melyek képesek 180-200 km/h-val (vagy még többel) közlekedni és sok száz kilométeren tisztességes 100 km/h feletti átlagsebességeket elérni.
Az egyik híres példa a Railjet. Ez a cég olyan országokban működtet vonatokat, mint Ausztria, Csehország és Magyarország. A vonatok néhány szakaszon elérik a 220-230 km/h-t és a Budapest és München közötti csaknem 750 km-es út 6 órát és 50 percet tart, 10 megállással.
míg Magyarországon és Ausztriában döbbenetes fejlődés következett be. A Bukarest–Bécs vonat, például, több mint másfél órával hamarabb eljutott Aradig, mint most. De Budapest és Bécs között akkor 4 és fél órát tartott az út, míg jelenleg elég két óra 41 perc.
A Bukarest–Bécs vonat menetrendje 1970-ben
Tehát nálunk van a gond. Magyarországnak nincsenek nagysebességű vonatai, de vannak gyors vonatai. Romániának csak Bukarest és Konstanca, illetve Bukarest és Câmpina között vannak gyors vonatai, ezeken a szakaszokon a maximális sebesség eléri a 140 km/h-t.
A nagysebességű vonatok esetében az építési költségek, majd azok amortizációja jelenti a gondot, mert a jegyek drágábbak lesznek. Az erdélyi vasút korszerűsítési munkálatai azt mutatják, hogy az ilyen projektek drágák: a költségek a gondok nélküli területeken érvényes 3 és 5 millió euró/km és a hosszú alagutakat igénylő térségekben szükséges több mint 20 millió euró/km között mozognak.
Olyan vasútvonalak építése, melyeken a vonatok több mint 250 km/h sebességgel közlekedhetnek, még drágább. Sík terepen a leghatékonyabb projektek 10 millió euró/km alá tudták leszorítani a költségeket, míg a bonyolultabb, hegyvidéki területeken ez 80-100 millió euró/km-re nőhet, míg egy elfogadható átlag valahol 20 és 40 millió euró/km között lenne.
Egy egyszerű számítás azt mutatja, hogy egy
Nem lennénk realisták, ha azt hinnénk, hogy megvalósulhat egy ilyen mamutprojekt. A vasúti ágazatnak nagy gondjai vannak, az erdélyi felújítási munkálatoknál akár 3-4 éves késlekedések is vannak, a CFR Călători-nál (állami vasúti személyszállító vállalat – a szerk.) több mint 350 vasúti kocsi hiányzik, a magánfuvarozók szerelvényei pedig 40-50 éves kocsiból is állnak. Így aztán a menetidő most 15 óra Bukarest és Budapest között és irreális lenne azt hinnünk, hogy néhány éven belül ez 6-7 órára csökkenhet…
A Közlekedésügyi Minisztérium március 6-án bejelentette, hogy Lucian Şova kétoldalú fontosságú közúti közlekedésről és közlekedési infrastruktúráról szóló tárgyalásokat folytatott Szijjártó Péterrel, a magyarországi külügyi és külkereskedelmi miniszterrel.
„A találkozón ezen kívül vasúti jellegű témák is felmerültek, valamint egy nagysebességű vasútvonal megépítésének lehetősége a Budapest és Bukarest közötti szakaszon”, állt a közleményben.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a magyar hivatalosság az ötletről beszélt. Múlt ősszel Kolozsváron azt mondta, hogy a vasútvonalnak a Kolozsvár és Budapest közötti kell legyen az első szakasza.
„Európában főleg vasúton fejlődik a közlekedési infrastruktúra. Úgy véljük, hogy egy Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő nagysebességű vasútvonalnak elsődlegesnek kell lennie. Tehát
egy második szakaszban pedig a két fővárost nagysebességű vasútvonal kötné össze.”
Aztán az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok februárban jelentek meg újra, amikor Szijjártó találkozott román kollégájával, Teodor Meleşcanuval.
„Magyarország kormánya elfogadott egy 1 milliárd forint (3,3 millió euró) értékű finanszírozást e projekt megvalósíthatósági tanulmányára. Magyarország kormányának nincs semmilyen ellenvetése Románia azon tervével szemben, hogy Bukarestig kiterjessze a nagysebességű vasútvonalat”, mondta akkor Szijjártó.
Megemlítendő, hogy van egy szemléletbeli különbség Románia és Magyarország között.
Kolozsvár és Budapest között 399 km a távolság (Nagyváradon keresztül), ezt a vonat most csaknem nyolc óra alatt teszi meg. Ha megépülne egy nagysebességű vonal, akkor ez becsléseink szerint a legjobb esetben is 3,5-4 milliárd euróba kerülne, ami egyáltalán nem kis összeg.
De a magyar hivatalosságok az utóbbi években többször is nyilatkoztak a szomszédos országokkal kiépítendő nagysebességű vasútvonalakról. A budapesti és a belgrádi hivatalosságok 2015 végén azt mondták, hogy 2018-ban már lesznek kész szakaszok a Budapest–Belgrád nagysebességű vasútból. A szerbiai közlekedésügyi miniszter 2015 végén azt mondta, hogy egy Belgrád és Újvidék közötti 80 kilométeres út 2018-ban fél óráig tart majd. Erről szó sincs, az út most másfél órát tart.
De a nyilatkozatok megismétlődtek. Szijjártó Péter 2017 tavaszán azt mondta, hogy megépül a Budapest és Belgrád közötti nagysebességű vasút, főleg, hogy része Kína Egy Öv Egy Út óriási infrastruktúraprojektjének. Ez a vasútvonal a görög Pireusz kikötővel kötné össze Közép-Európát, ahol a kínaiak óriási beruházásokat hajtottak végre. A sajtó akkor arról írt, hogy a vonatok akár 200 km/h sebességet is elérhetnek majd a két főváros között. Jelenleg három vonatpár közlekedik Budapest és Belgrád között, a 320 kilométeres út pedig több mint nyolc órát tart a szerbiai szakasz állapotából adódó alacsony sebességek miatt.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
… az államelnök-jelöltek sikeresélyét szinte percenként mérik most már, és van is egy meglepetés… és egy kórház műtőjében éppen beavatkozás közben vált le a mennyezet.
Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videóközleményben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.