// 2025. január 11., szombat // Ágota
Bukarest

Kolozsvárt megközelíteni felér egy rémálommal

// HIRDETÉS

Vonattal maratoni hosszúságú, repülővel méregdrága, a közutak állapotáról pedig ne is beszéljünk. Foglyok vagyunk a saját országunkban.

A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a (Nagyváradról induló) IR 1742. számú Kolozsvár–Bukarest vonat tizenkét óra alatt tette meg a két város közötti 497 kilométeres utat (a Kolozsvárig összegyűjtött félórás késést nem számítva). Ez nem volt egyedi eset.

Bár a CFR (a román állami vasúttársaság – szerk. megj.) erre az útvonalra és szerelvényre vonatkozó hivatalos menetideje tíz óra (9 h 59’), 

a két-három órás késések megszokott dolognak számítanak. 

A 497 kilométerre vonatkozó 12 óra 41,4 km/h átlagsebességet jelent. 2005-ben a francia kerékpáros körversenyen 41,6 km/h volt az átlagos sebesség. Idén nyáron Chris Froome brit kerékpáros a Tour de France-ot 39,6 km/h órás átlagsebességgel nyerte meg, ami az egész útvonalra vonatkozott (a lejtőkkel és kapaszkodókkal együtt).

 

A Tarom az egyetlen légi társaság, mely oda-vissza járatokat üzemeltet Bukarest és Kolozsvár között. Egy utazás napján – mondjuk ma, október 13-án – vásárolt jegyért 91-140 eurót kell fizetni Bukaresttől Kolozsvárig. Október 14-ére egy Kolozsvár–Bukarest jegy 116-166 euróba kerül (a járattól, de a jegy beszerzési helyétől is függően). 

A vonatút a menetidejét illetően riasztó, a repülőút pedig az árával, 

legalábbis egy olyan ország esetében, ahol a lakosság 90 százalékának 400 euró a nettó átlagbére.

 

Lenne még egy megoldás. A Bukarest és Kolozsvár közötti távolságot közúton (450 km) hat és fél–hét óra alatt megtenni (megállás nélkül), tehát 60-65 km/h átlagsebességgel. De az út felét autópályán lehet megtenni (Bukarest–Piteşti, Szászsebes–Nagyszeben, Torda–Kolozsvár), ami azt jelenti, hogy 230 kilométeren – legalábbis elméletileg – 100 km/h-val, de a többi 220 km rémálom: 48-50 km/h.

 

A Közlekedési Ágazati Operatív Program (a romániai infrastruktúra kiépítésére/felújítására vonatkozó európai program) vasútra vonatkozó fejezetében azt állítják, hogy a vasutat európai pénzből alkalmassá teszik arra, hogy (az EU pénzéből felújított szakaszokon) 160 km/h sebességgel lehessen haladni. De három hónappal a program 2007–2013-as érvényességi idejének lezárása előtt, a Közlekedési ÁOP az erre szánt 4,3 milliárd eurónak 

csak a 60 százalékát volt képes lehívni az EU-tól. 

Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy a 4,3 milliárdból elveszhet 1,8 milliárd euró. Lehet, hogy 1,8 milliárd eurótól végül nem esünk el, de egy milliárd mindenképpen lehívhatatlan lesz csak ebből a programból, hiszen már nincs idő elkölteni, ennek ugyanis 2015. december 31-e a határideje.

 

Egymilliárd euró elég lett volna arra, hogy Bukaresttől Kolozsvárig autópályán lehessen közlekedni a teljes 450 kilométeren, és így a menetidő négy óra lenne, nem pedig hét. Nagyon valószínű, hogy egymilliárd euróból alkalmassá lehetett volna tenni a vasúti infrastruktúrát arra, hogy Bukaresttől Kolozsvárig 100 km/h sebességgel lehessen közlekedni, főleg úgy, hogy a pálya egy részét már felújították. De 

sem a vasút, sem a közút nem fog látni egy fityinget sem ebből a pénzből. 

Az egymilliárd euró, az EU infrastruktúrára szánt pénze pedig már nem érkezik meg Romániába.

 

A kormány másfél évvel ezelőtt 7 eurócentes adót vetett ki minden liter üzemanyagra, arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt autópálya-építésre fogják költeni. Egy ideje, arra a kérdésre, hogy miért nem látható túl nagy pezsgés az autópálya-építés terén, annál is inkább, hogy a kormány több mint egymilliárd eurót hajtott be ezzel az adóval, a Pénzügyminisztérium azt állítja, a törvény „nem engedi” meg számára, hogy adott célra költse el ezt az összeget, és a pénz az állam közös kasszájába kerül. Vagyis a kormány feneketlen zsákjába. De ha a törvény nem engedi, akkor a törvényt meg lehet változtatni, ha pedig nem lehet megváltoztatni, akkor – mivel tudja, hogy egymilliárd euró többlete lett a hét eurocentes adóból – 

a kormány ugyanezzel az összeggel kiegészíthette volna az autópályák finanszírozását. 

Ebben semmilyen törvény nem akadályozta. De nem tette. Sőt, a költségvetésből történő infrastruktúra-kiadás (tőkekiadás) az év első nyolc hónapjában egymilliárd lejjel volt kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában, mely év amúgy is az utóbbi kilenc év legrosszabb időszaka volt, ami az infrastruktúrára szánt összegeket illeti.

 

Múlt héten Kolozsváron zajlott az Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztivál. Idén Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa. A szállodák tele vannak, az utcán ugyanolyan gyakran hallasz angol, francia vagy német beszédet, mint románt vagy magyart. Európa minden szegletéből érkeznek emberek.

Kolozsvár csak az ország más szegleteiben élők számára tiltott város. 

40 km/h sebességgel haladó vonatokkal, a havi nettó átlagbér felébe kerülő légi járatokkal Románia a románok számára, egy tetszőleges október hónap bármelyik napján, elrettentő a menetidőt is és az árat illetően is.

 

Fogolyként élnek a saját országukban.

 

Ez történik 25 éve, ha nem éppen már 150 éve, és senki sem tudja, mikor lesz ez másképp.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet
Székelyhon

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó
Székelyhon

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó

Veszélyezteti a forgalmat a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda közelében egy hetek óta rendszeresen felbukkanó szarvasünő. A szelíd állaton GPS nyomkövető is van, mint kiderült, magánszemély neveli, csakhogy folyton átszökik a kerítésen.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS