Romániában egyértelmű az oktatási szocializmus katasztrófája.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Egy központosított oktatási rendszer (a Marx ellenpontjaként a címben említett Ludwig von Misesről itt olvashatók alapvető adatok – a szerk.) – melyben az állam dönti el, hogy mit (tanterv), kivel (a pedagógusok mozgatása), mikor tanulnak a diákok (a tanév struktúrája) és ezen kívül arról is dönt, hogy mennyit és miként fektet be az oktatásba –
* 10 gyermekből hármat veréssel vagy bántalmazással fenyegetnek a társai;
* a PISA 2012 felmérés szerint (melyben 65 országot értékeltek), a kutatásban részt vett gyermekek közül a román diákoknál a legalacsonyabb a motivációs szint;
* 39% azoknak a 15 éves fiataloknak az aránya, akiknek olvasási, matematikai és tudományos ismereteik alacsony szintűek (összehasonlításképpen az EU-ban 21% az átlag)[3];
* a pedagógusok kevesebb mint 30 százaléka vet fel gyakran egy mindennapi kérdést az új ismeretek hasznosságának bizonyítására[4];
* a falusi iskolák nagyjából 40 százalékában udvari WC van[5];
* az iskolák több mint 25 százaléka, különösen falun, kályhát használ fő hőforrásként[6].
Ahhoz, hogy minden romániai gyermek minőségi oktatáshoz juthasson hozzá,
* Esélyegyenlőség: hozzáférés minőségi oktatáshoz minden romániai gyermek számára;
* Diákközpontú oktatás: az oktatásnak a gyermekek felnevelése, nem pedig a bürokratikus apparátus fenntartása és finanszírozása a célja;
* Gondolkodási szabadság: a diákok véleményalkotási jogának tiszteletben tartása;
* Decentralizálás: át kell térni a központosított oktatási rendszerről a decentralizáltra, melyben a folyamatban közvetlenül érintett szereplők hozzák meg a döntéseket (a szülőket is beleértve);
* Demonopolizálás: a minőség stagnálásához vezető állami monopólium megszüntetése az oktatásszervezésben.
1. Nagyobb óraszám az IDT-ben (az iskola által eldöntött tanterv)
Az IDT-órák nagyobb aránya lehetővé teszi majd az oktatás gyorsabb hozzáigazítását a munkapiaci változásokhoz, összekapcsolná az iskolát a közösség igényeivel és csökkentené az iskolai egyenlőtlenségeket.
2. Nagyobb óraszámról döntsenek a diákok
A diákok autonómiájának növelése a tanórák kiválasztásában – kompetenciáktól, képességektől és törekvésektől függően. Évről évre növelni kell autonómiájukat az iskolai pálya kiválasztásában, amint előrehaladnak az iskolázottságban.
3. A kinevezési rendszer megszüntetése
Ez a lépés hozzájárul majd a legalkalmasabb emberi erőforrások folyamatos bevonásához az oktatásba.
4. A magánoktatás de facto liberalizálása
A magániskolákat és -óvodákat többé ne kötelezzék az állam által előírt feltételek teljesítésére (különösen a tantervet illetően).
5. A tanúsítások liberalizálása
Az oktatási intézmények és tanulmányi programok kötelező állami akkreditálásának megszüntetése az oktatás sokszínűségének növekedéséhez és az iskoláknak az állami intézmények képére és hasonlatosságára történő alakításának megszüntetéséhez fog vezetni. Így
6. A finanszírozás a diákot követi iskolai voucherek formájában
A szülők gyakorlatilag bármelyik – állami vagy magán- – iskolába beírathatják a gyermeküket, a gyermek utáni fix összeget pedig a Nemzeti Oktatási Minisztérium számolja el.
7. Adócsökkentés azoknak a cégeknek, melyek: a) hátrányos környezetben építenek magániskolákat, vagy b) hátrányos helyzetű iskolákba fektetnek be
Ez a lépés elősegíti majd a minőségi oktatás eljuttatását minden romániai gyermekhez.
8. A szociális szolgáltatások kihelyezése
Mivel az állam ezen a területen sem hatékony, magánszervezeteknek (pl.: Teach for Romania, OvidiuRo) kell kihelyezni a szociális szolgáltatások biztosítását.
9. A homeschooling törvényesítése
Nem a politikusok, hanem a szülők rendelkeznek a legjobb serkentőkkel a gyermekeknek nyújtott minőségi oktatáshoz. Így a szülőknek meg kell adni ezt a szabadságot a saját gyermekeik oktatásában.
10. A díjak és adók megszüntetése ezen a területen
Ezzel kisebb költségeket biztosítanak a szülőknek (vagy teljesen el is törlik azokat!) és nagyobb minőséget a gyermekeknek (a növekvő verseny miatt).
A minisztériumi, tanfelügyelőségi, szakszervezeti, polgármesteri hivatali, megyei és helyi tanácsi embereknek semmi érdekük sem fűződik a dolgok megváltoztatásához – ezek az emberek a központosított és túlzottan bürokratikus rendszerből húznak hasznot.
A reformot nekünk kell végrehajtanunk – a szülőknek, diákoknak és mindazoknak, akiket tényleg érdekel az oktatás. Csak szervezetteknek kell lennünk.
Könyvészet
Ludwig von Mises – Emberi cselekvés
Milton Friedman – Kapitalizmus és szabadság
Mancur Olson – A kollektív cselekvés logikája
Daron Acemoglu, James A. Robinson – Miért buknak el a nemzetek?
Adam Smith – A nemzetek gazdagsága
Bogdan Glăvan – A nekem tetsző liberalizmus
Vladimir Topan – A civilizált ember gazdasági bibliája. Kommentár az Emberi cselekvéshez
Niskanen – A költségvetés-maximálás modellje
Brennan, Buchanan – A jövedelemmaximálás modellje
Alex Vesa – Kudarcosak a magánegyetemek? A magánszektor „oklevélgyárai” az állami intézmények óriási „oklevéligényét” szolgálták ki
Bogdan Glăvan – Mivel kellene kezdeni az oktatás reformját?
David Friedman – Az oktatás liberális megközelítése
David Greenwald – Szabad oktatás (Laissez-Faire)
EdChoice – How does school choice work in other countries?
EdChoice –
">What are School Vouchers?
Ionuţ Sterpan és Laurenţiu Ciurea – Az közszektorok feletti állami monopólium ára. Az oktatás esete
Learn Liberty –
">What You Should Know About School Choise
Marcel Capraru – Senki sem született felnőttnek. A kötelező oktatásról
Milton Friedman –
">Educational Vouchers
Pakistan’s lessons in school reform. What the world’s sixth most populous state can teach other developing countries
Vlad Topan – A szülők vagy az állam?
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Az elmúlt években Erdély turisztikai arculata látványosan átalakult. A természet közelségét, a történelmi városokat és a „fotózható” helyeket kereső turisták egyszerre fedezik fel újra a térséget. De mely helyszínek uralják ma az internetet?
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Egyre hevesebb vita bontakozik ki a brassói Transilvania Egyetem körül, miután a vezetőség megerősítette: a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező a kurzusokon való részvétel.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.