// 2025. január 12., vasárnap // Ernő
tüntetés

Jelképek és szerepek a PSD–ALDE politikai liturgiájában

// HIRDETÉS

A Főpap, a Papok, a Kóristák, a Mártír/Tanúságtévő, a Jó Hívő és a többiek, megannyi figura a román hatalom színjátékában.

Ahhoz, hogy egy társadalmat zavaros időszakokban ellenőrizni lehessen, szervezett keretre van szükség az emberek érzelmeinek kifejezésére. A PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) tüntetése párba állítható a #rezist tüntetésekkel és ezt a szerepet játssza egy jelentős romániai társadalmi csoport számára.

Az ilyenfajta eseményeknek kell az embereket szavazásra is mozgósítaniuk, hogy a hatalom birtokosait, politikusokat és az államapparátushoz tartozókat legitimálják. A mozgósítást jelen pillanatban egy olyan benyomás fenntartásával biztosítják, hogy létezik egy versengés a #rezist és a PSD–ALDE hívei között, egy harc, amelyből a végén az egyik vagy a másik támogatói csoport kerül ki győztesen.

E szöveg első részében szemelvényeket közlök a szakirodalomból, a második részben pedig a 2018. június 9-e esti közkommunikációs aktust értelmezem.

Szemelvények a politikai kommunikációs szakirodalomból

Két könyvészeti forrást használtam fel, mindkettő megtalálható a Központi Egyetemi Könyvtárban.

* Hariuc C., E. Banciu, 2006, Comunicare politică (Politikai kommunikáció – a szerk.), Ars Docendi Kiadó, Bukarest

* Drăgan I. és munkatársai, 1998, Construcţia simbolică a câmpului electoral (A választói mező szimbolikus felépítménye – a szerk.), Európai Intézet (IE), Jászvásár (Iaşi).

Az első forrásokból a következőket tudhatjuk meg:

* „A pluralista demokráciák által a tekintélyelvű rezsimekkel és a totalitárius rendszerekkel szemben kimutatott felsőbbrendűség nem az ideológiai elvek győzelmével kapcsolatos, hanem annak a képességnek [tulajdonítható], hogy – megfojtásuk nélkül – képesek kezelni azokat az érzelmi dinamizmusokat, melyeken a társadalom átmegy.” (37. o.).

* Például, „a népnek a politikai intézmények feletti figyelmes ellenőrzésére vonatkozó mítoszok” magyarázzák és tompítják a társadalmi elégedetlenségeket és feszültséget (39. o.). „Ezek hiányában a vagyoni, a jövedelmi és a források kormányzati elosztására gyakorolt befolyásban jelentkező egyenlőtlenségek nyugtalanságot válthatnak ki; meglétük esetén egy lehetséges lázadást az „alkotmányos” bírálat vagy az egyetértés helyettesít”.

* „A szimbolikus kommunikáció öt nagy tárgykategórián keresztül folyik a politikai színpadon”:

- Mítoszok (származási, legitimálási, identitási), „mindnek az a célja, hogy kielégítsék az ismeret nyugtalanító űrjeit vagy megtiltsák a behatoló és destabilizáló megkérdőjelezéseket. Ilyenek a társadalmi szerződés, a nép nép általi kormányzása fogalmak”.

- „Értékek (szabadság, igazság, egyenlőség, szolidaritás és hasonlók) […] Az értékek iránti elkötelezettség az önbizalom érzetét kelti az alanyban, de semmilyen módon nem árt a viselkedéseinek.”

- „Imázs- és szerepjátékok” […], vagyis az önbemutatás színrevitele.”

- „Liturgiák. A politikai folyamatokban jelentős szerepet játszó ceremóniák és rítusok.”

- „Anyagi tárgyak […] Emlékművek, szobrok, jelképek népesítik be és strukturálják a népek imagináriusát.” (38-39. o.).

- „A mítosz egy széttöredezett társadalmi szövet helyreállításának egyik leghatékonyabb eleme. […] Lehetővé teszi az erőszak előre meghatározott keretek között történő kitombolását, rendszeresen biztosítja egy rendszert vitató lázadás megnyilvánulását, ez a felforgatás hozzájárul a meglévő rend fenntartásához.” (37. o.).

* „A rítus az a motorikus tevékenység, mely szimbolikus módon egy közös vállalkozásba vonja be a résztvevőket. […] Ezzel konformitást hirdet és felidézi a konformálódás elégedettségét és örömét. […] Ilyen értelemben

rendkívül jelentősek azok a politikai rítusok, melyekben a tömegek közvetlenül vesznek részt.

A hazafias ceremóniák a legreprezentatívabbak.” (39. o.)

A második könyvészeti forrás a politikai diskurzusnak a tudomány és a vallás elismert tekintélyeire való hivatkozással történő legitimálás jelentőségére mutat rá. Egy elnöki beszédet elemezve, mely politikai szerződést javasolt a szavazóknak, a szerzők a következőket írják:

* „A megszólaló [a politikai szerződést definiáló] a ’keresztelő’, aki a jövőbeni beteljesedett létezésükre tekintettel nevet ad a dolgoknak. […] Ennek az aktusnak az az azonnali értéke, hogy bizonyítja a politikus józanságát, realizmusát és őszinteségét és átláthatóságot kölcsönöz a szavának. Ezen kívül kivetítődik az aktus keresztény hagyományban és a tudomány modern mítoszában meglévő szimbolikus értéke. A ’keresztelő’ (a pap, a tudós) birtokolja a tudást és az univerzum törvényeivel összhangban levő cselekvés hatalmát. Tekintélye természetes és a létezés prepolitikai, sőt preracionális rendjével kapcsolatos.” (141. o.)

Ugyanebben a kötetben az alábbi megállapítás szerepel a kommunizmusból a liberális demokráciába átvezető átmeneti időszakról:

* „A hatalom szakrális típusú legitimálása (a forradalom gondviselésszerű hősei […]) és annak diabolizálása vagy a ’Gonosz’ kiűzése a „kommunizmustól megváltásként (kigyógyulásként)” (315. o.).

* Az a tény, hogy „a piacgazdaság felé vezető átmenet társadalmi nehézségei – reaktív logikával – újra feltámasztják a kollektivizmus mítoszait. Az önmeghatározási bizonytalanságok és nehézségek pedig a nacionalizmus és az etnicizmus mitológiáinak (az „egység” mítosza, az „összeesküvés” mítosza vagy ellenkezőleg, a külföldi segítséggel történő megmenekülés mitológiája, komplexusai és szindrómája) erőteljes visszatéréséhez és a „Nyugat, mint az ígéret földje mítoszok” hatékonyságának csökkenéséhez fognak vezetni (317. o.).

A PSD–ALDE-s tüntetésen elhangzott beszédek értelmezése

A PSD–ALDE-s tüntetés felszólalóinak beszédei, ahogy azok az Antena 3 televízió honlapján (itt) megjelennek, igazolják az esemény rituális jellegét. Az esemény tervezői ebben az esetben kizárólag a vallási tekintélyforrást veszik igénybe. A #rezist-tüntetésekkel ellentétben, ahol a felszólalók nem a téren beszéltek, hanem az újságokon és a civil platformokon keresztül, decentralizált módon, senki sem vállalta a formális vezéri szerepet, megfelelve ezzel a résztvevők túlnyomórészt individualista mentalitásának, a PSD–ALDE politikai liturgiának hagyományos, a támogatók kollektivista mentalitásának megfelelő struktúrája van.

Beazonosíthatjuk a Főpap, a Pap, a Kórista, a Mártír/Tanúságtévő és a Jó Hívő szerepeket. Mindezeknek a kifejezéseknek semmilyen vallásos konnotációjuk sincs, a vallási rítusokat utánzó formák. A szerepeket az esemény folyamán a lista utolsó tagjától az elsőig haladva gyakorolják, a tisztaság ünnepe felé vezető crescendóban, ami a fehér fénynek a politikai Főpap beszéde utáni meggyújtásában nyilvánul meg. Ennek a politikai liturgiának az Úr feltámadását szolgáló elem szimbolisztikája a kulcseleme, míg a #rezist tüntetésein a fény eleme explicit módon alárendelődik a román- és az EU-zászlók szimbolisztikájának, ezzel a résztvevő közönség túlnyomórészt szekuláris jellegére mutat rá.

A továbbiakban idézetekkel illusztrálom a politikai rítusban vállalt szerepeket és azokat a mítoszokat, melyekre utalás történt:

A Főpap

* A párhuzamos állam mítosza: „Szintén szánalommal üdvözlöm mindazokat is, akiket a párhuzamos állam küldött a térre.” (L. Dragnea)

* A Securitate szimbolikus értéke, mint a gonosz hatalma: „Olyan rendszer ez, mely illegitim, a szabadságon és a szavazással kifejezett akaraton kívüli és azokkal párhuzamos módon használja az állam intézményeit. A szabadságainkkal, az alkotmánnyal párhuzamosan, vagyis mint a Securitate.”; „Ez egy aljas testvériség, olyan szerződés, mely ki akarja iktatni a játékból a demokráciát. Ez a párhuzamos állam portréja, melyet egyszerűen Securitaténak nevezhetünk.” (L. Dragnea)

A papok

* A Románia testének tagjait alkotó emberek egységének mítosza: „A kormány továbbra is a románok jólétéért fog harcolni, nem engedünk a nyomásoknak és a visszaéléseknek. A második üzenet: Nekünk szeretnünk és össze kell hoznunk őket, Romániának egységre van szüksége, nem gyűlölködésre és széthúzásra.” (V. Dăncilă)

* A nép szuverenitásának, Románia szabadságának mítosza: „A szabadságért tartjuk ezt a tüntetést. Azokkal jöttem találkozni, akik úgy gondolják, hogy Romániának szabadnak kell maradnia, Románia szuverén ország, Romániának szabadon kell élnie.” (C. P. Tăriceanu). Tovább viszi a Főpap gondolatát: „Azt mondják, hogy a demokrácia árva, az új Securitaténak két szülője van: Traian Băsescu és Klaus Iohannis.” (C. P. Tăriceanu).

A kóristák

Az egyik a Főpap és a Pap felszólalását készíti elő pozitív érzelmek keltésével. Ehhez a nemzeti költő mítoszát használja fel: „Üdvözlöm önöket a centenáriumi évben, a Nagy Egyesülés évében, a 100. évfordulón azért találkozunk, hogy megvédjük méltóságunkat, szabadságunkat és azt a jogunkat, hogy szabadok legyünk ebben az országban. Odajutottunk, hogy a szabadságért kell harcolnunk. Meg kell őket leckéztetnünk. […] Azt szeretném, hogy elszavalnánk néhány sort a költőtől, Mihai Eminescutól: Mit kívánok neked, édes Románia… Éljen a szabad Románia.” (V. Firea)

* Egy másik negatív érzelmek keltésével készíti elő a Főpap és a Pap felszólalását. Ehhez a rossz előjel, a kuvik mítoszát használja fel: „Azzal kezdeném, hogy rendkívül sokan vagytok, és nem látom Kövesit, ezért azt javasolom, hogy kiáltsuk együtt: Hova bújt, Kuvik asszonyság? Van még: Ebédlős és már nem „rezisztál”. Gyere elő, te pribék kuvik. Mi a többség vagyunk, ti meg a Securitate” (meg nem nevezett felszólaló) (A kuvik motívum utalás arra, hogy a korrupcióellenes hatóság, a DNA vezetője, Laura Codruţa Kövesi állítólag bagolyrajongó – a szerk.).

A Jó Hívő

* Egy jó hívő dicshimnuszt zeng a fényről és dicséri a népet, mely hordozza azt. A szellemi fény, a tisztaság mítoszát használja és a fényt hordozó népre hivatkozik a demokrácia jelképeként. A nép fogja hordozni azt a fényt, melyet a Főpap szerepet betöltő személytől fog megkapni. Simona Halep felmentést kap a politikai liturgián való részvétel alól, mert sikeresen teljesítette a rá rótt feladatot: „Annyira sokan vannak és annyira fehérek (a szervezők utasítása szerint mindenkinek fehér ruhában kellett megjelennie a tüntetésen – a szerk.). Önök a demokrácia jelképe, melyet ez a tér nyújtott nekünk. Köszönet a szervezőknek, önökre nézek és szinte el sem hiszem. Teleorman, Dâmboviţa, Kolozs, Konstanca, micsoda csodálatos ajándékot nyújtott nekünk Simona. Bravó, Konstanca. Ezen az estén, ezen a téren a demokráciáért és a szabadságért fognak beszélni és kiáltani. A visszaélések és az igazságtalanság ellen fognak harcolni. Ezzel az óriási jelenléttel a párhuzamos állam ellen fognak harcolni.”

A Mártír/Tanúságtevő

* A gonosz elleni harc mítosza: „Azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan néz ki a párhuzamos állam, mert én láttam, meglátogatott az otthonomban, vendégként érkezett a polgármesteri hivatalba, bilinccsel vezettek ki onnan, megvesztegetés elfogadásával vádoltak meg. Megaláztak, igazságtalanul vádoltak, észbontó vádakkal és nem én vagyok az egyetlen politikus, aki ilyen helyzetbe került.” (O. Vasilescu)

Befejezés

A politikai kommunikáció tudománya eszközöket biztosít a politikusoknak a tömegek ellenőrzésére, általában machiavellisztikusnak tekintett gyakorlatokat szisztematizálva és finomítva. Meg kell jegyezni, hogy az államok stabilitásának és geopolitikai kontextuson belüli versenyképességének biztosítására nincsenek más módszerek, tekintettel arra, hogy a polgárok tudása korlátozott és nem rendelkezhetnek racionális gondolati sémákkal a valóság kielégítő értelmezésére. „Az egyének értelmező sémákat (kereteket, „rámákat”) alakítanak ki, melyek segítenek nekik elhatárolni az eseményeket és beintegrálni azokat a korábbi tapasztalatok struktúrájába.” „Referenciális típusúak, melyek érzéseket, érzelmeket, benyomásokat vesznek igénybe, illetve kritikus, racionális típusúak” lehetnek (Haricu és Banciu, 2006, 160. o.). Magának a politikai mítosznak két megjelenési formája van, az egyik „a társadalmi kohéziós funkciójára helyezi a hangsúlyt”, a másik az „erő-eszme” funkcióra és „a társadalomváltoztatási projektekre mozgósító tényezői minőségére”. Az elitek „nem tudatosan modellezik a politikai mítoszokat és rítusokat, hogy azok az érdekeiket szolgálják”, hanem egy adott szimbolikus kereten belül vállalnak magukra bizonyos szerepeket (Haricu és Banciu, 2006, 40. o.):

„Egyetlen politikusnak sem lenne esélye a választási versenyben, ha nem folyamodna ilyenfajta eljárásokhoz,

melyek célja időnként lázba hozni az emberek politikai képzeletét.” (37. o.)

Vitatható a megoldás, amelyre a politikai kommunikáció tudománya jut. E megoldás valós, ami a választók egy adott pillanatban létező állapotát illeti, de úgy tűnik, hogy alkalmazásának a liberális demokráciák destrukturálása, mítosszá változtatása a következménye, ahogy azt szaktankönyvek is meghatározzák.

Polgárokként a tartalmi, alapvető liberális demokrácia érdekel bennünket, melyben az a polgárok által a hatalom birtokosai felett gyakorolt ellenőrzésen keresztül működik. Az államban valamilyen feladattal rendelkező szereplők legitimitásának növelésére a polgárok racionális motiválásával is vannak módszerek, szimbólumokhoz való folyamodás nélkül:

* a hatalom policentrikus rendszerben történő átengedése a civil érdekbirtokosoknak.

* minőségi szolgáltatások biztosítása a központi intézményeknek befizetett pénzért cserébe.

Röviden, az általunk biztosított forrásokért jelentős részt akarunk a hatalomból,

és minőségi szolgáltatásokat. Az a fő, hogy mindenkinek minél több olyan forrása legyen a magánszférájában, amivel azt kezd, amit akar. Ez a cserekapcsolat és a hatalom birtokosaival való együttélés csak egy működőképes állam keretei között lehetséges, ahol a kulcsfontosságú intézmények kölcsönösen ellenőrzik egymást, a szimbolikus kommunikációt pedig nem térítik el a természetes identitárius és tömegmozgósító szerepeitől, hogy ezen intézmények közül egyesek megsemmisítésére használják, ahogy azt a PSD–ALDE teszi az igazságszolgáltatás esetében.

A válsághelyzetből csak a gazdasági, kulturális és szellemi termelés növelésével lehet kikerülni, melyek nélkül a szimbólumok idővel megkopnak, az állam pedig helyrehozhatatlanul destrukturálódik. A termelés növelése pedig nem politikai liturgiákkal zajlik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet
Székelyhon

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó
Székelyhon

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó

Veszélyezteti a forgalmat a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda közelében egy hetek óta rendszeresen felbukkanó szarvasünő. A szelíd állaton GPS nyomkövető is van, mint kiderült, magánszemély neveli, csakhogy folyton átszökik a kerítésen.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS