// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Folklór, rongyrázás, nacionalizmus

// HIRDETÉS

A nem autentikus folklór terjedése nemcsak a jó ízlés válságának a jele, hanem a „románkodás” túlpörgetésének is.

A legutóbbi szilveszterkor is a népzene valóságos inflációját tapasztalhattam a tévéadóinkon. A Ceauşescu-rezsim hatékony ideológiai fegyvert látott a folklórban. Egyrészt a népzenét nagy becsben tartották a kommunista pártot és vezérét magasztoló, „Megéneklünk Románia” típusú dicsőítő előadásokon. Másrészt mindenféle hamisított termékeket dobtak piacra „új folklór” néven, melyek annak boldogságát énekelték meg, hogy a nép kollektív mezőgazdasági szövetkezetekben vagy a gyárakban és üzemekben dolgozhat.

 

Ez az erőltetett „új folklór” mára eltűnt, de helyét egy sor önismétlő, gyatra szövegű és kiszámítható dalvezetésű ének vette át. Ne feledkezzünk meg a mánelék inváziójáról sem, amelyek a vulgaritás és az ízléstelenség diadalát jelzik.

 

Mindenesetre a szilveszter éjszakáján varietéműsorokat sugárzó tévék, a közszolgálatival az élen, jelentős műsoridőt szenteltek a népzenének. Ezt a modellt az egyik szenzációhajhász és durva propagandát folytató hírcsatorna vitte tökélyre. Ez az adó egy korábban már kipróbált felállást elevenített fel: egy helyre hozta össze a műsor készítőit, a népzenei előadókat és a kimondottan e célból a stúdióba meghívott politikusokat. 

 

Ebből aztán görcsösen ízléstelen, nevetséges szökdécselés, siralmas exhibicionizmus lett. De – jól sejtik – a műsornak nagyon nagy nézettsége volt.

 

Eddig is tudtuk, hogy a magukat ott kiviselő politikusok nevetséges alakok. De úgy gondolták, hogy azok a majomkodások bejönnek a választóknak. A nem autentikus folklór terjedése nemcsak a jó ízlés válságának a jele, hanem a „románkodás” túlpörgetésének is, főleg most, amikor a kormánypártok sértve érzik magukat a nyugati államok igazságszolgáltatási törvények módosítására adott reakcióitól.

 

Az év végén sugározták Tudor Gheorghe koncertjét is a maga tősgyökerességet hangsúlyozó retorikájával, valamint Dan Puric műsorát, lehangolóan pszeudo-filozofikus delíriumát, amelyben „ősi” hagyományokat és erényeket dicsőít. Az is aggasztó tünet, hogy ezek az előadások hipnotizáltnak tűnő közönséggel dugig telt termekben zajlottak. A nacionalista húrok kitartó pengetése pedig, tudjuk jól, veszélyes játék.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS