// 2026. október 20., kedd // Vendel

Folklór, rongyrázás, nacionalizmus

// HIRDETÉS

A nem autentikus folklór terjedése nemcsak a jó ízlés válságának a jele, hanem a „románkodás” túlpörgetésének is.

A legutóbbi szilveszterkor is a népzene valóságos inflációját tapasztalhattam a tévéadóinkon. A Ceauşescu-rezsim hatékony ideológiai fegyvert látott a folklórban. Egyrészt a népzenét nagy becsben tartották a kommunista pártot és vezérét magasztoló, „Megéneklünk Románia” típusú dicsőítő előadásokon. Másrészt mindenféle hamisított termékeket dobtak piacra „új folklór” néven, melyek annak boldogságát énekelték meg, hogy a nép kollektív mezőgazdasági szövetkezetekben vagy a gyárakban és üzemekben dolgozhat.

 

Ez az erőltetett „új folklór” mára eltűnt, de helyét egy sor önismétlő, gyatra szövegű és kiszámítható dalvezetésű ének vette át. Ne feledkezzünk meg a mánelék inváziójáról sem, amelyek a vulgaritás és az ízléstelenség diadalát jelzik.

 

Mindenesetre a szilveszter éjszakáján varietéműsorokat sugárzó tévék, a közszolgálatival az élen, jelentős műsoridőt szenteltek a népzenének. Ezt a modellt az egyik szenzációhajhász és durva propagandát folytató hírcsatorna vitte tökélyre. Ez az adó egy korábban már kipróbált felállást elevenített fel: egy helyre hozta össze a műsor készítőit, a népzenei előadókat és a kimondottan e célból a stúdióba meghívott politikusokat. 

 

Ebből aztán görcsösen ízléstelen, nevetséges szökdécselés, siralmas exhibicionizmus lett. De – jól sejtik – a műsornak nagyon nagy nézettsége volt.

 

Eddig is tudtuk, hogy a magukat ott kiviselő politikusok nevetséges alakok. De úgy gondolták, hogy azok a majomkodások bejönnek a választóknak. A nem autentikus folklór terjedése nemcsak a jó ízlés válságának a jele, hanem a „románkodás” túlpörgetésének is, főleg most, amikor a kormánypártok sértve érzik magukat a nyugati államok igazságszolgáltatási törvények módosítására adott reakcióitól.

 

Az év végén sugározták Tudor Gheorghe koncertjét is a maga tősgyökerességet hangsúlyozó retorikájával, valamint Dan Puric műsorát, lehangolóan pszeudo-filozofikus delíriumát, amelyben „ősi” hagyományokat és erényeket dicsőít. Az is aggasztó tünet, hogy ezek az előadások hipnotizáltnak tűnő közönséggel dugig telt termekben zajlottak. A nacionalista húrok kitartó pengetése pedig, tudjuk jól, veszélyes játék.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS