Az oktatási minisztérium eldicsekedett az érettségi sikerességi arányával. De ha jobban megnézzük, kiderül, hogy hazudnak.
A kommentárokat kiváltó cikkek közül az egyik legolvasottabb arról számolt be, hogy miként kommunikálta az érettségi eredményeket az Oktatási Minisztérium. „Az érettségi vizsgára jelentkezett végzősök sikerességi aránya 71,4 százalékos (ami 4,7 százalékkal magasabb az előző évi 66,7 százalékos eredménynél). Pontosabban mondva, a vizsgára jelentkezett 128.503 diákból 91.754 volt sikeres”, tájékoztatott bennünket a minisztérium.
Akkor azt állítottam, hogy az Oktatási Minisztérium – elhallgatással – 15 százalékkal magasabb átmenési arányt jelentett. Ami az érettségi vizsga lezajlása teljes kontextusának figyelmen kívül hagyásával lehetséges. Másképp mondva,
A teljes kép 159.326 potenciálisan érettségiző diákról szól (a RL még azelőtt szerezte meg ezt a számot, hogy Liviu Pop átvette volna a mandátumát). Sokkal tisztességesebb lett volna ehhez viszonyítani a sikeresen vizsgázók számát (ebben az esetben alig 57 százalékos lenne a sikerességi arány). Az Oktatási Minisztérium szőnyeg alá söpört több tízezer diákot, nem árulva el, hogy mi lett velük és hova tűntek el a 12 osztály elvégzése előtt.
Az Oktatási Minisztérium torzított információja álvitákat váltott ki. Az átmenők óriási aránya (25 százalékkal magasabb a 2011-es eredménynél) alapján egyesek azt állították, hogy az oklevélgyárak nyersanyagot kaptak és újra dübörögni fognak.
Teljesen hamis. Mert az idei sikeresek száma 1.500 fővel kisebb a 2011-esnél. Miből fakad ez a látszólagos anomália? A sokkal kevesebb diákhoz való viszonyításból. 2017-ben 70.000 fővel kevesebben érettségiztek, mint hat évvel ezelőtt. Ez óriási szám.
az Oktatási Minisztérium pedig a hivatalos közleményekben nem nyújt magyarázatokat.
Az Elnöki Hivatal oktatási és kutatási főosztályának államtanácsosa, Ligia Deca múlt héten egy másik rendkívül fontos vizsga esetében hívta fel a figyelmet a sikerességi arányokról szóló csalóka jelentésekre: az országos felmérőről van szó. Arra a kérdésre, hogy „az országos felmérő esetében 76,9 százalékot tett ki a sikeresen vizsgázók aránya, ami csaknem két százalékkal magasabb a tavalyi eredménynél. Mivel magyarázza ezt?”, a tanácsos asszony fontosnak tartotta tisztázni ezeket az óriási arányokat: „A sikerességi arány a vizsgázó diákok számához viszonyul, még csak nem is az országos felmérőre jelentkezők számához, de ha teszünk még egy lépést, akkor említésre érdemes számokat láthatunk. Például azt, hogy nagyjából 175.000 VIII. osztályos diák van. Közülük 145.000 jelentkezett az országos felmérőre. A jelentkezők közül 140.700 jelent meg a vizsgán, ami azt mutatja, hogy sok diákot veszítünk el menetközben… nagyjából 108.000 diák vizsgázott sikeresen a 174.000 nyolcadikos közül”. Vagyis csak a VIII. osztályban már eltűnik 66.000 diák.
Ezek a hamis jelentések leginkább a munkaerőpiacon tapasztalható hanyatlásban látszik, ahol szakemberhiány van, de a „képzett Románia” állítás ingatagságán is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Kedd éjféltől 36 banival lett olcsóbb a gázolaj a kormány által múlt pénteken elfogadott jövedékiadó-csökkentés következtében. A standard gázolaj literenkénti ára – töltőállomástól függően – 9,93 és 10,38 lej között alakul Székelyföldön.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.