Doina Corneára az államilag intézményesített felejtéskultúra részévé vált. Mint mindenki, aki kényelmetlenné vált a posztkommunista rendszerben.
Semmi gond, többé nem hallunk Doina Corneáról! Penész és gaz lepi el örökbe nem fogadott hőseink kis panteonját, mint egy félreeső park elhanyagolt közvécéjét.
Corneliu Coposu, Vasile Paraschiv, Gh. Calciu, Paul Goma és múlt péntek óta Doina Cornea.
A jó magaviseletünket helyettesítő 1945 és 1990 közötti évek eltűntek. Joggal. Annyian nem akartak többé tudni róluk, sarkon fordultak a holnapi nap felé. Végső soron Mara Mareş (a Nemzeti Liberális Párt, a PNL ifjúsági szervezetének vezetője, aki legutóbb egy viccesnek szánt, de a 60-as években születetteket egy tömbben gyalázó Facebook-bejegyezéssel hívta fel magára a figyelmet – a szerk.) irányába folyt történelmünk, aki biztos utóda lesz Viorica Dăncilának a román ostobaság kormánykerekénél. Ezáltal váltja majd fel a finomkodó hülyeség az ömlesztett ostobaságot. Végső soron a vidám liberális Mareş azt teszi a 60-as évek poros rendeleteseivel (a Ceauşescu-rezsim a 60-as években tiltotta be az abortuszt, ami egy jelentős méretű korcsoportot hozott létre, őket nevezik románul a magyar „rendeletes” értelmű „decreţei”-nek – a szerk.), amit a FSN (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) bunkó főnökei tettek Doina Corneával, Coposuval és más, a 90-es években érthetetlenül élénk hullával.
Ki kellene már mondani valamikor, vagyis pontosan ebben a pillanatban:
Hanem, ha illik ilyen durván fogalmazni: következetesen unalmasak voltak. A folytatólagos komolyság volt a hibájuk. Nem voltak cool-ak, nem voltak hot-ok, nem csinálták a hangulatot. Coposu erős dohányos volt, ha ez belefér az eltúlzottan szenvedélyes kategóriába. Pontosan és szerényen, mint egy szűkölködő ösztöndíjas dolgozata, a még a sértegetéssel szemben is megfontolt Coposu mindig is ésszerű volt. Megengedhetetlenül ésszerű.
Mint például 1990 októberében, amikor 60 évnyi szünet után visszatért Londonba. Körülnézett a Trafalgar téren és közömbösen odavetette környezetének: „Egyáltalán nem változott!” Ésszerű, nem? Doina Cornea is unalmas volt. Mint például 1990 októberében, a Jogi Egyetem mellett, Bukarest első szabad pizzázóinak egyikénél. Egyenes szavakkal beszélt a jogállamiságról és semmilyen hírrel sem szolgált az újságíróknak, a saját jólneveltségén kívül. Semmi közölhetőt.
Nem tudnak majd felidézni semmilyen szöveget vagy emlékezetes gondolatot a beszédéből, mely vékony hangú és monoton volt, mint egy torkon olajozottan lecsúszó elv.
A megfeszítés előtt állók lázadása voltak. Amikor a kommunizmus azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy az emberség utolsó szellőjét is kiirtja a románok közül, a semmiből megjelentek ezek a kicsinálhatatlan és didaktikus erdélyiek. Nem voltak és nem lesznek népi hősök. Hibátlan szektások voltak és ezáltal rémületesek történelmi kényelmességünk számára. Ebből következik az Iliescu, Brucan és Roman által 1990-ben megrendezett groteszk eljárás. A személy autonómiájával szembeni undor és félelem a FSN vezetőiből mocskos főkolomposok csapatát, Romániából pedig szennyes levekkel teli vályút csinált.
Akkor már rég túl késő volt. A kommunizmust már csak a saját gazdái győzhették le. De nem ez a gond. Időközben remekül hozzászoktunk a kommunista tipológiát tökéletesen megőrző antikommunista győzelemhez.
Alzheimerhez méltó emlék azok tanúságtétele, akik a kommunizmustól próbáltak megvédeni bennünket, hogy aztán rájöjjenek, tőlük mi is képesek vagyunk megvédeni magunkat. Cornea? Nem arról van szó, aki Ceauşescu idejében cirkuszolt? Persze, szervezhetünk neki nemzeti gyászszertartást. A Mihály király esetében posztumusz alkalmazott protokolláris bohózat még nem hűlt ki teljesen és újra színpadra lehet tolni. Különben is, hamarosan és elkerülhetetlen módon lesz majd egy Doina Cornea utca, ösztöndíj és akár egy egyetem is. De mindezek semmit sem fognak helyrehozni.
Egy paradoxon, melyről csak azért feledkezünk meg, hogy érzelgős tűzoltókká válhassunk, azt mondja, hogy a legnemesebb emlékezet a felejtést feltételezi. Pontosabban azt a képességet, hogy elfelejtsük Doina Cornea nevét, kinézetét, de azt nem, amilyen volt. Arról a tiszteletről beszélünk, amelynek olyan emberek örvendenek, akiket egyre inkább elfelednek, de mégis fennmaradnak olyan társadalmakban, melyek nem tudják, hol a fejük a munkától, de ülni akarnak valamin.
Minden frenetikusan összeesküdött Doina Cornea és a kibúvók nélküli hiten és a becsületességre való elviselhetetlen hivatkozásból álló világa ellen. A minden pedig mindent jelent. A kommunizmus, a Securitate, a Milícia csak az összecsapás látható és brutális része volt. A konfliktus, az elutasítás és a vétkesség sokkal szélesebb. Nemzeti.
űMaradjunk a vegytiszta definíciónál: pőre jellemmel vonult utcára. A kommunisták reakciója veszett volt, mert a személy autonómiája és a gondolat csökönyössége valóban tűrhetetlen bűnök voltak a diktatúra néma vízalattiságában. De ez nem volt minden.
Meg kellene értenünk, hogy egy ember, akit olyan helyzetbe hoznak, hogy pőre jellemmel vonuljon utcára, nemcsak egy tiltakozás hordozója. Hanem olyan valaki, aki ugyanakkor a környezetében lévő pőreségre is rávilágít. Olyan valaki, aki azt mondja, hogy nem kíséri kollektív és tömeges intellektuális vagy erkölcsi konstrukció. Olyan valaki, aki miközben magányosan kiteszi magát az elnyomásnak, azt mondja, hogy az összes többi már azelőtt kudarcot vallott, hogy megpróbálta volna, vagy sunyítva hallgat. Más váratlan hatás mellett Doina Cornea elszigetelt megjelenése megmutatta, hogy a tanult emberek, az egyház és más tehetséges román ellenkezésének hiánya egyértelmű és helyrehozatatlan volt.
Ez az oka annak, hogy Doina Cornea végül még a jó világ korifeusai között is egyre hervadtabb és ritkább referencia lett.
E sorok szerzője aktívan részt vett az említett kultuszban és hozzájárult ahhoz a választalansághoz, melyen a kommunizmus trónolt. De ma nem tesz úgy, mintha nem ismerné, vagy ne értené ezeket a tisztátalan dolgokat.
E két erő, a nyers és kimutatott, illetve a rejtett és perverz módon ellenséges együttesen hatva magyarázza Doina Cornea sorstalanságát. Furcsa, de Corneát, Coposut és a többieket azért nyomták el példásan, mert visszavonulásuk, haláluk után, a konformizmustól látszólag megszabadított korokban még elszántabban radikalizálódtak. Elviselhetetlenül elvszerűek lévén, egyedüli teljes értékű hőseinket ájtatosan leparkolták a molyok közé. Mi történt?
Az történt, hogy mindnyájan rendkívül elfoglaltak lettünk.
amikor az elmélet szerint akadálytalanul éberek és igényesek lehetünk. Magunk mögött hagytuk az elvek naiv gyermekkorát, mert felnőtt profikká, szakértőkké, jó európaiakká, diplomásokká, díjazottakká és bármi mássá váltunk, ami nem kötelez bennünket jellemességre, kockázatvállalásra és belső mérlegkészítésre.
Mindenekfelett igazat adtunk az öregeknek, akik azt mondták, hogy az idő mindent helyrehoz. Így van. Ha ráhagyjuk, akkor helyrehozza azokat anélkül, hogy bármit is megváltoztatna.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.