Mit mond a jereváni rádió Trajánusz Baszeszkisz országáról.
A megérthetőségen túl van, hogy Băsescu miért akar mandátuma végén öngyilkosságot elkövetni. A történelemből nem tanulhatunk túl sokat az ilyenfajta motivációkról. Könnyebb ezekre Shakespeare-nél bukkanni.
Azt azért túlzásnak tartom, hogy állandóan azt hangoztassuk, Băsescu országa ugyanaz, mint Năstase országa, hogy ugyanazokat az elődtől megörökölt korruptakat hozta helyzetbe, lásd a hasznos idióták Microsoft-ügyben látható kánoni vonalát. Ezt csak a román közélet dicsőségére váló kettős mérce rendszerének segítségével teheted meg: az egyiket Merkelhez hasonlítod, a másikat Jean-Bédel Bokassához és így állapítod meg, hogy igen, uram, a mienk legalább művelt és térképeket gyűjt.
A történet amolyan jereváni rádiós. Băsescu Romániája pont olyan, mint Năstase Romániája, néhány apró különbséggel:
- Năstase nélkül
- Vântu, Voiculescu & SRS (Sorin Roşca Stănescu – a szerk.) és a költségvetés számára elkobozott lopott pénzük nélkül
- Mitrea, Nicuşor és más, már lefejezett vagy lapáton lévő kiskirályok nélkül, ezek között lévén a most készülő Hrebe (Viorel Hrebenciuc – a szerk.) és az após (Ilie Sârbu – a szerk.) nélkül
- Pinalti, Fenechiu & jászvásári barátok, Blejnar és lassan-lassan a melegítést elkezdő Cocoş & company nélkül is
- Băsescu testvérével a kóterban (aprócska maffiózó ő ahhoz, hogy egy ilyen rangsorban szerepeljen, de azért tegyük oda, színesítse egy kicsit a listát), és a kihallgatásokon magát nem túl jól érző rózsaszín ruhás hölggyel
- a Cătălin Voicu és a hozzá hasonlók által pórázon sétáltatott magas rangú magisztrátusok és igazságszolgáltatási szakszervezetisek bandái nélkül
- egy olyan Ciuvică-val, aki szabadon feljelentgetheti Monica Macoveit az ügyészségen álhírek terjesztéséért, miután Macovei 2003-ban megvédte Ciuvică-t Năstaséval szemben, aki őt álhírek terjesztéséért jelentgette fel az ügyészségen.
E semmiségeken kívül csak hasonlóságok vannak. Hisz nincs igazuk azoknak az ítélőképességgel rendelkező kommentátoroknak, akik azzal érvelnek majd, hogy egy 2004-ben győztes Năstaséval is ugyanitt tartanánk, mint ahogy 2009-ben is mindegynek tartották, hogy ki győz, Băsescu vagy Geoană, mert felcserélhetőknek tartották őket: ugyanaz a fényesség, vagy mocsokság, egyéntől függően?
Valójában, persze, az a sorsdöntő különbség, hogy Năstase országa tényleg Năstaséé volt, míg Băsescu országa nem Băsescué.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.