„A romániai magyarok politikai üldözése” olcsó mentség

Magyarország kormányfő-helyettese, Semjén Zsolt múlt héten, a Külhoni Magyarságért Díj átadásakor ígéretet tett arra, hogy védelmet és menedéket nyújt minden büntetőperben elítélt határon túli magyarnak (Semjén Zsolt nem „minden büntetőperben elítélt határon túli magyarnak” ígért védelmet, hanem minden határon túli magyarnak és azon belül kiemelten azoknak, akik méltánytalan bánásmód, igazságtalan jogi eljárás áldozatai; Semjén Zsolt nyilatkozata itt elérhető – a szerk.). Kihívó módon kitüntette Horváth Annát, a hivatali visszaélés vádjával vizsgált volt kolozsvári alpolgármestert, azt állítva, hogy politikai üldözések áldozata. (A doktori címet a budapesti ELTÉ-n szerző Marius Diaconescu román helyesírással írja a magyar neveket, ezeket a könnyebb olvashatóság érdekében helyreállítottuk – a szerk.)

A határon túli magyarok kitüntetése és a magyar kormányfő-helyettes nyilatkozatai

A magyar kormányfő-helyettes a budapesti Parlamentben tartott ceremónia keretében, pénteken, a Külhoni Magyarságért Díjjal, egy 2011-ben alapított díjjal tüntetett ki 11 személyt, akik közül hárman romániaiak: Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester, Kató Béla, az Erdélyi Magyar Református Egyház püspöke és Tamási Zsolt József, a marosvásárhelyi Római-katolikus Teológiai Középiskola volt igazgatóját.

A kormányfő-helyettes kijelentette, hogy a magyar államnak kötelessége minden magyart megvédeni, tartózkodási helyüktől függetlenül, Izraelt hozva fel példaként, mely szintén támogatja a zsidókat, bárhol is lennének, azt mondva, hogy a magyaroknak ugyanazt kell tenniük, mint a zsidóknak, mert ha Izrael megteheti, akkor Magyarország is megteheti, felhasználva minden befolyását, a láthatót és a láthatatlant is.

Semjén Zsolt aztán kitért a venezuelai magyar közösségre, mely – bár nincs része üldöztetésben – kaotikus és diktatórikus körülmények között él. A következőt üzente a venezuelai magyaroknak: Magyarország az ő országuk és bármikor hazatérhetnek, a családtagjaikkal együtt, azokat is beleértve, akik már nem beszélnek magyarul, mert Magyarország minden támogatást megad nekik. Kihangsúlyozta: „This is the message to every Hungarian around the world, that no matter what happens, Hungary is their homeland, and Hungary awaits them with open arms.”

A kormányfő-helyettes aztán megerősítette, hogy tavaly a legtöbb díjat romániai üldözöttek kaptak, akiket a törvény ürügyén támadtak magyarellenes lépésekkel csak azért, mert a magyar nemzet emblematikus képviselői. Álláspontja szerint, ez a tendencia tovább folytatódik. Külön kiemelte Horváth Annát, a volt kolozsvári alpolgármestert, aki egyfajta mártíromságot szenvedett el és egy nevetséges és alávaló per formájában manipulált nyilvánvaló magyarellenes támadás áldozata lett. Kihangsúlyozta:

„A magyar kormány nem adja ki a kezei közül, mint ahogy nem teszi azt a magyar nemzet egyetlen részével és egyetlen magyarral sem, akit csak azért üldöznek, mert magyar”.

A díjak átadása után a kormányfő-helyettes azt mondta, hogy Horváth Anna kitüntetése demonstratív akció, mert normális dolog, ha a magyar állam segítséget nyújt számára mind a román, mind a nemzetközi hatóságokkal szemben.

Kicsoda Horváth Anna?

Horváth Anna 1996-ban végezte el a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia (ASE) Kereskedelmi Karát, 2000 és 2005 között a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karára járt, a 2007–2008 időszakban a SNSPA (Nemzeti Politikatudományi és Közigazgatási Főiskola – a szerk.) mesterképzőjét végezte el, majd 2009-ben a kolozsvári egyetem Földrajz Karán szerzett doktori címet.

A politikába röviddel az egyetem elvégzése után került Frunda György támogatásával. 1997 és 1998 között a miniszter tanácsadója volt a Kormány Főtitkárságának (SGG) Nemzeti Kisebbségek Védelme Főosztályán, ezt követően pedig kormányzati tanácsadó volt ugyanezen a főosztályon. 2007 és 2008 között a Fejlesztési, Közmunka- és Lakásügyi Minisztériumban volt államtitkár a Tăriceanu-kormányban. Miután ügyvédként tevékenykedett több kolozsvári ügyvédi irodában, 2010-ben a Regionális Környezetvédelmi Ügynökség (ARM) regionális igazgatójaként tér vissza a közigazgatásba. 2011 áprilisában az RMDSZ főtitkárhelyettese lett. 2012-től 2017 márciusáig volt Kolozsvár alpolgármestere.

A DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) azért indított vizsgálatot ellene és azért állították bíróság elé, mert 2016-ban közbenjárt a városházi tisztviselőknél Fodor Zsolt vállalkozó érdekében, hogy adjanak ki egy sor, az ingatlanügyleteihez szükséges iratot. Cserébe egy bizonyos összeget kért és kapott az üzletembertől 60 jegy megvásárlására, melyeket azok a fiatalok kaptak meg, akik önkéntesként dolgoztak a kampányában. Horváth Anna 2016-ban Kolozsváron elindult a polgármesteri választáson.

Ezen kívül az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) is összeférhetetlenséggel vádolja, mert alpolgármesterként részt vett azokon a helyi tanácsi üléseken, melyeken olyan civil szervezetek helyi költségvetésből történő támogatásáról döntöttek, mint amilyen a magyar Sapientia Tudományegyetem, ahol oktatói tevékenységért javadalmazásban részesült. A kulturális költségvetés kezelése is az alpolgármesteri hatáskörébe tartozott.

Bár – a törvénynek megfelelően – eltiltották az alpolgármesteri tisztség gyakorlásától, mert igazságügyi felügyelet alá helyezték, Horváth Anna öt hónapot betegszabadságon töltött és csak idén március elején mondott le. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor természetesen a védelmébe vette, támadást intézve a román állam igazságügyi intézményei ellen. Horváth Anna továbbra is tagja az RMDSZ vezetőségének, és a romániai magyarok elleni politikai üldözések áldozatának szerepében tetszeleg.

Magyarország védelmezi Markó Attila volt képviselőt, akit Alina Bicával együtt törvénysértő visszaszolgáltatásokkal vádolnak

Markó Gábor Attila volt RMDSZ-es képviselő, Markó Béla volt magyar vezér unokaöccse (Markó Attila és Markó Béla valójában nem rokonok – a szerk.) Magyarországon bújt el, hogy ne indítsanak ellene vizsgálatot és ne ítéljék el korrupciós ügyekért. Először 2014-ben ítélték el 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre egy sepsiszentgyörgyi ingatlannak a Magyar Református Egyházkerületnek (helyesen: Erdélyi Református Egyházkerület – a szerk.) történt 2002-es visszaszolgáltatása miatt, melyben a Székely Mikó Középiskola működik. Később egy másik ügyben is vizsgálat indult ellene, melyben Alina Bica és további 5 vádlott volt érintett törvénysértő ingatlanvisszaszolgáltatásokban, 84 millió eurós kárt okozva. Kivonta magát a vizsgálat alól és rögtön azután elhagyta az országot, hogy a Képviselőház 2015. december 3-án engedélyezte előzetes letartóztatását. Magyarországra menekült és bár európai letartóztatási parancsot adtak ki ellene, nem adták ki, hogy a román hatóságok ítélkezhessenek felette. Markó Attila, miközben kivonja magát a vizsgálat alól, intoleranciával vádolja Romániát és a párbeszéd kultúrájáról osztogat leckéket a Facebook-oldalán. Ügyvédjének egyik nyilatkozata szerint, Markó Attila Magyarország kormányfője, Orbán Viktor támogatását és védelmét élvezi.

Markó Attila a magyar sajtónak adott egyik interjújában kijelentette, hogy nem bujkál, de Magyarországon megvan a szükséges szabadsága, hogy megvédje igazát, mert Romániában sem szabadság, sem igazság nincs. Bár még egy magyar jogszakértő is elismerte, hogy a letartóztatási parancs értelmében ki kell őt adni, Magyarország a mai napig nem tartotta tiszteletben a nemzetközi megállapodásokat és nem adta ki Markó Attila volt román képviselőt, hogy ítélkezhessenek felette (az Interpol honlapján Markó Attila neve nem szerepel a Románia által keresett személyek között – a szerk.). Holott Alina Bicát és a többi vádlottat időközben már elítélték és a büntetésüket töltik.

Magyarország védelmezi az 1990. márciusi marosvásárhelyi gyilkosokat

A Mihailă Cofariut az 1990 márciusában történt tragikus marosvásárhelyi események során bántalmazók egyike, Barabás Ernő 1992-ben, az ítélet kimondásának másnapján Magyarországra menekült, politikai menedéket kért és rövid időn belül megkapta a magyar állampolgárságot. Bár már 1992-ben 10 év börtönre ítélték, csak 2007-ben adtak ki ellene nemzetközi letartóztatási parancsot, melynek végrehajtását Magyarország megtagadta, arra hivatkozva, hogy a magyarországi jogrend szerint az ügy elévült és arra, hogy magyar állampolgárról van szó. Miután a Maros Megyei Törvényszék 2007 őszén kimondta a büntetés végrehajtásának elévülését, Barabás Ernő tüntetőleg visszatért Romániába.

Magyarország védelmezi a kézdivásárhelyi gyilkosokat

Aurel Agache milícia-őrnagyot Kézdivásárhelyen bestiálisan meggyilkolták. Vadul agyonverték, majd meggyalázták a holttestét: kivájták a szemét, fémpénzt helyezve a helyébe, a szájába pedig egy döglött patkányt dugtak. Az ebben a gyilkosságban való részvételért azonosított és elítélt személyek közül kettőnek sikerült Magyarországnak menekülnie. (Az Agache-ügyről röviden itt vagy itt lehet olvasni – a szerk.)

Filip Orbán Daniella Kamilla rögtön Magyarországra menekült azután, hogy kiengedték az előzetes őrizetből. Politikai menedéket kért a magyar hatóságoktól és ugyanazon a napon, 1992. január 20-án meg is kapta. Két évvel később magyar állampolgárságot szerzett, Budapesten él és egy középiskolában tanár. 1999-ben 7 év letöltendő börtönre ítélték, de a magyarországi hatóságok elutasították a nemzetközi letartóztatási parancsok végrehajtását. A Budapesti Törvényszék azzal indokolta meg az európai letartóztatási parancs végrehajtásának elutasítását, hogy távollétében ítélték el, ami nem felel meg a magyarországi jogszabályoknak. A magyar hatóságok azt is megtagadták, hogy lefolytassák a maguk vizsgálatát ebben az ügyben, elutasítva az áldozat fiának ezzel kapcsolatos keresetét. Filip Orbán Daniella Kamillának 2012-ben volt képe a rehabilitálását kérni a román hatóságoktól!

Paizs Ottó, az általa meggyilkolt őrnagy volt borbélya és besúgója szintén Magyarországra menekült, ahol politikai menedéket és aztán állampolgárságot kapott. A magyar hatóságok arra hivatkozva tagadták meg a nemzetközi letartóztatási parancsot, hogy az ellene felhozott bizonyítékok nem elégségesek a bűnösség megállapításához. 2009-es halála után a fiai keresetet nyújtottak be Románia ellen az EJEB-nél, azt állítva, hogy apjukat igazságtalanul ítélték el és 30.000 euró erkölcsi kártérítést követeltek. Az EJEB megtagadta keresetük befogadását.

Konrád Jánost, az Aurel Agache őrnagyra a halálos csapást mérő gyilkost egyetlen napra sem tartóztatták le, ugyanis az elsők között menekült 1990 májusában Magyarországra. A menedékkérelmét 1990 decemberében fogadták el, de csak 1998-ban kapott magyar állampolgárságot. Halottkémként dolgozik Mosdóson és Pécsett. A magyarországi hatóságok arra hivatkozva utasították el az európai letartóztatási parancsot, hogy távollétében ítélték el, ami nem felel meg a magyar jogszabályoknak, ugyanis magyar állampolgársággal is rendelkezik.

Adócsalók védelmezése

A magyar állam nemcsak a gyilkosokat védelmezi, hanem az adócsalókat is. Az olajipari termékekkel kapcsolatos ügyekben adócsalás miatt elítélt Rácz Attila luxuskörülmények között él Magyarországon a magyar hatóságok védelmében annak ellenére, hogy nemzetközi letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Míg az egyik 2,2 millió lejes csalási ügyben felfüggesztett börtönbüntetést kapott, egy 87 millió lejes adócsalásért 2015 novemberében már 7 év letöltendő börtönt. Szokásává vált, hogy minden egyes tárgyalási nap előtt Magyarországra ment, ahonnan csak akkor tért vissza, ha biztos volt az ítélethozatal elhalasztása. De a 7 éves börtönbüntetés jogerőre emelkedése után már nem tért vissza Romániába. A magyar hatóságok végül az egyik luxusbirtokán helyezték házi őrizetbe. De a kiadatási pere csak szemfényvesztés, hiszen még 16 hónappal az úgynevezett budapesti letartóztatása után sem született döntés.

Magyarország nemcsak a román, a horvát hatóságoknak is fityiszt mutat

Az Interpol 2013 őszén nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki Hernádi Zsolt, a magyarországi MOL KFT (? – a szerk.) cég igazgatója ellen megvesztegetés miatt. Azzal vádolták, hogy 5 millió euróval vesztegette meg Ivon Sanander volt kormányfőt, hogy a MOL domináns szerepet szerezzen a horvát állami olajvállalatban, az INA-ban.

A magyar hatóságok elutasították az igazságügyi hatóságok kéréseit, melyek ki akarták hallgatni Hernádi Zsoltot. Magyarország a nemzeti érdekek védelmével indokolta az elutasítást.

Az Interpol, valószínűleg bizonyos horvát–magyar tárgyalások nyomán 2016 novemberében levette a körözöttek listájáról. A nemzetközi letartóztatási parancs visszavonása örömet okozott Budapesten. Időközben a horvát kormányfőt börtönbüntetésre ítélték.

***

Magyarország előélete igazolja Semjén Zsolt kormányfő-helyettes üzenetét: Magyarország a politikai üldözés ürügyére hivatkozva fogja megvédeni a Magyarország határain kívül megvádolt, bíróság elé állított és elítélt magyar bűnözőket. A kontextusból kiemelt izraeli modellre való hivatkozás csak ürügy. Az 1990 utáni Magyarország hatóságai valójában nem tartották be az általuk aláírt kiadatási szerződéseket és nem hajtják végre a nemzetközi letartóztatási parancsokat. Magyarország egyszerűen gúnyt űz külföldi partnereiből és arra bátorítja a magyarokat, hogy gyilkosságokat, adócsalást és korrupciós tetteket hajtsanak végre a szomszédos országokban. Magyarország kormányfő-helyettese nagyon világosan kimondta: nem számít, hogy mi történt, Magyarország tárt karokkal várja őket. Magyarország ezt számtalanszor megtette eddig is. Horváth Anna kihívó kitüntetése a román hatóságok vizsgálata közepette világosan mutatja a magyar kormány által a romániai büntetőügyes magyaroknak nyújtott támogatást. „A romániai magyarok politikai üldözése” csak olcsó mentség, melyet már az európai és az amerikai partnerek sem hisznek el.

A címet a szerkesztőség adta.