Mi történik, ha a hülyék intézete vezeti az országot?
A romániai közéletet figyelemmel kísérők között nincs olyan, aki ne értene egyet azzal, hogy az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent a politikai és közigazgatási elitek színvonala. Az idők folyamán is aggodalmat keltett a jelenség, de most már túllépte azokat a biztonsági határértékeket, melyek között egy társadalom működni tud.
Azok intellektuális felkészültségéről van szó, akiknek az a feladatuk, hogy a társadalom nevében döntéseket hozzanak, tisztségükből fakadó hatásköreik törvényes vagy illegális, korrupt vagy korrumpálatlan, saját vagy mások érdekében történő gyakorlásának módján túlmenően.
Nem az oklevelek hiányoznak. Sőt! Túl sok van nekik! Furcsa címeket szereztek, kitalált szakképzettséget adó egyetemeket végeztek el, hogy azt a több ezer doktori disszertációt ne is említsük, melyeket úgy szereztek, mint a piacon, a kereslet-kínálat elve alapján!
Néhány plagizáló politikus felborzolta a kedélyeket, néhány címet vissza is vontak. Na és? A rendszer továbbra is működik. Az a több évtized pedig, amióta azt beindították, óriási kárt okozott Romániának.
Az ezen a területen tevékenykedő okos fiúk már sok éve rájöttek, micsoda aranybánya a fedezetlen egyetemi oklevelek rendszere. A mechanizmus nyíltabban, vagy valamivel rejtettebben mozgásba lendült. Egyik nemzedék a másik után kapott olyan szakképzést, melyekkel sehol sem boldogultak volna, ha bármikor is bizonyítaniuk kellett volna hozzáértésüket. De a rendszert nem a munka piacára találták ki. Ott egyértelműek a dolgok. Több tízezer román megy minden évben külföldre tanulni és a határokon túli versenykörnyezetben munkát is találnak a képzettségük függvényében.
Nem,
Ott papírokra volt szükség, hogy felvágással tapétázhassák ki az irodákat, poszterekre a köztisztséget betöltő életrajzának kidekorálására. Képzelt egyetemek végzősei, senki által nem ismert tudományok különféle mesterei és mások által megírt disszertációk alapján lett doktorok kerültek a román társadalom legfontosabb döntéshozatali szintjeire.
Az alkalmatlanok és félanalfabéták mindent tudnak és a tévékben döngetik a mellüket. Tegnapig propagandára meg arra voltak jók, hogy szenvedéllyel és elkeseredetten jártassák a szájukat a párt és szeretett vezérük politikája érdekében. Már akkor utálatosak voltak, de senki sem törődött velük.
Mára kiderült, hogy az idő nekik dolgozott.
Az idő múlásával elődeik távoztak a színpadról. Természetes módon a pártok második és harmadik hulláma került a hatalom szféráiba. Ők az oklevélgyárak termékei. Mindent tudnak, és mindenről ők döntenek. Nincsenek kételyeik, nem állnak neki mérlegelni. Azt teszik, ami csak eszükbe villan, és sohasem merül fel bennük, hogy milyen következményei lehetnek ennek.
Sürgősségi rendeleteket gyártanak, törvényeket módosítanak, olyan kezdeményezéseket dobnak piacra, melyek fenekestül felfordítják a társadalmat és a gazdaságot. Mit érdekli ez őket? Megemelték a béreket és a nyugdíjakat, mert tudták, hogy ez szavazatokat biztosít nekik. Miből? Kit érdekel? Bemennek a tévékbe és azt mondják, hogy Soros a hibás. Az összes ígéret közül csak a tisztségviselők bérének megemelését teljesítették. Az ő jövedelmük nőtt meg elsőként!
Persze, hogy a populizmus van hatalmon. De
Csak egy pillantást kell mutatnunk arra, ami történik. Minden héten felmerül egy-egy végig nem gondolt kezdeményezés. És mára az a legfőbb elv, hogy előbb vágunk, és csak utána mérünk! Ha valamiféle hatástanulmányról érdeklődsz, úgy néznek rád, mintha más bolygóról pottyantál volna ide és azt állítják, hogy nincs szükség ilyesmire.
Sajnos az ostobaságot nem lehet fenyegetésként belevenni a Nemzeti Védelmi Stratégiába. Holott az elsők között kellene szerepelnie! Ilyenfajta döntéshozók mellett az ellenségeknek nem nagyon kell megerőltetniük magukat. Mi majd elvégezzük a munkájukat. Önmagunkat destabilizáljuk. Gallyra vágjuk a költségvetéseinket és a gazdaságunkat. Arra kényszerítjük a legdinamikusabbakat és legfelkészültebbeket, hogy csalódottan elhagyják az országot. Amikor egy miniszter kitátja a száját, gúnyt űzünk az ország hírnevéből, amennyi még maradt belőle. Európai partnereink minden nemzetközi találkozón azt kérdezi tőlünk, hogy nagyjából milyen elképzelésünk van az Európai Tanács 2019-es elnökségéről és mit tervezünk. Messziről lerí róluk az aggodalom. Jogosan félnek attól, ami következni fog, ha arra gondolnak, hogy olyanok fogják majd az Európai Uniót is vezetni, akik most ott állnak előttük. A jó hír az, hogy egy európai elnökség csak hat hónapig tart, de ez halovány vigasz.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.