// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Az ostobaság jelentős nemzetbiztonsági kockázat

// HIRDETÉS

Mi történik, ha a hülyék intézete vezeti az országot?

A romániai közéletet figyelemmel kísérők között nincs olyan, aki ne értene egyet azzal, hogy az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent a politikai és közigazgatási elitek színvonala. Az idők folyamán is aggodalmat keltett a jelenség, de most már túllépte azokat a biztonsági határértékeket, melyek között egy társadalom működni tud.

Azok intellektuális felkészültségéről van szó, akiknek az a feladatuk, hogy a társadalom nevében döntéseket hozzanak, tisztségükből fakadó hatásköreik törvényes vagy illegális, korrupt vagy korrumpálatlan, saját vagy mások érdekében történő gyakorlásának módján túlmenően.

Frászt kapsz, ha figyelemmel kíséred számos tisztségviselő szakmai pályáját.

Nem az oklevelek hiányoznak. Sőt! Túl sok van nekik! Furcsa címeket szereztek, kitalált szakképzettséget adó egyetemeket végeztek el, hogy azt a több ezer doktori disszertációt ne is említsük, melyeket úgy szereztek, mint a piacon, a kereslet-kínálat elve alapján!

Néhány plagizáló politikus felborzolta a kedélyeket, néhány címet vissza is vontak. Na és? A rendszer továbbra is működik. Az a több évtized pedig, amióta azt beindították, óriási kárt okozott Romániának.

Az ezen a területen tevékenykedő okos fiúk már sok éve rájöttek, micsoda aranybánya a fedezetlen egyetemi oklevelek rendszere. A mechanizmus nyíltabban, vagy valamivel rejtettebben mozgásba lendült. Egyik nemzedék a másik után kapott olyan szakképzést, melyekkel sehol sem boldogultak volna, ha bármikor is bizonyítaniuk kellett volna hozzáértésüket. De a rendszert nem a munka piacára találták ki. Ott egyértelműek a dolgok. Több tízezer román megy minden évben külföldre tanulni és a határokon túli versenykörnyezetben munkát is találnak a képzettségük függvényében.

Nem,

a rendszert az állami szektorra, a közigazgatásra és a politikára találták ki!

Ott papírokra volt szükség, hogy felvágással tapétázhassák ki az irodákat, poszterekre a köztisztséget betöltő életrajzának kidekorálására. Képzelt egyetemek végzősei, senki által nem ismert tudományok különféle mesterei és mások által megírt disszertációk alapján lett doktorok kerültek a román társadalom legfontosabb döntéshozatali szintjeire.

Az alkalmatlanok és félanalfabéták mindent tudnak és a tévékben döngetik a mellüket. Tegnapig propagandára meg arra voltak jók, hogy szenvedéllyel és elkeseredetten jártassák a szájukat a párt és szeretett vezérük politikája érdekében. Már akkor utálatosak voltak, de senki sem törődött velük.

Mára kiderült, hogy az idő nekik dolgozott.

Most ez a fake nemzedék került sorra.

Az idő múlásával elődeik távoztak a színpadról. Természetes módon a pártok második és harmadik hulláma került a hatalom szféráiba. Ők az oklevélgyárak termékei. Mindent tudnak, és mindenről ők döntenek. Nincsenek kételyeik, nem állnak neki mérlegelni. Azt teszik, ami csak eszükbe villan, és sohasem merül fel bennük, hogy milyen következményei lehetnek ennek.

Sürgősségi rendeleteket gyártanak, törvényeket módosítanak, olyan kezdeményezéseket dobnak piacra, melyek fenekestül felfordítják a társadalmat és a gazdaságot. Mit érdekli ez őket? Megemelték a béreket és a nyugdíjakat, mert tudták, hogy ez szavazatokat biztosít nekik. Miből? Kit érdekel? Bemennek a tévékbe és azt mondják, hogy Soros a hibás. Az összes ígéret közül csak a tisztségviselők bérének megemelését teljesítették. Az ő jövedelmük nőtt meg elsőként!

Persze, hogy a populizmus van hatalmon. De

amikor a populizmust ostobaság kíséri, akkor biztos, hogy végül katasztrófa lesz.

Csak egy pillantást kell mutatnunk arra, ami történik. Minden héten felmerül egy-egy végig nem gondolt kezdeményezés. És mára az a legfőbb elv, hogy előbb vágunk, és csak utána mérünk! Ha valamiféle hatástanulmányról érdeklődsz, úgy néznek rád, mintha más bolygóról pottyantál volna ide és azt állítják, hogy nincs szükség ilyesmire.

Sajnos az ostobaságot nem lehet fenyegetésként belevenni a Nemzeti Védelmi Stratégiába. Holott az elsők között kellene szerepelnie! Ilyenfajta döntéshozók mellett az ellenségeknek nem nagyon kell megerőltetniük magukat. Mi majd elvégezzük a munkájukat. Önmagunkat destabilizáljuk. Gallyra vágjuk a költségvetéseinket és a gazdaságunkat. Arra kényszerítjük a legdinamikusabbakat és legfelkészültebbeket, hogy csalódottan elhagyják az országot. Amikor egy miniszter kitátja a száját, gúnyt űzünk az ország hírnevéből, amennyi még maradt belőle. Európai partnereink minden nemzetközi találkozón azt kérdezi tőlünk, hogy nagyjából milyen elképzelésünk van az Európai Tanács 2019-es elnökségéről és mit tervezünk. Messziről lerí róluk az aggodalom. Jogosan félnek attól, ami következni fog, ha arra gondolnak, hogy olyanok fogják majd az Európai Uniót is vezetni, akik most ott állnak előttük. A jó hír az, hogy egy európai elnökség csak hat hónapig tart, de ez halovány vigasz.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS