// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Az erdélyi PSD-nek teleormani DNS-e van – ne dőljetek be neki!

// HIRDETÉS

A politikai talpnyalók sajnos nem jobbak, ha történetesen erdélyiek. Sabin Gherman írása.

Meglepetés: nagy a nyüzsgés a sajtóban, mert az erdélyi pészédések (PSD, Szociáldemokrata Párt – a szerk.) a CEx (Végrehajtó Bizottság – a szerk.) mielőbbi összehívását követeli Dragneától, „bizonyos elégedetlenkedések eldöntése” érdekében.

És a meglepetés annál nagyobb, hogy a legtöbb elemző azt hiszi, hogy ez a PSD-s elnök egyfajta számonkérése.
Valójában a máramarosi is, a kolozsvári is már rég bebizonyította, hogy Dragnea tökéletes beosztottja. Beszterce? Legyünk komolyak!

Ha nem lett volna a teleormani főni, egy részük még mindig sülteket cipelnének mindenféle lagzikon;

igen, onnan ejtőernyőztek azok a megyék élére. A többiek, Fehér, Szeben és aki még ott volt ezen az összejövetelen, ugyanolyan fegyelmezettek és lelkesek a lopkodás vagy a pártbéli analfabetizmus mentegetésében.

Ha stratégiailag nézzük a dolgokat: azt hiszem, éppen Dragnea kérte Zeteától (Gabriel Zetea, a PSD máramarosi elnöke – a szerk.) a „találkozó” összehívását és a CEX mielőbbi megtartásának követelését. Emlékezzenek vissza, hogy három-négy nappal ezelőtt a teleormani is minél hamarabb megtartott CEX-ülést követelt. Miért? Nos, ha erre az ülésre gyorsan sor kerül, akkor nincs ideje létrejönnie annak a kritikus tömegnek, mely késsel az asztalon tárgyalna és megbuktatná Dragneát; megadta a jelet, hogy ezt szeretné, a PSD erdélyi vezetői pedig végrehajtották.

Ez olyan, mint a tőzsdézés: ha látod, hogy elindul a lejtőn lefele, akkor korlátozod a veszteségeket és hálát mondasz annak, hogy megúsztad a krachot.

Le kell még szögezni: itt a vidékről beszélünk, nem a fővárosról.

Míg Bukarestben gyorsan terjednek a pletykák és ki is virágoznak, és ezek alapján folynak az alkuk, vidéken egy kicsit másképp mennek a dolgok. Az aktivisták itt a tévéből hallanak a lázadók leveléről, vagy hisznek benne, vagy nem, megnézik Fireát (Gabriela Firea, Bukarest PSD-s főpolgármestere – a szerk.) a Digiben, majd Dragneát az Antenán, beleolvasnak két-három portálba és elolvasnak öt viccet a Facebookon és nagyjából ennyi a dokumentálódás.

Sőt: míg a máramarosi Zetea csütörtökön azt mondta, hogy Dragneának nincs alternatívája, azt hiszik, hogy szombat reggel belecsapott az etikai megvilágosodás? A Kolozs megyei is azt mondta, szegény, hogy a PSD-ben nincs ellenzék – persze, belekeverte ebbe egy kicsi Bocot (Emil Boc, Kolozsvár nemzeti liberális polgármestere – a szerk.), hogy jobban hangozzon.

Vagy: el tudják képzelni a Fehér megyei Dârzuról, hogy megfordítja a fegyvert, aki Dragnea kedvéért képes volt kirúgni az ország legeredményesebb polgármesterét? A lelkük mélyén tudják, hogy sikerük a távolmaradók jelentős számából származik, nem az erdélyiek szocialista álmodozásaiból.

A következőket kellene szem előtt tartanunk, ha politikusokról beszélünk, különösen akkor, ha Bukaresten kívüliekről:

sokuknak most van először állásuk – méghozzá stabil és fejfájások nélküli;

hiszen hol kapsz heti két nap munkáért 5.000 eurót?

Aztán: sokan fiatalok, sokan nem tudták túlverekedni magukat a tizenkettedikes kötelező olvasmányok előszaván – és most igazgatók és tanfelügyelők kinevezéséről döntenek és lenyűgözi őket ez a hirtelen támadt hatalom. És még: sokuk semmilyen képzettséggel nem rendelkezik, amiből a reálgazdaságban is megélhetnének: egyetem a diplomáért, mesteri fokozat, hogy ne egy gíroszosban dolgozzon, még egy mesteri fokozat, hogy ne mondják, hogy csóringer – nagy mellény, üres tarisznya.

Ilyenből a jobb- és a baloldalon is sok van: helyben sárkányok, Bukarestben biodíszlet, azt várják, hogy a parlamenti főnök lefele vagy felfele irányuló hüvelykujjal jelezze, miként kell szavazni.

Ennek ellenére Dragnea helyében nem ülnék nyugodtan a babérjaimon – ezek a kicsik a nagykutyákat követik.

Ha utóbbiak Dragnea mellett vannak, akkor ők is. Ha a kiskirályok fellázadnak a teleormani ellen, akkor ők is lázadásra fognak szavazni: földre szegezett szemekkel és vöröslő fülekkel, de megszavazzák; pénzre és hatalomra gondolva, mindarra, amit ők sohasem értek volna el a saját erejükből.

Ha Dragnea a kezdetektől fogva pészédés lett volna, akkor ismerte volna az aranyszabályukat. Végső soron mit nekem a teleormani, mit nekem a gyurgyevói (Giurgiu – a szerk.), mit nekem a dombovicai (Dâmbovița - a szerk.): ha amúgy is szolga maradok, akkor legalább vessen elém valaki egy darab kenyeret.

 

Az alcímeket a szerkesztőég adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS