Közeleg a pápalátogatás napja. És egyre több patrióta, ortodox, nemzetféltő szócsőből kezd ömleni a dühödt szó.
Azt állítják, hogy a görögkatolikusok azért kerültek börtönbe, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”. Nemrég olvastam egy cikket az Adevărulban, melyben bejelentették, hogy Ferenc pápa az idei (2019) romániai látogatása során 7 görögkatolikus püspököt avat boldoggá. Eddig nincs is semmi gond. Joguk van hozzá. De
Abban a cikkben az állt, hogy ezeket a püspököket azért avatják boldoggá, mert a kommunista börtönökben haltak meg, „mivel megtagadták az áttérést az ortodoxiára”. Ne már… Na, de fogom ezt még hallani… Ezeket a szavakat már eddig is hallottam az erdélyi görögkatolikus agitátoroktól, most pedig alkalmunk van hivatalosan is meghallgatni.
Minden tiszteletem a más felekezetűek iránt, de az, amit a katolikus vezetők ezzel a gesztussal tesznek, nem egyéb, mint a Nemzeti Egyház megrágalmazása, amit a Román Ortodox Egyház (BOR) vezetőségében ülő egyházvezetők és sebezhető papok eltűrnek (mint általában). Nem vitatom, hogy 1948-ban (amikor az uniátusok egy része visszatért az ortodoxiára) voltak túlkapások egyes ortodox egyházvezetők részéről, de túlzás és az ortodoxia nyugatról támogatott rágalmazói által kitalált diverzió azt állítani, hogy az Ortodox Egyház valamiféle tervével kényszerítették őket vissza.
- Egyáltalán nem beszélnek az uniátus erdélyi létrehozásáról. Miért? Mert aki ezt felhozza, olyat mond, ami nem összeegyeztethető az új európai elvekkel, és ezért „intoleránsnak” minősítik.
- Semmit sem mondanak arról, hogy
Miért? Mert nem része a #rezist tervének.
- Arról sem mondanak semmit, hogy a 7 egyházvezető közül egyesek 1939-ben vissza akartak térni az ortodoxiára (amikor még nem került hatalomra a kommunizmus). Miért? Az aláíró uniátus egyházvezetők között van Traian Frenţiu, Iuliu Hossu, Alexandru Rusu… Ők aláírtak egy ilyen értelmű dokumentumot, Vatikán fenyegetőzései nyomán viszont már nem tértek vissza abba az Egyházba, amelyből őseik kiváltak. Ezekről a dolgokról vajon semmi mondanivalójuk sincs a 7 egyházvezető boldoggá avatóinak? Lásd itt.
- Arról sem mondanak semmit, hogy a 7 egyházvezető azért is szállt szembe a kommunizmussal, mert óriási vagyonokat veszthettek el (Erdélyben), melyeket ágyúval szereztek az Osztrák-Magyar megszállás idejében és a Iuliu Maniu által Románia Parlamentjében (1929-ben), XI. Piusz pápa Ferdinánd királlyal szembeni zsarolása nyomán aláírt Konkordátum révén[1]. Miért?
- Semmit sem mondanak arról, hogy Iuliu Hossu püspök azt kérte a halálos ágyán, hogy magyar római katolikus egyházi ember temesse el[2]. Miért? Mert ezek nem használnak a médián belüli ortodoxellenes irányvonalnak.
- Senki sem mond semmit azokról a kolozsvári görögkatolikus apácákról, akik
Miért? Az a tény, hogy ezek az apácák a római katolikusságot is választhatták, azt bizonyítja, hogy nem kényszerítették őket az ortodoxiára való áttérésre. Úgy döntöttek, ahogy azt a „román” szívük diktálta.[3]
- Semmit sem mondanak azokról a görögkatolikus püspökökről, akik bevezették a magyar nyelv oktatását az uniátus iskolákba és üldözték az Erdélyi Iskola korifeusait (Petru Maior, Şincai…), mert nem osztották teljes mértékben a véleményüket és hajlamosak voltak visszatérni az ortodoxiába. Miért?
Nem hiszem, hogy a 7 uniátus püspököt azért tartóztatták le, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”. Mivel magyarázzák a görögkatolikus agitátorok (és #rezist-es támogatóik), hogy több mint 2000 ortodox pap volt a kommunista börtönökben? Ők is megtagadták az áttérést az ortodoxiára? És a kommunisták által megmérgezett és a tisztségeikből elkergetett ortodox egyházvezetők mit tettek? Ők is megtagadták az áttérést az ortodoxiára? Vajon a nagyváradi Nicolae Popoviciu püspök is megtagadta az áttérést az ortodoxiára? És a többi… Mindezek az emberek azért kerültek börtönbe, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”? Legyünk komolyak, propagandista urak…
Sok mondanivaló van még. Addig is arra emlékeztetem az ortodoxelleneseket, hogy
Íme, ezt mondja Nicolae Iorga történész erről a történelmi eseményről.
Ne mondják nekünk a görögkatolikus propagandisták, hogy Visarion, Sofronie és Oprea, vagy a naszódi Atanasie szentek és mások azért szenvedtek, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”!!! Vagy ezekről sem szabad beszélnünk, nehogy „középkoriaknak”, „fanatikusaknak” és „intoleránsaknak” minősítsenek bennünket.
Sok példát felhozhatunk Erdély történelméből, ahol az ortodoxokat három évszázadon keresztül üldözték és háttérbe szorították, és azoknak, akik jobb életet szerettek volna maguknak, az állam akkori (Habsburg megszállás alatti) hatóságai a görögkatolikusságot, vagy a protestantizmust ajánlották. Ezek nem egyedi esetek voltak, mint 1948-ban, hanem a Rómával Egyesült Egyház általános politikája. Azokról az ortodox püspökökről sem beszél senki, akiket azért zaklattak a kommunisták, mert görögkatolikusokat fogadtak be. Miért?
Ha kell, később részletesebben visszatérek a fenti dolgokra. Addig itt különlegességként közzéteszem az 1939-es (az erdélyi Uniátus Egyház kommunisták általi felszámolása előtt 9 évvel született) dokumentum fénymásolatát, melyet a most boldoggá avatott görögkatolikus egyházvezetők egy része aláírt, melyben a kommunizmus hatalomra kerülése előtt fejezték ki egyetértésüket a Román Nemzet Egyházába való visszatéréssel.

[1] Memoriile lui Nichifor Crainic (Nichifor Crainic visszaemlékezései – E-RS), Tribuna folyóirat, Kolozsvár, 1990. július 19., 6. o.;
[2] Sorin Dumitrescu, „7 dimineți cu părintele Stăniloae” (7 reggel Stăniloae atyával – E-RS), Anastasia Kiadó, 66-67. o.;
[3] Legea românească folyóirat, Nagyvárad, 3/2005. sz., 22 o.
Az alcímeket a szerkeszztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.