// 2025. január 12., vasárnap // Ernő
Románia

A romániai nagykorrupció gyökerei – a leendő király is korrupt volt

// HIRDETÉS

Miért is csodálkozunk akkor, hogy a nép fiaiból lett országvezérek lopnak?

Romániában már szinte 100 éve zajlanak a modern, magas szintű korrupciós ügyek, a két világháború közötti csalások receptje pedig nem sokat változott ahhoz képest, ahogy a politikai vezetők vagy egyes állami tisztségviselők jelenleg üzérkednek a befolyásukkal.

Jelenleg a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) minden egyes aktája mögött olyan ügyletek titkai rejtőznek, melyek során, így vagy úgy, megkárosították a román államot. A bíróságok minden alkalommal egész listákat állítanak össze a vádlottak által okozott károkról és az ezért megfizetendő kártérítésekről.

Az elcsalt összegek viszont, sajnos, már nem kerültek vissza teljes mértékben a kincstárba. És ezek nem egyedi esetek Románia történelmében. A múltban is megtörténtek, és közülük sok híres korrupciós üggyé vált. A legtöbb esetben mind magas rangú tisztségviselők, mind az állam vezetői érintettek voltak, és többek között II. Károly király is szerepel azok listáján, akik Romániának kárt okozó gyanús ügyleteket támogattak.

A két világháború közötti időszak leghíresebb korrupciós esetei között van a Skoda-ügylet, melynek során nehézfegyverzettel kívánták felszerelni a hadsereget, az Armstrong-Fokker-ügylet, mely szintén a hadsereg felszerelésével volt kapcsolatos, de ezúttal repülőgépekkel. Nem szabad megfeledkezni a nagy román iparmágnások, Nicolae Malaxa és Max Auschnitt közbenjárásairól sem a királyi kamarillánál, hogy támogatást szerezzenek üzleti érdekeiknek.

Egy másik csalás ízű ügylet a Feketeszesz-ügy volt, amely 1930-ben kezdődött, amikor Szilágysomlyón felfedeztek egy titkos szeszgyárat. Szintén a korabeli ügyletek között szerepel az egyik legnagyobb romániai bankcsőd: a Marmorosch Bank bedőlése.

A Skoda-ügylet

A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb feltűnést keltő korrupciós esete a Skoda-ügylet volt. Ez a botrány akkor, a 30-as években Alexandru Vaida-Voievod kormányának bukásához vezetett.

A botrány 1933. március 10-én robbant ki, amikor a pénzügyőrök egy feljelentés alapján kiszálltak a Skoda cég bukaresti Batiştei utcában lévő székházához, azzal az indokkal, hogy a cég 25 millió lejnyi adóval tartozik a román államnak. Az ellenőrzések során olyan titkos katonai iratokra bukkantak, melyeknek semmi keresnivalójuk nem volt a Skoda cég irodáiban.

A Románia katonai felszereltségére vonatkozó dokumentumokról, a román hadsereg összes lőfegyverének kalibereit tartalmazó táblázatról, a Románia által más fegyvergyártókkal aláírt szerződések többségének másolatáról, a Kiskapus–Kudzsir fegyvergyárak struktúrájára és termelésére vonatkozó adatokról, valamint az ország határainak biztonságára vonatkozó egyéb adatokról volt szó.

A felfedezés után a pénzügyőrök értesítették a Katonai Ügyészséget, a Nemzetbiztonságot és a Rendőrfelügyelőséget. A Skoda-művek egyik romániai képviselője a lengyel Bruno Seletzki, az első világháború idején az osztrák-magyar hadsereg tisztje és több román hivatalosság „protezsáltja” volt.

Néhány órával a házkutatások elkezdődése után ezeket az akkori igazságügy-miniszter, Mihai Popovici közbelépésére leállították, akit maga Seletzki keresett meg.

Közismert volt, hogy éppenséggel Vaida-Voievod kormányfő fia is a Skoda cégnek dolgozott, aki havonta 30.000 lejt kapott (ez akkor rendkívül nagy bérnek számított), a botrány pedig komolyan megingathatta a kormányt, ami meg is történt. A vizsgálat két nappal az ügy eltusolására tett kísérlet után indult, mert egyes nyomozók információkat szivárogtattak ki az Universul újságnak.

A vizsgálat annak ellenére folytatódott, hogy több bizonyítékot megsemmisítettek. Ennek során felfedezték, hogy Románia az idők folyamán több fegyvert 25 százalékkal drágábban vásárolt meg a Skodától, mint amennyit Jugoszlávia fizetett hasonló termékekért.

A román államnak több fegyverszállítási szerződése volt a Skodával, 1922-ből, 1927-ből, 1929-ből és 1930-ból. A kémtevékenységet is feltáró vizsgálat tárgyát a román állam által a csehszlovák gyártóval 1930-ban aláírt szerződés képezte.

A román hadsereg már 1928 óta igyekezett korszerűsíteni fegyverzetét és nehéztüzérségi elemeket kívánt beszerezni. A már 1922 óta Romániában tartózkodó Bruno Seletzkinek több közvetítőn keresztül elég jelentős „figyelmességeket” sikerült eljuttatnia a Védelmi Minisztérium akkori képviselőihez. A hadsereg akkor a franciaországi Schneider-művekkel is tárgyalásokat folytatott.

Ennek ellenére az összes nehéztüzérségi elem leszállításáról szóló szerződést 1930-ban a Skodával írták alá, 5 milliárd lej értékben. Ez rendkívül nagy összegnek számított akkoriban, de a hatóságok azt mondták, a román államnak 60.000 eurót (valószínűleg arra gondol a szerző, hogy ennyi eurónak felelne meg a a megtakarítás – a szerk.) sikerült megtakarítania. Valójában az államot 900 millió lej, nagyjából 9,2 millió dollár kár érte. Ebben az ügyben a szerződés aláírásával kapcsolatos megvesztegetések és sikerdíjak összegét 19 millió lejre becsülték.

Sőt, Jugoszlávia királya a botrány kirobbanása előtt levélben arról értesítette II. Károly királyt, hogy a Skoda által Romániának eladott ágyúk 25 százalékkal voltak drágábbak, mint amennyit a belgrádi hatóságok fizettek ugyanolyan ágyúkért.

Fantomrepülők a légierő számára

A két világháború közötti nagy korrupciós ügyekkel kapcsolatos másik történet a Románia légierejének szánt repülők beszerzésére vonatkozik. Ebbe a botrányba Károly herceg is belekeveredett, még királlyá válása előtt.

Károlyt 1924-ben a légierő főfelügyelőjévé nevezték ki. „E tisztségében Károlynak sikerült egy nagyjából 500 millió lejes (kb. 96,5 millió dollár) hitelt szereznie a légierő felszerelésére, nevezetesen 150 felderítő- és 60 vadászgép beszerzésére”, írja Alex Mihai Stoenescu A romániai államcsínyek története (Istoria loviturilor de stat din România) című könyvében.

Egy bizonyos dolog már az elejétől fogva felkeltette a figyelmet. A pályázati kiírásban az állt, hogy az adott gépnek egy másik hadseregben már hadrendben kellett állnia. Ugyanazon pályázati kiírás következő pontja szerint viszont a repülőgépnek újnak kell lennie, vagyis még nem adták el egyetlen másik hadseregnek sem.

Ilyen körülmények között Károly azt javasolja a román hatóságoknak, hogy a brit Siskin-Armstrong céggel folytassanak tárgyalásokat, melynek egy prototípusi állapotban lévő gép szerepelt az ajánlatában, amely még a statikai terhelési próbákon sem volt még túl. A repülési teljesítménye pedig teljesen ismeretlen volt.

A hadsereg repülők beszerzésével foglalkozó bizottsága azt javasolta Károlynak, hogy a Siskin-Armstrong által ajánlott gép esetében minden tesztet el kell végezni.

„Károly feldühödött, hogy a tisztek minden áron biztosítani akarták pilótáik biztonságát egy teljesen ismeretlen repülő pilótafülkéjében, kifejezte nemtetszését és elkezdett nyomást gyakorolni a parancsnokokra”, mutat rá Alex Mihai Stoenescu.

E nyomásgyakorlás következményeként a brit cégtől megrendelték a 60 vadászgépet, miután Károly még a Légügyi Főigazgatóság vezetőjét is leváltotta.

1925-ben a tesztek azt mutatták, hogy a Nagy-Britanniából megrendelt repülő használhatatlan volt. A statikai teszteken az egyik szárny leszakadt a törzsről, a próbapados tesztek pedig komoly motorhibákat mutattak ki, írja a Historia folyóirat, Gheorghe Negrescu mérnök-vezérőrnagy emlékirataiból idézve, aki a román repülés egyik úttörője és az első világháború hőse volt.

Ugyanezen emlékirat szerint az egyik repülési teszten az egyik pilóta, Sănătescu őrnagy lezuhant a gépével, miután az szétesett a levegőben. Károly ennek ellenére nem bontotta fel a britekkel kötött szerződést és arra kötelezte a Védelmi Minisztériumot, hogy fizessen ki 100 millió lejt a gyártónak. Ennek azonban már nem sikerült leszállítania a gépeket. Cserébe felszereléseket szállítottak.

„Mivel Romániának mégiscsak szüksége volt vadászgépekre, gyorsan megrendeltek 50 gépet a holland Fokker cégtől. Hamarosan kiderült, hogy ebben az ügyletben a külföldi céget ugyanaz a személy képviselte, aki a román államnak kiközvetítette a Siskin-Armstrong-ügyletet is. A korrupciós botrány láttán az igazságszolgáltatás vizsgálatot indított, az üzleti hálózat tagjait pedig letartóztatták, köztük több tisztet is”, foglalja össze Alex Mihai Stoenescu ennek a bűncselekmény ízű történetnek a végét.

Károly Olaszországba utazott, megúszta a vizsgálatát és 1930-ban, amikor visszatért a trónra, úgy tűnt, hogy az ügylet már feledésbe merült.

Malaxa és Auschnitt királyi kenőpénzei

A két világháború közötti időszak egy másik történetének a kor nagy iparmágnásai, Nicolae Malaxa és Max Auschnitt a főszereplői. A kor e két nagy üzletembere folyamatosan a hatalomért versengett. A harcot megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel, de a sajtóban kölcsönösen megvásárolt lejárató cikkeken keresztül is folytatták.

A második világháború kirobbanásával Románia fokozni akarta katonai képességét. Mivel ők ketten voltak a kor legerősebb iparmágnásai, Malaxa a nevét viselő bukaresti gyárral, Auschnitt pedig a resicabányaival folyamatos versenyben voltak a zsíros állami megrendelésekért.

Mindketten nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a királyi kamarilla és Elena Lupescu segítségével közbenjárhassanak II. Károlynál. Az egyik 1931-es epizód megmutatja, hogyan „köszönték meg” a maguk módján a királynak a román iparnak nyújtott segítségét.

Mindketten egy-egy pénzzel kitömött táskát „ajándékoztak” a királynak. „Fenség, a nehézipar mélységesen hálás önnek mindazért, amit tett és arra kéri, fogadja el ezt a százmillió lejt, a Palota szociális segélyezési tevékenységéhez nyújtott szerény hozzájárulásként”, írja Ioan Scurtu A románok történelme a négy király idejében (Istoria românilor în timpul celor patru regi) című könyvében.

Közismertek azok a pókerezések is, melyekre Bukaresten és Sinaián került sor, ahol a király és a környezete nagy összegeket nyertek el a két iparmágnástól. 1939-ben aztán, az erős antiszemita hangulat közepette, Malaxa lejárató cikkeket vásárolt Auschnitt ellen.

Így aztán Auschnitt kiesett II. Károly kegyeiből, 1939-ben pedig hat év börtönre ítélték. 1942-ben azonban kiszabadult, amikor ítéletét közmunkára változtatták, amit aztán a saját volt gyáraiban töltött le.

Ebből a háborúból Malaxa került ki győztesen, de az államosítás őt is megfosztotta mindazoktól a vagyontárgyaktól, melyeket minden rendelkezésére álló eszközzel szerzett meg.

A Marmorosch Blank csődje

A Marmorosch Blank-ügy volt Románia egyik legnagyobb bankcsődje. A már 1848-ban létrehozott intézmény neve Banque de Roumanie volt és Iacob Marmorosch vezette.

Iacob Marmorosch 1863-ban Mauriciu Blankkal társult, a bank nevét pedig Marmorosch Blankra változtatták. A bank felemelkedését azok a kapcsolatok segítették, melyekkel Marmorosch az Oszmán Birodalmi Bank romániai fiókjának képviselőivel rendelkezett. Így aztán a Marmorosch Blank több korabeli projektben megjelent.

A függetlenségi háború után a Marmorosch Blank lett a közhasznú projektek egyik fő finanszírozója. Idővel a bank a hazai nagy iparprojektek finanszírozásában is szerepet vállalt.

Miután több beruházási projektben is részt vett, a Marmorosch Blank 1920-ra Románia legerősebb bankjává vált. 1923-ban avatták fel a fővárosi Doamnei utcában a Marmorosch Blank Bank Palotáját. A banknak több tíz fiókja volt külföldön is, Párizsban, Bécsben, New York-ban, Isztambulban.

A bank gondjai a 20-as évek közepén kezdődnek, miután Aristide Blank, Mauriciu fia sok pénzt fektetett a főváros körüli telkekbe. Az 1929-es pénzügyi válság megfosztotta a bankot likviditásai jelentős részétől, mert sokan felmondták a betétjeiket. A bank 1931-ben fizetésképtelenné vált és csődbe jutott.

Ekkor közbelépett az állam, mely a Nemzeti Bankon keresztül megpróbált segíteni a Marmorosch Blankon. A BNR akkor átvette a Marmorosch Blank adósságainak jelentős részét, de még a dohány- és sókoncessziót is odaadta neki.

Likviditásai növelése érdekében a bank több főváros környéki telkét eladta, a vásárlók között pedig olyan állami cégek is voltak, melyek ezeket a beszerzéseket egyes magas rangú tisztségviselők hatására ejtették meg.

Ezekkel az állami „injekciókkal” a bank 1948-ig képes volt fennmaradni, amikor is az államosítás alkalmával felszámolták.

Szeszízű csempészet

A két világháború közötti időszak másik híres ügylete a „Feketeszesz” fedőnevű volt. Ebben a szeszipari szakszervezet akkori elnöke, Mihail Cengesi keze volt benne.

A botrány bizonyos szeszgyártásra kivetett adók be nem fizetése miatt robbant ki. Az egész történet 1930-ban kezdődött. Több ellenőrzés nyomán Szilágysomlyón felfedeztek egy illegális szeszgyárat. A vizsgálat kimutatta, hogy ebben az ügyletben Mihail Cengesi is érintett volt, aki több akkori befolyásos ember segítségével a törvényes szeszkereskedelmi hálózattal párhuzamosan sikeresen kiépített egy másikat is.

A titkos hálózatnak nemcsak Romániában sikerült eladnia a szeszt, hanem Magyarországon és Csehszlovákiában is. E botrány nyomán Cengesit letartóztatták és nyolc év börtönre ítélték, de a neki támogatást nyújtó hatósági személyek kis büntetésekkel, vagy éppenséggel büntetlenül megúszták.

Az egész botrány 1930-ban kezdődött, amikor a Dimineaţa újságban megjelent egy oknyomozó anyag.


A címet a szerkesztőség adta. Fotó: biziday.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Eldőlt: elköltözik Nagyváradról az állatkert
Krónika

Eldőlt: elköltözik Nagyváradról az állatkert

A Nagyváradtól alig néhány percnyi távolságra található nagyürögdi erdőbe költözik át a városközponthoz viszonylag közeli jelenlegi helyéről az állatkert – jelentette be csütörtökön az Ebihoreanul.ro helyi portálnak nyilatkozva Florin Birta polgármester.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet
Székelyhon

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó
Székelyhon

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó

Veszélyezteti a forgalmat a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda közelében egy hetek óta rendszeresen felbukkanó szarvasünő. A szelíd állaton GPS nyomkövető is van, mint kiderült, magánszemély neveli, csakhogy folyton átszökik a kerítésen.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS