A Parlament többször is megsértette az alkotmányt

A Laura Codruţa Kövesi leváltását szorgalmazó politikusok, a CCR (Alkotmánybíróság – a szerk.) egyik határozatára hivatkozva, alkotmánysértéssel vádolják a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) vezetőjét. De a Parlament már többször megsértette az alaptörvényt bármiféle büntetés nélkül.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter döntése, hogy nem javasolja a DNA vezetője, Laura Codruţa Kövesi és Augustin Lazăr főügyész leváltását, haragot váltott ki a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) élén.

Liviu Dragnea elnök kijelentette: nem azonosul az igazságügy-miniszter döntésével.

„Sajnos nincs mit támogatnom, mert olyan érvelésre számítottam, mely vagy azt mondja meg mindnyájunknak, hogy miért kell megtartani a tisztségükben az ügyészségek vezetőit és ennek az értékelésből következő lehetőségnek és eredménynek kellett volna lennie, vagy azt, hogy miért kell őket leváltani. Ezzel szemben egy leváltásuk melletti érvelést és egy hivatalban tartásukról szóló következtetést láttunk. Sajnos nincs mit támogatnom és el kell ismernem, hogy némi csalódottság van bennem”, kommentálta Dragnea.

A PSD és a hozzá közelálló tévék propagandája azt sulykolta, hogy Laura Codruţa Kövesit alkotmánysértés miatt kell leváltani, amit a CCR határozata a 13/2017. sz. rendelettel kapcsolatosan indított vizsgálat esetében kimondott. Ezt az elméletet a Szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu dobta piacra. De a parlamenti képviselők már többször is megsértették az alkotmányt anélkül, hogy ezért bármelyik politikust megbüntették volna.

Tăriceanu Şova érdekében semmibe vette az alkotmányt

A Călin Popescu Tăriceanu által vezetett Szenátus 2015 márciusában elutasította a DNA Dan Şova előzetes letartóztatására vonatkozó kérését. A szenátorok olyan belső szabályt alkalmaztak, melyet annak ellenére nem hoztak összhangba az alkotmánnyal, hogy a CCR egyik döntése erre kötelezte őket. Tăriceanu megtagadta az elutasító határozat közzétételét, hogy azt ne lehessen a CCR-nél megtámadni, de végül erre kötelezte az alkotmánybírók egyik határozata. „Az, hogy a Szenátus megtagadta a 2015. március 25-i plenáris ülésen elfogadott határozat írásba foglalását és közzétételét egy törvényes és szabályos alkotmányos kötelezettség nem teljesítésével egyenértékű”, ez áll a CCR döntésében. A dokumentum közzététele után a CCR megállapította a szenátusi határozat alkotmánysértő jellegét. A hasonló döntés miatt Kövesi lemondását követelő Tăriceanu a mai napig a Szenátus elnöke.

Az összeférhetetlenek szisztematikus megvédése

A Szenátus 2012-ben megtagadta betöltetlenné nyilvánítani Mircea Diaconu mandátumát, holott jogerős határozattal összeférhetetlenné nyilvánították. A CCR intézmények közötti jogi természetű konfliktus meglétét állapította meg, mert a Szenátus kisajátította az igazságszolgáltatás egyik hatáskörét. „Egy ilyenfajta lépés legitimálása annak elfogadását jelentené, hogy Romániában vannak olyan személyek, intézmények, hatóságok, akikre/amelyekre nem érvényesek a bírói határozatok, tehát akik/amelyek törvények felett állnak”, mondták ki a CCR bírói. A bíróság hasonló döntést hozott azután is, hogy a Szenátus megtagadta az összeférhetetlenné nyilvánított Mora Ákos (PNL) (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) mandátumának betöltetlenné nyilvánítását. E precedensek ellenére azóta megsokasodtak azoknak az összeférhetetlen parlamenti képviselőknek az esetei, akik ügyében nem nyilvánították szabadnak a mandátumukat – Steluţa Cătăniciu (ALDE) (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vagy Cristian Marciu (PSD).

Újra megvitatott alkotmánysértő törvény

A Szenátus jogi bizottsága két olyan törvénytervezetet tárgyal, melyek szerint a tisztségviselők három évig nem tölthetik be „ugyanazt a köztisztséget”, melyet összeférhetetlenségük megállapításakor betöltöttek, de bármilyen más tisztséget igen. Ezekről annak ellenére kezdték újra a vitákat, hogy a CCR egyik határozatában (418/2014.) elutasította a parlamenti képviselők értelmezését.

„Annak az értelmezésnek az elfogadása, mely szerint egy összeférhetetlenségi vagy érdekütközési helyzetben talált személynek csak azt a tisztséget tilos betöltenie, mely az összeférhetetlenségi vagy érdekütközési állapotot generálta, ezzel szemben bármilyen más választáson alapuló tisztséget igen, gyakorlatilag rendkívül egyszerű eszközt biztosítana a 176/2010. sz. törvény által érintett személyeknek a törvény és az általa meghatározott büntetések alkalmazhatóságának megkerülésére, ami elfogadhatatlan egy jogállamban”, rögzíti a CCR.

Bátorított alkotmánysértő politikai vándorlás

A Ponta-kormány 2014 augusztusában elfogadott egy sürgősségi rendeletet, melynek értelmében a helyi választottak – a helyi választottak jogállásáról szóló törvény ellenére – 45 napot kaptak arra, hogy mandátumvesztés nélkül pártot váltsanak. Az ExpertForum egyik jelentése szerint 552 polgármester váltott pártot, közülük 436-an a PSD-t választották. A CCR 2015 januárjában alkotmánysértővé nyilvánította a rendelet elfogadásáról szóló törvényt. De a PSD a parlamenti vita során halogatta a szavazást és megtagadta annak megemlítését a tervezetben, hogy a pártot váltó választottak elveszítik majd a mandátumaikat. A Szenátus csak ebben a hónapban, két évvel a CCR döntése után fogadta el az elutasító törvényt, bármiféle gyakorlati következmény nélkül.

Egyértelműen alkotmánysértő nyugdíjak

A Szenátus 2015. december 21-én fogadta el a polgármesterek különleges nyugdíjáról szóló törvényt, a parlamenti képviselőkre vonatkozó jogszabály mintájára. A törvényt 2016 februárjában alkotmánysértővé nyilvánították. Ennek ellenére a Szenátus 2016 júniusában újra megszavazta a tervezetet, csak formailag változtatva meg az alkotmánysértő cikkelyeket, melyeknek valójában ugyanaz a hatásuk. A CCR 2016 júliusában újra elutasította a törvényt, de a döntést a mai napig nem hajtották végre.

Ping-pong a helyi választottak mandátumaival

A Szenátus 2016. december 21-én (helyesen: 2015. december 21-én – a szerk.) elfogadott egy tervezetet, mely szerint a helyi választottak csak letöltendő börtönbüntetés esetén veszítik el a mandátumukat, ezt a szankciót megszüntetve a felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek esetében. A CCR 2015 júliusában (helyesen: 2016 júliusában – a szerk.) úgy döntött, hogy a törvény alkotmánysértő. Ennek ellenére a törvényt a mai napig nem hozták összhangba a CCR döntésével.

A Rompetrolra vonatkozó memorandumot a fiókban felejtették.

A Szenátus 2013. május 28-án elfogadott egy törvénytervezetet a román állam és a The Rompetrol Group közötti egyetértési megállapodás elfogadásáról. A CCR 2013. november 21-én a törvényt összességében alkotmánysértővé nyilvánította. Ennek ellenére a parlamenti képviselők a mai napig nem hozták összhangba a törvényt a CCR döntésével. A törvényt a Képviselőház 2016. június 28-án utasította el és azóta a Călin Popescu Tăriceanu által vezetett Szenátus fiókjában hever.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.