2019 Romániája: visszafejlődés, mint országprojekt
A jelenlegi kormány és államelnök biztos kézzel irányítja Romániát a csausiszta múltba.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Úgy tűnik, az utóbbi években a visszafejlődés Románia országprojektje. Mindaz, ami elfogadható korlátok között felépült eddig, most felszámolhatónak tűnik, talán véglegesen. A visszafejlődés több egy egyszerű pészédés (PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.) restaurációnál; az intézményi szigetek felszámolását, az imposztorság és felelőtlenség szeizmikus hullámainak kisugárzását vonja maga után.
A visszafejlődés a Köztársaság Elnöke által rosszul kezelt társbérlet közvetlen következménye.
Az államfő habozásai, következetlenségei, hiánya voltak azok a tényezők, melyek lehetővé tették a példátlan pészédés rombolás előretörését. A cselekvést tehetetlenség követte mind a bel-, mind a külpolitikában. Az a diplomáciai névtelenség, amelybe Románia mára süllyedt, egy több mint középszerű elnöki mandátum következménye is. A Köztársaság Elnöke oly sokszor asszisztált közönyösen saját hatáskörei megcsonkításához. Ami pedig azokat az alkalmakat illeti, amikor alkotmányos lehetősége lett volna közbelépni, döntései lehetővé tették egy kleptokrata rendszer megszilárdulását: Viorica Dăncilă kormányfővé jelölése csak egyike ezen gesztusoknak.
A visszafejlődés, mint országprojekt cinkosságok és passzivitás nélkül nem lenne lehetséges. A Dragnea-rezsim és mostani utódja a közigazgatásban és a magisztratúrában is részesült/részesül azok támogatásában, akik számára a PSD az állampárt volt és maradt. Hegemonikus helyzetét a Traian Băsescu első mandátuma által okozott ellenhatás után nyerte vissza.
2012 után már az állampárt felállás az, mely köré az egész rezsim felépült.
A visszafejlődés, mint országprojekt honfitársaink passzivitását jutalmazza. Ezek közül sokak számára a pangás jobb az átláthatóságnál és a dinamizmusnál: ők a klientúra kényelméhez szoktak és ezt fogadják el a létezés természetes rendjeként. A visszafejlődés elhárítja a változás veszélyét, kiiktatja a verseny távlatát és fenntartja a románok egy része által a biztonságához elengedhetetlennek tartott status quo-t.
A visszafejlődés, mint országprojekt – szisztematikusan és drámai módon – aláaknázza egy félénk modernizálás és európaiasítás alapjait. A nyugati értékektől való elszakadás mélyül el azokban az években, amikor Románia formálisan egy nyugati nemzetcsalád tagja. A visszafejlődés tudatos lekapcsolódási cselekvést jelent azokról a mechanizmusokról, melyek Romániában – a Nyugat támogatásának és nyomásának hála – lehetővé tették a változást.
A visszafejlődés ceauşiszta módon a szuverenitást használja fel az autarchia és a nyugatellenesség megerősítésére.
A visszafejlődés, mint országprojekt egy olyan jövőkép, mely a kommunista fejletlenségen és a fészénés (FSN = Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) kleptokrácián alapul. Ebben a jövőben felesleges szabadságra és emberi méltóságra hivatkozni. Ebben a jövőben Romániának már semmi köze sem lesz a Nyugathoz, legfeljebb csak formálisan tartozik majd az intézményeihez: a történelmi irányváltás visszafordíthatatlan és drámai lesz. A mostani visszafejlődés az autokrata Kelet felé fordítást készíti elő.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
