Schulz korhol, Kurz megértő

A külföldi politikai reakciók sem hiányoznak: Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata elnöke szerint a referendum inkább a belpolitikáról szó, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint viszont a kvóták nem jelentenek megoldást.

Martin Schulz úgy vélte, a népszavazással Orbán Viktor miniszterelnök meg akarja szilárdítani hatalmát. A német politikus a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi politikai napilapjában megjelent interjúban kiemelte, hogy Orbán Viktor a hatalma megerősítéséért „játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét", holott abban Magyarország is részt vett.

Magyarországnak az uniós elosztási képlet alapján csupán mintegy 2000 menekültet kellene befogadnia. „Veszélyes játék erről népszavazást tartani" - mondta Martin Schulz.

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet magyarázni a menekültekkel szemben Közép- és Kelet-Európában mutatkozó erős fenntartásokat, az EP elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor „teljes nyíltsággal kultúrkampfról és egy kulturális forradalomról beszél", és egyenlőségjel kerül a menekültek iránti szolidaritás és az „állítólagosan akadálytalan és ellenőrizetlen bevándorlás" közé, aminek révén „célzottan félelmet gerjesztenek".

Ez egy teljesen másmilyen koncepció, mint a szolidáris és nyitott Európa eszméje - mondta az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a szolidaritástól elzárkózó tagállamok meddig számíthatnak a közösség pénzügyi szolidaritására, azt mondta, hogy a hét évre szóló pénzügyi tervben előirányzott támogatásokat nem lehet minden további nélkül csökkenteni, de ha a támogatásokban részesülő országok közül egyesek úgy vélekednek, hogy igényt tarthatnak a szolidaritásra, viszont nekik nem kell szolidaritást tanúsítaniuk, akkor ez a kérdés bizonyára napirendre kerül majd a pénzügyi terv felülvizsgálatakor.

Arra a felvetésre, hogy ez visszafogott állásfoglalásnak tűnik, Martin Schulz azt mondta, „ami a pénzügyeket illeti, jogilag nincsenek eszközeink", ezért politikailag kell kezelni az ügyet. A menekültügy terheit viselő országok kormányainak „meg kell mondaniuk kollegáiknak, hogy ez így nem megy tovább, a szolidaritás nem egyirányú utca".

Az EP elnöke arról is beszélt, hogy nem tartja hasznosnak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről, és úgy véli, Magyarország továbbra sem fogad be menekülteket.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ugyanakkor a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy rossznak tartja a 160 ezer menekült tagországok közötti elosztásáról hozott döntést.

Az EU-nak nem szabad „görcsösen" ragaszkodnia a döntéshez, hanem „el kell búcsúznia" tőle, mert „a cél teljes mértékben megvalósíthatatlan", és a menekültek kvóták szerinti elosztásáról folytatott vita veszélybe sodorhatja az Európai Unió összetartását - mondta a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.

A kvótákról folytatott vita „veszélyes, megosztó hatású, nyugtalanságot, nézeteltéréseket, kölcsönös ellenségeskedést szül" - mondta Sebastian Kurz.

A kvótareferendumról elmondta, hogy a magyarok véleménye ismert, és szerinte ezen nem változtat az országos népszavazás. Hangsúlyozta, hogy nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha az uniós tagországok két különböző osztályt képeznének, és úgy vélte, bizonyos tagországok hibát követtek el azzal, hogy a menekültkérdésben megpróbálták rákényszeríteni másokra irányvonalukat.

Hozzátette: „veszélyes, ha az EU-ban egyesek azt a benyomást keltik, hogy erkölcsileg más tagállamok felett állnak", sokkal inkább olyan Európára van szükség, amelyben a tagországok megértően viszonyulnak az övéktől eltérő véleményekhez és megközelítésekhez. A tiszteleten alapuló hozzáállással sokkal könnyebb szövetségeseket találni a közös fellépéshez.

„Másként fogalmazva: a visegrádi országok és néhány más tagállam mindig is ellenezte a kvótákon alapuló elosztást, soha nem támogatták a meghívás politikáját, és ha a legfőbb cél kezdettől fogva nem a menekültek elosztása lett volna, hanem a külső határok védelme, akkor vélhetően nem is tartották volna meg ezt a népszavazást Magyarországon" - mondta az osztrák külügyminiszter.