Van abban némi túlzás, hogy Johannis a Facebookon nyerte meg az elnökválasztást, de hülyeség lenne a politika részéről, ha nem számolna azzal a korosztállyal, amely anyanyelvi szinten beszéli a közösségi háló nyelvét.

Hogy ne légy sárban megrekedt kocsikerék. Interjú.

Miért lenne példaértékűbb kisebbségpolitika az a külföld számára, hogy szász az államfő, mint az, hogy az RMDSZ csaknem húsz éve részt vesz a kormányzásban?

Hiába maradt Ponta a kormány és a szociáldemokrata párt vezetője a november 16-ai csúfos bukás után: úgy tűnik, nem tanult hibáiból.

A legnagyobb kérdés számomra az, hogy tud-e maga körül hiteles emberekből álló pártot építeni a levitézlett liberálisok többsége helyett?

Most meg itt állunk talpig hüledezésben. Pedig lassan abba kellene hagyni, s a normalizálódás folyamatának részeként kezelni, hogy Romániának nem román etnikumú elnöke lesz legalább öt éven át. És ápolni a lángot, amely felperzselheti az eddigi korrupt rendszert. És nem azon agyalni, hogy ezek a szászok sosem szerettek minket.

Iohannis tökre ugyanolyan, mint bármelyik más román politikus. Kivéve, hogy teljesen véletlenül egy olyan etnikai csoportba született, amelyhez bizonyos pozitív sztereotípiák kötődnek, ezeket a sztereotípiákat pedig sikerült piacképes termékké alakítani a kampány során. De amúgy, ahogy a román mondás tartja, ugyanaz az úr, más kalapban.

Valami továbbra is hiányzik ahhoz, hogy tökéletes legyen. Johannis ugyanis nem ortodox. Hanem evangélikus. Ez pedig Románia államfője részéről elfogadhatatlan.

A magyarság azért használhatja ma sokkal kisebb hatékonysággal a külpolitikát, mint az autonómia kivívására alkalmas eszközt, mert két év híján két évtizede az RMDSZ fő tevékenysége a román imázsápolás volt.

Itt tart az erdélyi társadalom: hülyének nevezi a lelki sérültet, miközben párás szemmel piheg József Attiláról vagy Van Goghról.

Az RMDSZ legnagyobb adóssága: az egyenes beszéd, az egyenes és következetes cselekvés.

Az RMDSZ egy megbélyegzett kormány tagja, amely fölött a külföldi szavazás akadályozása miatt ráadásul most már a bűncselekmény elkövetésének gyanúja is lebeg. Már csak ezért is indokolt volna a kilépés.

A vasárnapi protest voksolás intő volt a fiatal miniszterelnöknek, de nem ok a lemondásra.

A választáson megjelent magyar szavazók egyértelművé tették, nekik nem kell az álbaloldal korrupcióval fertőzött, balkáni világa.

Ponta és a PSD valójában nem a gazdasági helyzet, a szegénység, még csak nem is a létbizonytalanság miatt veszített. Hanem amiatt, amit nap mint nap láttak az egyszerű emberek.

A vasárnapi szavazáson valóban érezhető volt a közösség hangja. Ha ez sem jelzés-értékű, akkor valóban igaz az, hogy az RMDSZ felső vezetése nem a tagság képviselője.

Van néhány dolog, amely érdekes gondolatmenetet indíthat meg az államfőválasztás kapcsán.