Magunkra maradhatunk?

Ha valaki nemigen akar valamit, akkor az azt jelenti, hogy akarja is meg nem is, szeretné is meg nem is, jó is volna meg nem is, csak nem tudja még, hogy mi lesz akkor, ha igen, vagy akkor, hogyha – ne adj isten – nem.

A tabukat megfelelően kell kezelni, nem pedig egyből és ellentmondást nem tűrően cenzúrázni, betiltani. Mert abból volt elég.

Két történetük van, az egyiket a magyarországi média képezi le, a másikat az itthoni. Ez már nem egyszerűen adottság, hanem az oda nem figyelés következménye. A magyarországi média kiprivatizálta a rommagyar médiafogyasztókat.

Jó úton jár az az önkormányzat, amely a fiatalok hazasegítésére tesz kísérletet. Erdélyben alighanem a sepsiszentgyörgyiek léptek elsőként e téren, s bár a Gyere haza! elnevezésű program megtorpanni látszott, a jelek szerint még sincs megállás.

Gazdasági szakértők szerint, az egész nem több mint kampányfogás, porhintés, amivel – látszatra! – segítenének a lakosság egy vékony rétegén, a többség terhére.

Araszolgatunk továbbra is, ahelyett, hogy határozottan fellépnénk, B terveket fontolgatunk, amikor még az A tervért sem tettünk meg mindent.

Az sem kizárt, hogy a román politikai pártok más jelöltet támogatnak, és így szégyenszemre a megye vezetésében még alelnöki szinten sem lesz magyar.

Eszem ágában sem merült soha föl, hogy beleszólhatnék a receptírástól a kasszáig tartó folyamatba, hogy, bocsánat, én valami magyart szeretnék.

A magyar honvédség 2014-től bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe. Mi baja ezzel a radikáljobbosoknak, mire föl hőzöngenek a parlamentben?

Noha évek óta a dél-tiroli önrendelkezés modellértékű a székelyföldi önrendelkezést célként kitűző politikusok számára, annak lényege jobbára ismeretlen a székelyföldiek előtt, és megkockáztatom, néhány autonómia-harcos számára is.

A magát kozmopolitának tekintő Nagyvárad lakosságának legalább egynegyede magyar, ezért illenék kozmopolita módon megbecsülni ezt a nyelvet és közösséget.

Aki nem ismeri a színház belső életét, az talán csak a sok interjút, díjat, és tapsvihart látja az egészből. Interjú.

„A dél-tiroli autonómia-modell alkalmazásához viheti közelebb Romániát a kedden elfogadott alkotmánymódosítás.” Interjú

Nagyváradon – a jelek szerint – hamar rájött a többségi lakosság, hogy a Szigligeti Színház gazdasági és adminisztratív önállósodása nem vonja maga után a román társulat kiebrudalását az impozáns színházépületből.

A Mócvidéken bekövetkezett repülőszerencsétlenség kapcsán olyan visszataszító politikai harc alakult ki, amin csak a szenzációt felzabáló média ízléstelensége tesz túl.

Első pillantásra igen kecsegtetőnek tűnik az ajánlat, csakhogy alaposabb elemzéskor kiderül, nem egyéb kampányfogásnál, mellyel a Romániában igen jelentős számban élő kiskeresetűek, nyugdíjasok szavazatát vásárolná meg a hatalom.

A lakosság közel 60 százaléka érzi úgy, hogy mindennapi életét befolyásolja a korrupció.