Kiszorítósdi

Kidolgoztak egy üvegzseb-törvényt, amely később kézen-közön eltűnt, belőle mára a vagyonbevallás és korrupcióellenes ügyészség ténykedése maradt.

A zászló fontos, de csak szimbólum, a lényeg a hit és az önbizalom. A kitartó remény. Amit elveszíteni akkor sem szabad, amikor a zászlót kibontani nem engedik.

Ahogy telt-múlt az idő, az a fiatalember megértette, megértette, mondom, hogy vagy együtt él a románokkal, és akkor kíváncsi lesz rájuk és megérti őket, vagy mehet, amerre lát.

Egy biztos: ha a székely zászló kérdését szeretné megoldani az RMDSZ, akkor nem támogatja semmiféle zászlótörvény megszavazását.

Amikor már azt hinnék, hogy ennél suttyóbbak nem lehetnek Románia vezetői, akkor mind az államfő, mind a miniszterelnök rácáfol.

Nem csodálkoznánk, ha Székelyudvarhelyen hamarosan komoly hatósági zaklatásra számíthatnának mindazok, akik kitűzik a székely zászlót.

A székelyek nagy menetelése idején tanúsított RMDSZ-es autonómiapártiság jó elvi alapot adhatott volna az együttműködésnek.

Az autonómiaellenes attitűd figyelmesebb vizsgálatából viszont az derül ki, hogy a román elit már eleve potenciális vagy „rejtőzködő” magyar állampolgárokként tekint a román állampolgárságú erdélyi magyarokra, akiknek az autonóm politikai közösségként való elismerése tehát nem Románia politikai közösségét erősíti.

Kevés író van, akinek először a neve iránt érez valami eredendő szimpátiát az olvasó, a benne rejlő dallam iránt, mintha egy nagy tavaszi kiáltás lenne a gát tetején, az ébredő világ felé.

Alig telt el egy hét a diktátor kivégzése után, s valaki máris megjegyezte: ne aggódjatok, lesz idő, amikor majd őt is vissza fogják sírni.

A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készül, s idén újra együtt ünnepelhetne a nyugati kereszténység és az ortodox vallást követők tábora. Ünnepelhetne, mondjuk így, feltételes módban, hiszen az ünnephez elsősorban béke, békesség kellene, de az ma hiányzik Európából.

A román politikumban a pártállástól független, magyarellenességre való konszenzushajlam láttán világos, hogy az erdélyi magyar autonómiakövetelések terén nem sok gyakorlati előrelépésre számíthatunk.

Ukrajna esetében a megoldás az ország föderalizálása vagy a lehető legszélesebb körű autonómia lehet, a keleti részek és Oroszország egyesülésének tilalmával.

Üzenem a hajóskapitánynak, hogy Romániában nem mindenki román, van legalább egy magyar.

A jelek szerint Vass Leventét az RMDSZ sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja.

A politikai osztály kudarca, az oktatás csődje is hozzájárult ahhoz, hogy a soha ilyen életszínvonalon nem élő, korábbi korszakokhoz képest valósággal dőzsölő romániaiak visszasírják a múlt nyomorát és megfeledkeznek a korlátozott szabadság lélekbénító szorításáról.

Nem árt óvatosan kezelni a PSD lépését, az előzmények ismeretében ugyanis semmi sem indokolja a hurráoptimizmust.