Azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas szerzőnk nem éremelné meg a legmagasabb állami kitüntetést. Hogy ezt épp Orbán adja át, aki rettentően következetlen a magyar közelmúlt kérdéseiben, az szinte véletlen. Az átadó következetlenségét viszont semmiképp sem szabad Kertészre és életművére terhelni.

Nem lehet meglepetés senki számára, hogy a székelyföldi társadalomban jól tapintható módon növekvőben van a cigányellenesség. A kézdiszentléleki motorosbalesetet követő lincselésszerű események pedig kitűnő alkalmat szolgáltattak, hogy a társadalom nagy hányada „büntetlenül” hangot adhasson cigányellenességének.

Komoly gyanú merült fel arra nézve, hogy a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott módosítások kedveznek a csalásnak.

Rengeteg jogi hercehurca – bírói engedékenység, fogházi véleményezés és ügyészi kötekedés – közepette mégis szabadlábra került Adrian Năstase elítélt, az ország egyik legdörzsöltebb csalója.

Idén új helyzet látszik kialakulni azzal, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt is ringbe száll – egyelőre aláírásgyűjtési szinten. Ha a pártnak sikerül összegyűjtenie a 200 ezer támogató szignót, akkor Szilágyi Zsolt személyében Kelemennek komoly ellenfele lesz.

Az RMDSZ első államelnökjelöltje annak idején azt mondta, akkor lesz magyar elnöke Romániának, amikor Amerikában négert választanak ebbe a tisztségbe. Akkor jó poénnak tűnt, de azóta megtörtént a csoda a tengerentúl, és a fekete elnök már a második mandátumát tölti a Fehér Házban. Meglehet, most történik meg nálunk a csoda?

Teljes gőzerővel indult be az elnökválasztási kampány, és a mindenre elszánt jelöltek és önjelöltek egymást múlják felül, nagyralátó ígéretek sziporkáznak, mint tűzijáték, s fényüknél egymás elképedt arcába meredhetünk.

Köllő Csongor kolozsvári színész gondolatai a Jézus Krisztus Szupersztár előadása után.

Diaconu pártalapítása aggasztó jövőképet vetít előre. Fokozhatja ugyanis a magyarellenes retorikát, hiszen az államfőválasztás előtti kampányidőszakban egyik párt sem engedheti meg magának, hogy elveszítse a soviniszta szólamokra fogékony jelentős számú szavazót.

Kézzelfogható bizonyítékot nyert, hogy az arab tavaszt követő helyi konfliktusokban, de főképp a szír polgárháborúban megjelentek a nyugat-európai muzulmánok, s közülük szép számmal váltak a legrettegettebb közel-keleti terrorszervezetek harcosaivá.

Ha legalább az aláírókat sikerül az urnák elé vinni, akkor biztos a viszonylagos siker, hisz már többen vettek részt a választáson, mint öt évvel korábban, amikor az RMDSZ jelöltjére 384 ezren voksoltak.

Az újkori nemzetközi egyezmények, a különféle direktívák, valamint a tudatosan felépített eszmerendszerek egy eléggé egyoldalú toleranciát követelnek meg tőlünk. A jogainkról való lemondásra késztetnek.

Fölöttébb aggasztó, hogy a magát a magyarság hangjának megjelenítőjeként meghatározó államfőjelölt szemrebbenés nélkül szegi meg ígéreteit.

Lehet,hogy nem az a „feladat”,hogy megtalálják a tetteseket,hanem éppen ellenkezőleg: hogy legyen balhé.

Partnereket kell keresni a többségi, román politikai elitben, civil társadalomban, és meg kell győzni a román lakosságot. Ezért értelmetlen a két magyar államelnökjelöltnek állított Izsák Balázs-i kelepce.

A hazai statisztikák szerint a lakosság számához viszonyított öngyilkosságokban már hosszú idő óta a magyarok lakta megyék vezetnek, Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár. S ez fölötte el kell hogy gondolkoztasson bennünket!

Egy város főtere annyiféle, ahányféle polgár él az illető városban – legalábbis, ha megfelelőképpen használják. Kolozsvár Főtere egyre színesebb az utóbbi években – hiszen sokféle rendezvénynek ad otthont –, így jól tükrözi a polgárság sokféleségét, és ezt jó látni.