Zuschlag kitálal

„Ő ugyan tagadja, hogy szántszándékkal jelennek meg éppen a kampány kellős közepén az MSZP kínos ügyeiről szóló visszaemlékezései, de ezt senki nem veszi komolyan. Úgy hiányzott a baloldalnak az, hogy egy hiteles tanú, egy egykori belső ember valószerű és nagy valószínűséggel igaz történetet adjon elő egy nagy olvasottságú napilapban a nejlonzacskós 50 millió forintról, mint üveges tótnak a hanyatt esés.

De elég kellemetlen a régi székház második emeletén elhelyezett, MSZMP-címeres széf sztorija is, amibe az nyúl bele, akinek ezt a pénztáros megengedi, s emelheti ki pártcélra a tízmilliókat. »Fű alatti támogatásokra, zűrös ügyek elintézésre, a pártelnök költségeire, kampányokra« – mint állítja Zuschlag, aki arról is mesél, hogy sok olyan pályázatot »toltak át«, »amelyeket az ablakon kellett volna kidobni, olyan vacakok voltak.«

1998-ban a Tocsik-ügy nagyban hozzájárult az MSZP–SZDSZ-koalíció bukásához, miközben csak a nagyon naivak kételkedhettek abban, hogy bizony így mennek a dolgok. Azt is sejti mindenki, hogy minden pártnak vannak feketepénzei. De amikor kiderül valakiről, hogy a vagyonbevallásában nem szereplő negyedmilliárdot tart a bankszámláján, vagy kiáll valaki, és a milliókkal teli Nokiás-doboz után 50 milliót rejtegető nejlonzacskóról mesél, akkor ennek bizony megvan a maga következménye. "