// 2026. október 20., kedd // Vendel
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Nem vagyok Charlie, de lehetnék

// HIRDETÉS

Hatalmas viták zajlanak az online nyilvánosságban a párizsi tragédia lehetséges tanulságairól. Tisztázzunk néhány fontos kérdést.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2015. január 09., 18:33

Az internet népe már csak olyan, hogy szereti a spekulációkat meg a zsigeri reakciókat. Amióta Párizsban lemészároltak szinte egy teljes szerkesztőséget, egyikből sincs hiány: az összeesküvés-elméletektől (a támadást valójában megrendezték, akárcsak kilencpertizenegyet, a tudjukkik) a Charlie Hebdo karikaturistáinak felelősségét firtató nézetekig terjed a skála, és még azon is túl, a politikai korrektség már-már kóros megnyilvánulásain (a terroristák vallási hátteréről beszélni megbélyegzés!) a felbugyogó iszlámgyűlöletig. 

Mivel zsurnaliszták volnánk, különösen érzékenyen érint az a felvetés, miszerint az erőszak ugyan elítélendő, de a francia karikaturisták végső soron maguknak keresték a bajt, mert mások világnézeti és vallási nézeteinek megsértése nem lehet része a szólásszabadságnak. Durvább megfogalmazásban: Charliék azt kapták, amit megérdemeltek.

Tennék egy rövid kitérőt, csak hogy világossá tegyem, milyen alapról beszélek. A Charlie Hebdo a harcos francia antiklerikalizmus baloldali hagyományainak zászlóvivője volt, amelynek szellemisége egyáltalán nem áll közel hozzám.

 

Nemcsak azért, mert nem vagyok balos, hanem mert  lapszerkesztőként úgy gondolom: politikusokat, pártokat, szervezeteket, közszereplőket nyugodtan ki lehet – esetenként kell – gúnyolni, de az emberek vallási, nemzeti vagy szexuális identitásával nem szerencsés (és nem is etikus) piszkálódni.

 

Van azonban egy rossz hírem: attól, mert én így gondolom, nem kötelező így gondolnia másnak is, ugyanis a véleményszabadság nem egyéni ízlés kérdése. Mindez azt jelenti, hogy amit a Charlie Hebdo művelt, bőven belefér a szólásszabadságba.

 

A szólásszabadság ugyanis nem más, mint ami a megnevezéséből következik: a szólás szabadsága. Kimondhatok olyasmit, amivel megbántom mások érzékenységét, anélkül, hogy bántódásom esnék, és vice versa. Dönthetek úgy is, hogy visszafogom magam például a valláskritika terén, de ne azért kelljen így döntenem, mert a fejemnek szegezett kalasnyikovok erre kényszerítenek. Amikor a kalasnyikovok belépnek a képbe, onnantól az egész ízlésvita értelmét veszti – onnantól nem kétséges, kinek az oldalán kell állnunk, függetlenül a személyes véleményünktől.

 

A Je suis Charlie címkével feltörő szimpátiahullám elsősorban nem a lap tartalmának szól (szólhat annak is, de ez most mellékes), hanem ennek az elvnek, amely körül a nyugati világban többé-kevésbé konszenzus alakult ki, és amelyből nem engedhetünk saját kulturális identitásunk alapértékeinek feladása nélkül. Nem fogadhatjuk el, hogy a mégoly ellenszenves, de erőszakra nem uszító vélemény méltó büntetése lehet a halál. Volt már itt, Erdélyben, Romániában olyan rendszer, amely ezt tette, és nem éreztük benne jól magunkat.

 

Ferenc pápa imádkozott az áldozatokért, pedig Charliék sem őt személyesen, sem a katolikus egyházat nem kímélték. Egy arab fiatalember pedig a Charlie vagyok-hullám kellős közepén ezt a szöveget posztolta: Nem vagyok Charlie, Ahmed vagyok, a halott rendőr. Charlie kigúnyolta a hitemet és a kultúrámat, én pedig meghaltam annak a jogának a védelmében, hogy ezt megtehesse.

 

Most már tetszik érteni?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS