// 2026. október 21., szerda // Orsolya
Sike Lajos Sike Lajos

Ki tudja hol

// HIRDETÉS

A politikusok nem azt mondják, amiben hisznek, hanem azt, amit a választók hallani szeretnének

(Külön)Vélemény

Szerző: Sike Lajos
2014. március 20., 16:46

„Valami nincs rendben, ki tudja hol. Már a sokadik internetes üzenetet, vagy inkább felhívást kapom, hogy mi, határon túliak, ne vegyünk részt az ottani választáson, mert erkölcstelen oda szavazni, ahol nem lakunk, nem fizetünk adót és nem viseljük döntésünk következményeit. Nem is ez lepett meg, hisz ezt szóban is sokan mondják, amikor ki tudja hol járok, hanem az üzenetek végére biggyesztett kérés, hogy töröljem a feladó nevét, s ha lehet az én címemmel küldjem tovább ismerőseimnek! Hoppá, itt valami nagyon nincs rendjén, mondom magamban, hisz lám, az emberek félnek, hogy következménye lehet annak, ha – ki tudja hol, ki tudja kik – megtudják, mire buzdítanak bennünket! Már nehogy gyanúba hozzak bárkit is, ezért kérem az olvasót: vegye úgy, mintha a fentiekről nem is szóltam volna! Meg azt is írják nekünk mostanában: mondjuk meg a románoknak, hogy ne mind vásárolják fel, ki tudja hol, az országhatár túlsó oldalán lévő elnéptelenedő falvak házait és földjeit, mert jó lesz az majd annak a félmillió diplomás fiatalnak, aki egyelőre Londonban, Berlinben, Brüsszelben és más jobb helyeken dolgozik, de majd egykor a növekvő magyarságtudattól hajtva a jóval kisebb megélhetésért is visszatér. Ja, azt is írják, hogy ne mind tartsuk a markunkat olyan szánalmasan, mint a koldusok, mert ki tudja hol szintén nem cukor az élet, s az ottani iskolás gyerekek még kevesebb támogatást kapnak az államtól, mint a mieink. Ne vegyük el, ami az ő gyermekeiknek jár!  (...)

 

Visszatérve jegyzetem elejére, nem tudnék és nem is akarok senkinek tanácsot adni, hogy ki tudja hol szavazzon, ne szavazzon, s egyáltalán kire szavazzon. Ha jobboldalt mondok, akkor lefasisztáznak, -nyilasoznak, -zsidóznak, ha baloldalt mondok, akkor lekommunistáznak, Lenin- és Kádár-fiúznak, persze a nemzeti összetartozás jegyében. Amikor lesz nálunk is viccpárt, mint Izlandon, annak nevében majd nyugodt lélekkel kijelenthetem: uraim, komolyan fontoljátok meg, mert nem csak ki tudja hol, de máshol is: a politikusok nem azt mondják, amiben hisznek, hanem azt, amit a választók hallani szeretnének!”   

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS