Felkészületlenül, de akarjuk!

„A megelőzésnek fontos szerepet szán a minisztérium, és kiemelten odafigyelnek a szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben, légzési betegségekben, depresszióban szenvedő betegekre, valamint a gyermekek esetében a fejlődési rendellenességekre. „Szigorúbb” rendszert ígérnek az illetékesek, amelyben a beteg pontosan ismeri jogait, amelyben a családorvosok „kapuőr” szerepe felerősödik (a szaktárca szerint évente 1 millió beutalt eset járóbeteg-rendszerben is kezelhető lett volna, ami 1 milliárd lej megtakarítást eredményezett volna). A minisztérium nyíltan beimerte: a hazai egészségügyi rendszer súlyosan alulfinanszírozott, ezért fontos, hogy célzottabban, gazdaságosabban működjön. Azt is pontosították, hogy a családorvosi vizsgálatok számát nem korlátozzák, ugyanakkor a szakorvosi ellátásban több – jelenleg nem finanszírozott – beavatkozásra is juttatható a közpénzből a biztosítottak számára, ezáltal stimulálva az orvosokat e szolgáltatások nyújtására (pl. kolonoszkópia, endoszkópiás eljárások).
Ez a szolgáltatáscsomag – ha menet közben alakul is – komoly előrelépést jelent, ha sikerül bevezetni, működtetni, fenntartani. Ehhez azonban olyan háttér-infrastruktúrát kell kiépíteni (számítógépes programok, közös adatbázisok, egészségügyi kártya, elektronikus dosszié stb.), amely a fentieket lehetővé teszi. Legutóbbi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján dr. Raed Arafat államtitkár határozottan kijelentette: a minisztériumnak nem szándéka közvetve a privát egészségügyi szolgáltatók felé kényszeríteni a betegeket, ám amikor arról kérdeztem, hogy az állami járóbeteg-ellátó rendszer és a családorvoslás felkészült-e a neki szánt szigorú „kapuőri” szerepre, az első válasza az volt: nem kommentálja ezt a kérdést, majd hozzátette: szerinte a magán járóbeteg-ellátó rendszer sincs felkészülve. Ezek után egy biztos: erős kétségekkel tekinthetünk a „felkészületlen” ellátórendszer „beüzemelésére”…"