Agystop

„Határtalan az állam zsebét féltő politikusi találékonyság: a parlament felsőháza már el is fogadta az autóstoppolást betiltó törvénytervezetet, melyről végérvényesen dönteni a képviselők fognak. És biztosan nem egészítik ki egy olyan cikkellyel, amely a képtelen adószabályokat kitaláló politikusokat büntetné mandátumvesztéssel, vagy a döntés következményeit pénzben kifejező büntetéssel. (…)

Az ilyen képtelen törvényötleteknél csak az a nagyobb baj, hogy a választónak kevés eszköz áll rendelkezésére, hogy a közügyek intézésére hivatott politikusokat megbüntesse az ilyen túlkapásokért. Mert már ha csak az adópénzek oldaláról nézzük a dolgot, mint ahogy a tervezet indoklata szerint az adólejek kiesése fáj a jogalkotóknak, számtalan példa van elcsökött adószabályra. Az egyik legutóbbi a malomipari illetékcsökkentés volt, amely amellett, hogy nem mérsékelte az ágazatban az adócsalást, százmilliós nagyságrendű lyukat vágott az államkasszán.

De ugyanígy az üzemanyagra kivetett illeték emelése sem váltotta be a hozzá fűzött adóreményeket, és ez a két intézkedés nagyságrendekkel több pénztől fosztotta meg az államot, mint amennyit a stopposok által ki nem váltott menetjegyek után adóztak volna a szállítók. És csak a legismertebb példáknál maradva, szűk esztendőn belül is lett volna két indok tetemes bírságot kivetni a rossz szabályokat alkotó politikusokra, akik nem dobálóznának oly könnyen a számokkal, ha egy rossz adószabály költségvonzatát a személyes vagyonukból kéne kiegyenlíteniük. Mégis csak négyévente egyszer kap esélyt a választó a be nem váltott ígéretek megbüntetésére, és a többség olyankor is hagyja a szemét bekötni.”