// 2026. november 4., szerda // Károly
Fancsali Ernő Fancsali Ernő

A legkisebb közös többszörös: az erdélyiség

// HIRDETÉS

Egyvalami köt össze minket, az erdélyiségünk, amit legfontosabb identitásképző motívumunknak tartunk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Fancsali Ernő
2014. március 04., 12:10

Az Erdély autonómiájáért indított petíciót több mint tízezren írták alá eddig. Mi a következő lépés? Hogyan lehet politikai „tőkére” váltani – ha kell egyáltalán – az autonómia népszerűségét?

A petíció leadása lett volna a következő lépés, de ezt most felülírta a kormányválság. Nem szeretnénk, ha kérésünk „elkallódna a nagy zűrzavarban”. Tovább folytatjuk az aláírásgyűjtést, hogy minél nagyobb súlya legyen. Nagyon veszélyes játék az autonómia kérdésének politikai szintre emelése, ehhez még nagyon az elején vagyunk. Mi a mozgalom típusú, alulról szerveződő építkezésben hiszünk. 2016-ban beszélhetünk politikai tőkéről is, akkor majd aktuális lehet. 

 

Mi lehet a szerepe az Autonomy for Transylvania típusú Facebook-oldalaknak, internetes kezdeményezéseknek az Erdély autonóm státusáért folytatott küzdelemben?

 

Az oldalnak felvilágosító, közösségépítő és mozgósító szerepe lehet. Felvilágosító abban az értelemben, hogy sokan az oldal megtalálása után, az ott folytatott viták közben értik meg, hogy miről is szól az erdélyi autonómia. Közösségépítő, hiszen immár több ezer autonomista találkozóhelye, etnikumtól függetlenül. Sokan már találkoztak, közös programokat szerveztek vagy éppen egyesületbe szerveződtek. Végül mozgósító, mert egy ekkora bázisú oldallal igen gyorsan el lehet érni rengeteg embert, egy-egy esemény kapcsán.

 

Tervezik-e, hogy kilépnek a virtuális térből? Ha igen, hogyan?

 

Volt már egy flashmobunk, akkor jócskán kiléptünk a virtuális térből és el is értük célunkat: napokig erről írtak a román és magyar médiában egyaránt, felhívták a figyelmet az ügyre. Szeretnénk újabb megmozdulást szervezni, de még nincsen rögzített időpontunk. A későbbiekben szeretnénk politikai téren is szerepet vállalni.

 

Fancsali Ernő a Facebookon

 

Ha jól emlékszem, elég kevesen gyűltek össze arra a bizonyos Széchenyi téri megmozdulásra. Mintha az emberek „virtuálisan” inkább vállalnák a meggyőződésüket, jól látom ezt?

 

Valóban bátrabbak az emberek a az online térben, éppen ezt a félelmet akarjuk megtörni minden egyes megmozdulással. Az hiszem, részben sikerült bátrabbá tenni őket, egy ideje az autonómia szó sem tabu a románok körében, ezt is részben magunknak tulajdonítjuk. Ami a Széchenyi téri akciót illeti, ott szándékosan nem akartunk sokaságot, mert akkor még nem tudtunk volna egy nagyobb, vegyes etnikumú tömeget irányítani. Így inkább azon volt a hangsúly, hogy minél több román nyilatkozzon és legyen lehetőleg minél több erdélyi zászló, ez, azt hiszem, sikerült is. 

 

Említette, hogy szeretnének később politikai szerepet is vállalni. Milyen formában? 

 

Felmerült, hogy független jelölteket támogatnánk a választásokon, ez most az EP-választáson nem sikerülhetett, mert Sabin Gherman végül nem indul, de önkormányzati szinten mindenképp szeretnénk saját jelölteket. A most formálódó autonomista egyesületekkel együtt pedig szeretnénk egy erdélyi koalíciót a 2016-os parlamenti választásokon. Ebbe várjuk majd a Német Demokrata Fórumot és magyar pártokat is. A koalíció gerincét azonban olyan szervezetek alkotnák, mint a Bánsági Liga (Liga Bănățeană) vagy éppen a heteken belül megalakuló Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată). 

 

Érdekelne a petíciót aláírók nemzetiségi összetétele. Mekkora a támogatottsága az autonómiának az erdélyi románok körében, van-e erről kimutatásuk?

 

A petíciót többségében magyarok írták alá, de legalább negyven százalékát még így is a románok teszik ki. Egy korábbi online felmérés szerint a válaszadók 81%-a támogatta Erdély autonómiáját. Pontos adatunk nincs erről, de az biztos, hogy számuk növekedőben van. Ebben nagy szerepe van Sabin Gherman műsorának, amit több mint egymillióan néznek meg esténként.

 

Keresik-e a kapcsolatot más, világhálós és offline autonomista csoportokkal (esetleg politikai szervezetekkel), románokkal és magyarokkal egyaránt?

 

Természetesen kapcsolatban vagyunk szinte minden hasonló autonomista mozgalommal, többször találkoztunk már, Erdély különböző városaiban. Ezek a találkozók mindig többnemzetiségűek, magyarok, románok, szászok vannak jelen. Mindenkinek más elképzelése van, sokszor heves viták alakulnak ki. Egyvalami köt össze minket, az erdélyiségünk, amit legfontosabb identitásképző motívumunknak tartunk. Többnyire a románokkal keressük a kapcsolatot, mert úgy gondoljuk, a magyarokat nem nagyon kell győzködni az autonómia fontosságáról.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke
Krónika

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke

A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Két településen láttak medvét a hétvégén
Székelyhon

Két településen láttak medvét a hétvégén

A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Levélszavazás Erdélyben: válaszoltak a magyar és a román nyomozó hatóságok a Krónikának a feljelentések kapcsán
Krónika

Levélszavazás Erdélyben: válaszoltak a magyar és a román nyomozó hatóságok a Krónikának a feljelentések kapcsán

A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.

Kidőlt egy sírkő az egyik temetőben a világítás napján, megsérült egy kisgyermek
Székelyhon

Kidőlt egy sírkő az egyik temetőben a világítás napján, megsérült egy kisgyermek

Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS