Sokfelé pusztít az árvíz Romániában. Derék belügyminiszterünk kivonult a terepre. De nem megoldás lett belőle, hanem cirkusz.

Arról a koronával is megszórt 4000 románról van szó, akik egy vágóhídon melóznak.

A történtek után az alkalmazottak védelmet kértek, mert félnek.

Minden ötödik beosztott mellé kötelesek lennének egy nyugdíjast felvenni. Alkotmányos ez egyáltalán?

Önt ugyanis alaposan átverték a palánkon.

Persze, azért igyekeznek úgy tenni, mint az okos leány meséjében: be is zárják, de nem is zárják be az ajtót.

Óriási büntetésekre számíthatnak azok az üzletek, melyek nem szedik le a polcokról.

Reméljük, nem tépi (festi) le senki a friss Dsida-emléktáblát Kolozsváron. Mert, ha úgy tetszik, Szőcs Kálmán áthallásos sorát idézve, néger volt más hazában.

Ennek még nagyon nincs vége.

Washington megdorgálta Bukarestet, a hűséges román csatlós pedig büszkén meghunyászkodott.

Véletlenül a tavalyi tételeket nyomtatták ki, és túl későn vették észre...

Ennek ellenére nem szeretne korlátozásokat bevezetni.

Végül is joga van hozzá.

Egy Prahova megyei bíróság megváltoztatta egy másik Prahova megyei bíróság ítéletét. (Hargita megye zokog, Neamţ megye vidáman el).

Szegény Dragneát az ág is húzza.

Ha nem történik sürgősen valami csoda.

A nemzeti bank elnöke harminc éve lett az ország főbankára, közben miniszterelnök is volt. Tíz évig jelenthetett a Szekunak.