Ugye nem gondolta komolyan, hogy a fertőtlenítőszer-gyártók nem próbálják meg átverni a vásárlókat?

Így közel másfél évvel a koronavírus-világjárvány kitörése és az ehhez kapcsolódó, nálunk is megtapasztalható sajnálatos következmények nyomán már megszokhattuk, hogy a különféle boltok, áruházak külön polcokat rendeztek be a különböző fertőtlenítő szerek számára.

Az orvosok ugyanis a maszk és az állandó kézmosás mellett a rendszeres kézfertőtlenítést is a fertőzés elkerülésének hatékony eszközeként nevezték meg.

És ezzel egyrészt elkezdődött a fertőtlenítő-dömping, másrészt pedig

a fertőtlenítőként árult, valójában semmire sem jó löttyök tündöklése.

Egy nagyszebeni hírportál néhány, fertőtlenítőként árult terméket teszteltetett, és mint kiderült, bizony olyan is volt közöttük, amely nagyjából annyit ér a különböző kórokozók ellen, mint egy pohár víz.

A pandémia miatt az országban több száz új fertőtlenítőszert engedélyeztek az erre szakosodott hatóságok.

Amelyből éppen emiatt kettő is lett, a veszélyhelyzet idejére tavaly májusban hozták létre a másodikat a bukaresti Cantacuzino Intézetben.

Ez csak tavaly június és október között 200 új terméket – kézfertőtlenítő gélt, fertőtlenítő szappant vagy felületek fertőtlenítését szolgáló szereket – engedélyezett.

Így aztán az idei év elején

mintegy 400 ilyen termék rendelkezett romániai forgalmazási engedéllyel.

Válogatni tehát van miből – a kérdés az, mennyire hatásosak.

Nos, mint kiderült, számos akna rejtőzik a fertőtlenítőszeres polcokon.

Nyolc, véletlenszerűen kiválasztott termékből ugyanis három esetében a címként feltüntetettnél lényegesen kisebb volt a hatóanyag mennyisége.

A termékeket az országos vegyészeti kutatóintézetben vizsgáltatták be.

Mint kiderült, több is problémás volt közülük, de egy elvitte a pálmát: a román gyártmányú Hygienium fertőtlenítő gél nagyon nincs rendben.

A címke szerint 70 százalékos koncentrációjú etilalkoholt tartalmaz hatóanyagként –

ehhez képest az intézetben konkrétan 0 százaléknyi etilalkoholt találtak benne.

Vagyis ezzel az erővel akár kólával vagy bodzaszörppel is fertőtleníthetnénk helyette, nagyjából hasonló lenne az eredmény.

A gélt gyártó cég viszont azzal védekezik, hogy az ő termékeikkel semmi baj sincs, sőt mivel jó minőségűek, hamisítják őket – ez lehet a gikszer titka.

Nem ez volt azonban az egyetlen problémás termék: egy másik cég Prestisept nevű fertőtlenítő szappana sem a címkén feltüntetett mennyiségű hatóanyagot tartalmazta, de egy francia gyártmányú fertőtlenítő gélben, a Dermanios Scrub Chlorhexidine is kevesebb fertőtlenítőt találtak a szükségesnél.

Ezen amúgy nincs is miért csodálkozni, az erre szakosodott intézetnél eddig ugyanis még egyetlen közintézmény sem vizsgáltatott be fertőtlenítőket, csupán legfeljebb öt gyártó.

A gyártók és forgalmazók többségének viszont eszébe sem jutott ilyesmi.

A szakemberek szerint egyértelmű az ok: a fertőtlenítők piacán ma nagyot lehet kaszálni, és ha kihagyják a hatóanyagot, vagy a szükségesnél kevesebbet töltenek a termékekbe, illetve szakemberek helyett szakképzetlen munkaerőt alkalmaznak, a profit még nagyobb.

Úgyhogy csak azt tudjuk javasolni: próbáljon mindenki odafigyelni, és tudatosan fertőtlenítőt vásárolni.