Több NATO-erőforrást akar Románia, de sokat fog érte fizetni – hírek kedden

A tavalyinál (7,3%) valamivel jobb, 7,8 százalékos az átmenési arány az idei érettségin.

Az oktatási minisztérium hétfőn tette közzé az eredményeket, amelyek a https://bacalaureat.edu.ro/ is elérhetők, de itt a személyes adatok védelme érdekében nem nevekkel, hanem kódokkal tették közzé őket. A diákok az érettségire való beiratkozáskor kapott egyéni azonosító kód segítségével ellenőrizhetik az elért pontszámaikat, de az eredményeket a vizsgaközpontokban is kifüggesztették.

A jegyeikkel elégedetlen diákok lehetőséget kapnak arra, hogy megnézzék a kijavított dolgozataikat, mielőtt eldöntik, hogy benyújtanak-e óvást. Erre mától július 9-ikéig van lehetőségük, majd az óvások és a dolgozatok újrajavítása után július 13-ikán teszik közzé a végleges eredményeket.

Akiknek első nekifutásra nem sikerült az érettségi vagy valamilyen okból nem tudtak részt venni rajta, augusztus 10–13. között lesz lehetőségük pótvizsgázni. Ennek végleges eredményeit – az esetleges óvások elbírálása után – augusztus 24-ikén teszik közzé.

A minisztérium közölte, hogy 45 diák ért el 10-es átlagot az idei érettségin. A legtöbb maximális eredmény (12) Bukarestben született, majd Kolozs megye következik a sorban (4), de Iași megye (3) is dobogós lett.

A 10-es átlagokat leszámítva azonban országszerte Kolozs megye teljesített a legjobban, a megyében 14 olyan iskola is van, amelynek minden végzőse sikeresen vette az akadályt, köztük van két magyar tannyelvű kolozsvári iskola is, a János Zsigmond Unitárius Kollégium és az Apáczai Csere János Elméleti Líceum. A megyében 89,93 százalék a sikeres érettségizők aránya, az összesen 62 középiskola közül pedig 44-ben 80 százalék fölötti a sikeresen vizsgázók aránya.

A legtöbb 10-es vizsgaeredményt országszerte matematikából (2289) érték el a diákok.

Idén összesen 94 345 vizsgázó szerzett érettségi bizonyítványt, több mint 16 500-zal többen, mint 2025-ben. Az idei nyári érettségire csaknem 131 ezer diák iratkozott fel, közülük mintegy 116 ezren az idén végeztek, körülbelül 15 ezren korábbi évfolyamokból jelentkeztek.

Kedden Donald Trump amerikai elnök is megérkezett Ankarába, ahol NATO-csúcsot tartanak a 32 tagállam képviselőinek részvételével.

A törökországi találkozó érzékeny témák mentén szerveződik, mint amilyen Ukrajna további támogatásának és a támogatás mibenlétének kérdése, az Egyesült Államok európai katonai szerepvállalásának jövője (vagyis az, hogy mennyit hagy meg Trump a jelenleg Európában állomásozó amerikai haderőből), a keleti szárny megerősítésének kérdése, illetve az iráni konfliktus következményeinek értékelése és a fekete-tengeri térség biztonsági helyzete.

Az Európa és Amerika közötti, egyre kiéleződőbb konfliktus ezen a találkozón különösen nagy téttel bír: miközben Trump azt akarja kicsikarni, hogy Európa nagy arányban növelje a védelmi kiadásait, de az új fegyverek, felszerelések zömét továbbra is Amerikától szerezze be szép nagy summáért, addig az Európai országok arra törekszenek, hogy saját hadi iparukat erősítsék meg. A találkozó tehát – mint mindig – részben a két kontinens közötti kereskedelmi érdekek és ellentétek mentén alakul majd.

Ebben a hangzavarban igyekeznek a NATO keleti szárnyán lévő országok – köztük Románia – elérni, hogy a szövetség erőforrásaiból többet kapjanak, hiszen nagyobb veszélyben vannak az orosz–ukrán konfliktus közvetlen szomszédságában – ezt Románia a legutóbbi drónincidensek révén közvetlenül tapasztalta.

Radu Miruță román védelmi miniszter is azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ez a fő cél: minél több NATO-erőforrást szeretnének megszerezni. Szerinte előrehaladott tárgyalásokat folytatnak három másik tagállammal a NATO-képességek jobb elosztásáról.

Románia emellett támogatni fogja a más országokkal közös NATO-s fegyverbeszerzéseket és a hadiipari együttműködés erősítését, mivel ez gyorsabb és hatékonyabb védelmi képességfejlesztést tehet lehetővé a szövetségen belül.

A NATO főtitkára, Mark Rutte különben a találkozó védelmi ipari fórumán már kedden bejelentette, hogy a szövetség egyik legjelentősebb közös védelmi beruházásaként 11 ország – köztük Románia – közösen vásárol 10 darab korszerű, Saab GlobalEye felderítő repülőgépet. Ez azt is jelenti, hogy – ha már fizetünk érte – mi is részesülni fogunk a NATO új közös légtérellenőrző rendszerének (AWACS) előnyeiből (használhatjuk az új gépeket mi is).

A teljes ágazatot érintő általános sztrájkot hirdettek meg az egészségügyben.

Erről keddi rendkívüli ülésén döntött a Sanitas szakszervezeti szövetség a kormány gazdaság- és társadalompolitikája ellen tiltakozva, amely szerintük súlyosan érinti az egészségügyi és szociális dogozók béreit és jogait.

A kifogásolt kormányintézkedések között szerepel a 2026/7-es sürgősségi rendelet, amely a közegészségügyi intézményeknek csak egy részét mentesítette a személyzeti kiadások csökkentésének kötelezettsége alól, a 2025/36-os sürgősségi rendelet, amely csökkentette a nehéz és veszélyes munkakörülmények miatt járó pótlékokat és szabadnapokat, valamint a 2025/141-es törvény, amely a nettó bérhez köti az étkezési és vakációs utalványokra való jogosultságot.

A határozat értelmében július 20-án 9 és 11 óra között figyelmeztető sztrájkot tartanak az egészségügyi alkalmazottak, július 28-án pedig – ha addig sem kapnak engedményeket – általános sztrájkba lépnek.

A szakszervezet országos tanácsa már sztrájkbizottságot is létrehozott, hogy ellenőrizni tudják a határozat betartását valamennyi egészségügyi intézményben.

A helyzet pikantériája, hogy jelenleg csak ügyvivő kormányunk van.