Tisztázta Ukrajna az egy hónappal ezelőtti konstancai drónincidens körülményeit – hírek pénteken

Hivatalos válaszban tisztázta Ukrajna az egy hónappal ezelőtti, konstancai kikötőben felrobbant drón ügyét. Az ukrán védelmi minisztérium magyarázata szerint 2026. június 4-én délután Szevasztopol közelében 4 darab Sargan-3000 típusú tengeri drónnal megszakadt a kapcsolat, ezek a Fekete-tenger keleti részére tartottak. A kapcsolat megszakadását követően az ukrán erők már nem tudták a drónok pályáját módosítani, és a kapcsolatot sem tudták helyreállítani.

Az ukrán haditengerészet június 5-én délelőtt tíz óra tájban tájékoztatta a román haditengerészetet a drónok önmegsemmisítésével járó veszélyről, illetve közölte a robbanás tervezett időpontját.

Mivel a hadieszközökkel a kommunikáció megszakadt, az önmegsemmisítési parancs visszavonása lehetetlenné vált. Ezután a román haditengerészet riasztotta a 78-as dokknál tartózkodó csapatokat és a személyzetet evakuálták. Fél tizenegykor felrobbant a dokknál lévő drón, ezután a haditengerészet elrendelte, hogy légi felderítést végezzenek egy Puma Naval helikopterrel, párhuzamosan pedig a Tengeri Hidrográfiai Igazgatóság figyelmeztette a hajósokat a térségben található veszélyről, majd értesítették a NATO tengeri parancsnokságát is.

A román védelmi minisztérium arra kérte Ukrajnát, hogy a Fekete-tengeren használt drónokat úgy programozzák, hogy azok biztonságos területen robbanjanak fel. Továbbá arra kérte fel az ukránokat, hogy nyissanak meg egy állandó technikai kommunikációs csatornát az ukrán és a román haditengerészet között, és operatív eljárásokat határoztak meg, amelyek révén a felek időben tájékoztatják egymást a Fekete-tengeren fennálló kockázatokról.

Öt személy ellen indult büntetőeljárás a 2026-os érettségi vizsgán való csalással kapcsolatosan, az ügyészek szerint egy 2023 óta működő hálózatról van szó, amely hozzájuttatta az érettségizőket a megadott feladatok megoldásaihoz.

A pénteken öt megyében (Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Szeben) házkutatásokat folytattak, ezután az Fehér Megyei Ügyészség bejelentette, hogy büntetőeljárást indított öt személy ellen szolgálati titkok vagy nem nyilvános információk kiszivárogtatásának bűntette miatt, az érettségi vizsgák meghamisítása céljából. A vádlottak a hálózatot pénzszerzés céljából működtették.
Az ügyészek szerint az elmúlt három év alatt néhány érettségi vizsgára jelentkező a vizsga kezdete előtt lefilmezte a kérdéseket a termekben, és azokat továbbította még a nyilvánosságra hozatal előtt. Ezt követően a vizsgakérdéseket más személyek megoldották, a gyanúsítottak pedig továbbították a megoldásokat olyanoknak, akik a vizsgateremben ülve meghallgatták a lediktált válaszokat egy rejtett fülhallgatóval.

A sikeres vizsgázók pénzt adtak ezért, a hálózatot működtető személyek pedig egymás között ezt szétosztották a szerepeknek megfelelően, fejtették ki az ügyészek.

Az egyre erősebb és tartósabb hőhullámokat követően vad záporok és zivatarok szoktak kialakulni, amelyek adott esetben jégeső formájában is pusztítást végeznek, háztartásokat, kerteket, földeket, járműveket tehetnek tönkre. Tánczos Barna ideiglenes mezőgazdasági miniszter azt javasolja, hogy az országos jégeső-elhárító programot 2026 és 2028 között újraindítsák, de ezzel párhuzamosan tudományos vizsgálatokat is végeznének annak megállapítására, hogy a rendszernek van-e bármilyen hatása a csapadék mennyiségére. Tánczos szerint jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan tudományos bizonyítékok, amelyek igazolnák, hogy a jégeső-elhárító rakéták csökkentik a csapadékot.

Bár nem tekinti magát a téma szakértőjének, olyan szakemberek véleményére támaszkodik, akik az elmúlt húsz évben részt vettek a rendszer működtetésében, és tudományos kutatásokkal is foglalkoztak, ezért a rendszer jövőjéről kizárólag szakmai és tudományos alapon lehet felelős döntést hozni.

Ugyanakkor egy országos jelentőségű program sorsáról nem dönthet egyetlen megye, annak ellenére, hogy a helyi gazdálkodók aggályai és érdekei fontosak – úgy véli, hogy egy országos rendszer működését nem lehet kizárólag egy megye kérésére leállítani. A javaslat részeként 2026 és 2028 között a jelenlegi romániai technológiát összehasonlítanák a Szatmár megyében, magyar–román határon átnyúló együttműködés keretében tesztelt rendszerrel, majd a vizsgálatok eredményei alapján döntenének a jégeső-elhárító rendszer hosszú távú jövőjéről. Tánczos Barna szerint a meglévő infrastruktúra a következő húsz évre is rendelkezésre áll, ugyanakkor egy esetleges technológiaváltás új beruházásokat és más megközelítést igényelne.