// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Tényleg úgy tűnik, hogy azok a megyék szívnak a legjobban, ahol a legtöbb tesztet végzik

// HIRDETÉS

Hiszen ha sok pozitív koronavírusos esetet találtak, akkor jönnek a szigorítások. Az egészségügyi tárca most közzétette az adatokat.

Az elmúlt hetekben több nagyváros polgármestere is arra panaszkodott, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások bevezetésének jelenlegi rendszere éppen hogy azokat a településeket bünteti, ahol a legjobban igyekeznek védekezni – például azáltal, hogy a lehető legtöbb tesztet végeztetik a fertőzöttek kiszűrésére.

Hiszen a most alkalmazott számítás azt veszi figyelembe, hogy a tesztelést megelőző 14 napban hány fertőzöttet találtak az illető településen, illetve megyében ezer főre vetítve.

Ha ez az arány meghaladja az 1,5 ezreléket, a színházak, mozik és vendéglátóhelyek csak 30 százalékos kapacitással működhetnek, ha a 3 ezreléket is, akkor be kell zárniuk, és csak a vendéglátóhelyek teraszai működhetnek, 6 ezrelék fölött pedig helyi karantén jön.

Márpedig ha egy településen nagyon sokat tesztelnek, akkor lényegesen nagyobb az esélye, hogy több fertőzöttet találnak, mint egy nagyjából ugyanakkora településen, ahol viszont keveset.

Az egészségügyi minisztérium csütörtök este premierként közzétette a megyékben elvégzett koronavírus-teszteket napi lebontásban.

Ez nem egyedi eset: a https://data.gov.ro/dataset/transparenta-covid honlapon mostantól naponta követhető, hogy hol mennyi tesztet végeztek.

És az adatokból bizony kitűnik, hogy igaza volt Dominic Fritz temesvári polgármesternek, amikor beszólt a kormánynak, hogy Temesváron és Temes megyében azért kiemelkedően magas a pozitív tesztek száma, mert itt végzik a legtöbb tesztet.

Március első három napján például Temes megyében több mint 4900 tesztet végeztek.

A legkevesebb tesztet bejelentő Vranceában viszont összesen csupán húszat, ami enyhén szólva is nevetséges.

Ezért van az, hogy Temesvár esetében – mivel a fertőzési ráta már a 7 ezreléket is meghaladta – karantén bevezetését javasolták a hatóságok, míg Vrancea megyében vígan működhetnek a vendéglátóhelyek és a kulturális intézmények.

Ennek pedig így tényleg nincs sok értelme, hiszen senki sem gondolhatja komolyan, hogy Vrancea megyében annyival fegyelmezettebbek az emberek, vagy esetleg hogy az ottani klíma annyira nem tetszik a vírusnak, hogy ennyivel jobb legyen a járványhelyzet, mint máshol.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS