Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”

Már szinte minden napra jut egy medvés incidens az ország valamelyik térségében. A dombos, hegyes, erdős vidékeken, ahol ezek a mára jelentősen túlszaporodott állatok élnek, a mindennapok részévé vált a települések környékén vagy a falvak, városok utcáin sétáló medve, amely sok esetben a haszonállatokra és emberekre is rátámad.

Legutóbb Kolozsvár közvetlen közelében, több helyszínen is láttak medvét, egyikük egy iskola és egy buszmegálló mellett szaladgált, de a szombati csíksomlyói búcsú helyszínéről is három medvét kellett elkergetni, mielőtt a több százezer zarándok megérkezik.

Szombat este Brassópojánán egy medve behatolt egy szállodába, amely tele volt turistával. Az állat tíz óra után egy oldalajtón keresztül becaplatott az épületbe, majd a kamerák felvétele szerint megpróbálja kinyitni a második ajtót is, de azon biztonsági zár volt, így betörte és ment tovább az épületben.

A hotel személyzete a 112-es számon kért segítséget, ahol meglepetésükre azt a választ kapták, hogy egy medve jelenléte egy turistákkal teli szállodában nem jelent sürgősségi helyzetet. A diszpécser azt tanácsolta a szálloda alkalmazottainak, hogy forduljanak a brassópojánai rendőrséghez. Hosszas könyörgések és számtalan telefonhívás után mégiscsak megérkezett a hotelhez néhány csendőr, és elkergette az állatot, de végül a személyzetnek kellett egész éjjel őrségben állnia.

Szintén szombaton Gyergyóújfaluban emberre támadt a medve. A férfi túrázott, az állat pedig egy erdei úton ugrott rá egy bokorból. A Birtalan István erdőmérnök, a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója által a Facebookon közzétett fotók szerint a férfi megsérült, a felsőteste tele van mély karmolásokkal.

A medvékre vonatkozó új, megduplázott eltávolítási és kilövési kvótákról szóló törvényt Nicușor Dan államelnök megtámadta az alkotmánybíróságon, amely csak június 24-ére tűzte napirendre az ügyet. A törvény 2026-ban 859 medve eltávolítását vagy kilövését engedélyezné a prevenciós kvóta keretében, és további 110 állatét az intervenciós kvóta keretében. Az államfő szerint a jogszabály megszegi a védett állatfajokra vonatkozó európai uniós előírásokat és szerinte a megnövelt fix kvóták nincsenek kellőképpen tudományosan megalapozva.

Eközben a kutatások szerint Románia területén 10-13 ezer barnamedve él, sok megyében az optimálisnál kétszer-háromszor nagyobb az egyedszám. A környezetvédő civil szervezetek szerint azonban a kilövési kvótákkal az a baj, hogy azok keretében nem az emberre tényleg veszélyes egyedeket , hanem a legnagyobb trófeaállatokat lövik le.

Másodszor is elnyerte az Aranypálmát, a világ egyik legfontosabb filmes eseménye, a Cannes-i filmfesztivál fődíját Cristian Mungiu román filmrendező Fjord című alkotása. Mungiu 16 évvel ezelőtt, 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjével kapta meg először az Aranypálmát.

A Fjord megtörtént eseményekre alapul, egy Norvégiába települt, mélyen vallásos román család helyzetét mutatja be, miután a norvég hatóságok a gyerekeik elleni erőszakkal vádolják meg a szülőket.

A szombat esti díjkiosztó gála után Nicușor Dan államelnök is gratulált a román rendezőnek és a filmen dolgozó egész csapatnak. Az államfő szerint az újabb Aranypálma a román filmművészet új hullámának elismerése. A kortárs román filmművészet kiváló névjegykártya Románia számára, az ország vezetésének pedig sokkal többet kellene tennie ezen a téren – írta Facebook-oldalán Nicușor Dan.

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szintén gratulált Cristian Mungiu újabb díjához, szerinte ez a siker, amellett, hogy a tehetségről és a munkáról is szól, azt is megmutatja, hogyan tud a román kultúra kikerülni a nagy nemzetközi terekbe.

Mungiu rendező kollégája, Tudor Giurgiu szintén a Facebookon kommentálta a sikert. Hangsúlyozta, hogy a Cannes-i filmfesztivál ugyanolyan jelentőségű, mint a futball világbajnokság, Cristian Mungiut pedig minden idők legfontosabb és legbefolyásosabb román filmkészítőjének nevezte.

Mivel a Cannes-i filmfesztivál díjazott filmjei általában Oscar-díjat vagy egyéb nagy díjakat nyernek, ezért a román kormánynak kitüntetések és hivatalos gratuláló üzenetek helyett azzal kellene sürgősen foglalkoznia, hogy a nyertes film képviselete megfelelő finanszírozást kapjon az Oscar-gálán, és hogy legyen megfelelő nemzetközi tájékoztató és kultúrdiplomáciai kampánya. És hogy a romániai filmgyártás, filmforgalmazás általában is kapjon megfelelő kormányzati figyelmet – tette hozzá Tudor Giurgiu.

„Amikor a disznó repülni fog. Azt hiszem, soha” – válaszolta Tánczos Barna (RMDSZ) ügyvivő kormányfőhelyettes egy, a Digi24 televízióban készült interjúban arra a kérdésre, hogy mikor lesz RMDSZ-es miniszterelnöke az országnak.

Azt is megkérdezték tőle, hogy szerinte a románok megválasztanának-e egy magyart az állam elnökének.

– válaszolt Tánczos Barna.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég valószínűtlennek nevezte, hogy ő legyen a miniszterelnök egy új kormányban, mivel „Kelemen Hunornak hívnak és Romániában vagyunk”.

Tánczos egyébként arról is beszélt az interjúban, hogy az előrehozott választások csak elméleti lehetőségként léteznek a jelenlegi politikai válságban. Ennek több oka is van, de a legfontosabb az, hogy ma csak az AUR nyerne az előrehozott választásokból, ami az országnak sem lenne jó. A politikai blokkok, erőviszonyok ugyanazok maradnának a parlamentben, talán plusz-mínusz öt százaléka lenne az AUR-nak – mondta az RMDSZ-es politikus.