// 2024. október 11., péntek // Brigitta
Sepsiszentgyörgy

Sepsiszentgyörgy: kulturális főváros és identitás

A kulturális fővárosi cím az előítéleteket is lebonthatná.

Az identitás kérdéskörére építi Sepsiszentgyörgy azt a pályázatot, amellyel Székelyföld nevében szeretné elnyerni 2021-re az Európa kulturális fővárosa címet – közölték a projekt képviselői egy szerda esti kolozsvári fórumon.

Mint Veres Nagy Tímea kulturális menedzser kiemelte, a kultúra és a művészetek eszközei lehetnek az identitáskonfliktusok tematizálásának, és egy modellértékű megoldás megtalálásának.

Sepsiszentgyörgy Székelyföld nevében, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, Kézdivásárhellyel és Székelyudvarhellyel partnerségben pályázza meg a kulturális fővárosi címet. A pályázatot október 10-ig kell benyújtani, és november közepén derül ki, hogy mely pályázatok jutnak a 2016-os második fordulóba.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte:

a kultúra és a kulturális fővárosi cím bonthatná le azokat az előítéleteket, amelyekkel Bukarest tekint a Székelyföldre.

Hozzátette, a román központi médiában szinte csak negatív hírek jelennek meg Székelyföldről, ám a sepsiszentgyörgyi kulturális események mindig kellemes meglepetést okoznak a városba látogató román művészeknek. Ezért  gondolják, hogy a kulturális fővárosi cím segíthetne megváltoztatni a régióról kialakult képet.

Véleménye szerint a cím elnyerése erősítené a régió román lakosságában a székelyföldi identitást, a székelyekben pedig a romániai identitást. Az MTI kérdésére a polgármester hozzátette, eddigi beszélgetéseik során azt tapasztalták, hogy a székelyföldi román kulturális intézmények is lehetőségként tekintenek a pályázatra. Az identitás kérdései ugyanis őket is erősen foglalkoztatják, és a választott téma számukra is alkalmat ad problémáik kibeszélésére.

A polgármester úgy értékelte, Sepsiszentgyörgynek reális esélye van a cím elnyerésére.

A pályázatokat ugyanis egy olyan 12 tagú nemzetközi zsűri bírálja el, amelynek csak két romániai tagja van. Hozzátette, a pályázat hitelessége lesz a legfontosabb kritérium, amely alapján a zsűri dönt.

Antal Árpád azt is elmondta, hogy az utóbbi években általában kisebb városoknak ítélték a címet, és Spanyolország nevében például baszk többségű város, Hollandia nevében pedig fríz többségű város lett Európa kulturális fővárosa. Hozzátette, az sem ritka, hogy egy város egy régió nevében pályázik a címre.

A kolozsvári tanácskozás egy ötletgyűjtő konzultációsorozatnak az első állomása volt. A helyszínválasztást az indokolta, hogy a városban sok székelyföldi diák tanul, akik ötleteikkel segíthetik a sepsiszentgyörgyi pályázatot.

Nagyszeben után – mely 2007-ben volt Európa kulturális fővárosa – 2021-ben viselheti újra romániai város az Európa kulturális fővárosa címet. Eddig Arad, Brãila, Brassó, Bukarest, Craiova, Iași, Kolozsvár, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy és Temesvár jelezte, hogy megpályázza a címet. A cím európai és bukaresti pénzforrásokat biztosít a nyertes pályázónak.
 

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Főtér

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Januártól teljes egészében megkerülhető a terelőúton a partiumi megyeszékhely
Krónika

Januártól teljes egészében megkerülhető a terelőúton a partiumi megyeszékhely

Januárban átadják a forgalomnak az aradi körgyűrű még hiányzó, 11 kilométeres szakaszát, és ezzel a Maros-parti város lesz az első romániai megyeszékhely Iustin Cionca tanácselnök szerint, amelyet teljesen körbeér a teherforgalmi terelőút.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”
Főtér

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Halálos autóbaleset történt Maros megyében
Székelyhon

Halálos autóbaleset történt Maros megyében

Árokba borult egy autó a Magyarfülpös és Faragó közötti útszakaszon, a sofőr életét vesztette.

Egyéves eltiltást ér az „utálunk, szar Románia” a magyar válogatottnak
Krónika

Egyéves eltiltást ér az „utálunk, szar Románia” a magyar válogatottnak

Kota Gabriellát egy évre eltiltotta a válogatottságtól a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), az eltiltás súlyos sportszerűtlenség következménye.

Éjjel egy nagyobb, hajnalban egy kisebb földrengés volt
Székelyhon

Éjjel egy nagyobb, hajnalban egy kisebb földrengés volt

A Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengés történt szerdára virradóan, éjszaka 1 óra 48 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

// még több főtér.ro
Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.