Rengetegen akarnak állatrendőrök lenni, de az emberrendőrök ennek nem örülnek annyira

Talán még maga Marcel Vela korábbi belügyminiszter sem gondolta volna, hogy az általa megvalósított ötlet, az állatrendőrség létrehozása ennyire sikeres lesz: sokszoros a túljelentkezés a meghirdetett munkakörökre. Korábban ugyan arról volt szó, hogy az állománynak 488 tagja lesz, amelyet 88 állatorvos is erősít majd, de most 264 állást hirdettek meg. Nos, a munkakör annyira kapós, hogy átlagosan 16-szoros a túljelentkezés egy posztra: 4300-an jelentkeztek állatrendőrnek. Ami nem is csoda, mivel a munka nem fizet rosszul. De a régi rendőrök különösebben nem örülnek. Cosmin Andreica, az Europol rendőrszakszervezet elnöke szerint az emberi és logisztikai erőforrásokat úgy kellett volna megszervezni, hogy a rendszer más hiányosságait is orvosolni tudják. Sohasem történt ugyanis még olyasmi, hogy egy külön rendőri erő kizárólag ilyen szűk szegmenssel foglalkozzon. Attól is tart, hogy a nem különösebben tehetséges vagy sikeres állatorvosok kaptak kapva az alkalmon, hogy az állatrendőrég tagjai lehessenek. Ami nem is csoda, mivel a végzettségük – vagyis az állatorvosi egyetemi diploma – beleszámít a szolgálati időbe, ennek nyomán pedig várhatóan egyenesen főfelügyelői rangban kezdhetik a munkát. De ez nem csupán a rangkórság miatt fontos: ha vezető beosztásba kerülnek, havi 6-7000 lejes fizetést is kaphatnak. Egy közállatrendőr is mintegy 3500 lejes illetményre számíthat. Ennyiért pedig nem csoda, ha mindenki a gonosz állatkínzók nyomába akar eredni. Az állatrendőrség működéséről szóló rendelet rögzíti, milyen körülmények között állapíthatja meg egy rendőr, hogy egy állat veszélyben van, és dönthet arról, hogy biztonságba kell helyezni. Eszerint egy állat akkor van veszélyben, ha szándékosan megsebesítik vagy kínozzák, állatviadalokon használják, lőgyakorlaton célpontként szerepelnek, ha szándékosan agresszívvá nevelik őket, vagy ha felügyelet nélkül tartózkodnak a közutakon. A rendelet értelmében a megyei önkormányzatoknak kell majd létrehozniuk azokat a menhelyeket, ahova a rendőrök a bántalmazott állatokat vihetik. A rendőrök a lakás tulajdonosának beleegyezése nélkül behatolhatnak abba az ingatlanba, ahol értesüléseik szerint veszélyeztetett állat tartózkodik. Egyúttal a rendőri beavatkozásról fénykép- vagy videófelvétel is készülhet, ugyancsak az állat tulajdonosának beleegyezése nélkül.