Orbán Bukarestbe jön, Iohannis hiába lobbizik, el van csellózva a nyugdíjrendszer – hírek kedden

Romániában a korai nyugdíjazást igénylők több nyugdíjat kapnak, mint azok, akik a nyugdíjkorhatárig güriznek

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2023-ban is az a paradox helyzet állt fenn, hogy a korai nyugdíjazást igénylők több pénzt kapnak az államtól, mint azok, akik egészen az aktuális nyugdíjkorhatárig húzzák az igát. Előbbiek átlagosan 2828 lejt, míg utóbbiak mindössze 2346 lejt kapnak öregségi járulékként. Az anomália magyarázata azokban a törvényekben keresendő, amelyek mindenféle előnyöket biztosítottak azok számára, akik „egy bizonyos időszakban” korai nyugdíjazást kértek, holott a logikus az lenne, hogy azoknak adjon az állam bónuszt, akik tovább dolgoznak. Az is ijesztő egyébként, hogy eközben a társadalom elöregedése nyomán egyre több nyugdíjas jut egyre kevesebb dolgozóra: jelenleg átlagosan 8 a 10-hez ez az arány. Persze ez sem egyenletesen oszlik el: Bukarestben és Ilfov megyében például 4 nyugdíjas jut 10 dolgozóra, de Botoṣani és Giurgiu megyében már 13, Vasluiban 14, Teleorman megyében pedig 15 nyugdíjas jut 10 munkavállalóra.

Iohannis lobbizik a NATO-főtitkári posztért, de úgy tűnik, hiába

Klaus Iohannis államfő szerdán a Cotroceni-palotában hivatalos vacsorán fogadja Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, valamint Orbán Viktor magyar, Alexander De Croo belga és Andrej Plenković horvát miniszterelnököt. A találkozón a hivatalos közlések szerint a következő ciklus uniós prioritásait beszélik meg a meghívottak és Iohannis, de egyáltalán nem nehéz kitalálni, hogy a román elnök kihasználja majd a lehetőséget, hogy lobbizzon egy kicsit saját NATO-főtitkári jelölése ügyében, hiszen már hivatalosan is bejelentette, hogy indulni kíván a tisztségért. Magyarország, Belgium és Horvátország is NATO-tagállam, a katonai szövetség új főtitkárának megválasztásához pedig egyhangú döntés szükséges. A magát az erdélyi magyarok előtt alaposan kiviselő Ionopotchivanoc úr azonban alighanem hiú ábrándokat dédelget: Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete egy keddi brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt támogatja „teljes mértékben” a fontos pozíció betöltésére, bár azt is hozzátette, hogy nagyra értékelik a „jó barátnak” nevezett Iohannis jelentkezését is. Ezt hívják úgy, hogy fanyar humor.

Ikonokba rejtett robbanóanyagot akartak Ukrajnából Oroszországba csempészni Románián keresztül

Ortodox ikonokba és kegytárgyakba rejtett robbanószerkezeteket és nagy mennyiségű robbanóanyagot talált az orosz határőrség egy, a lett–orosz határon feltartóztatott járműben – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A robbanószereket Ukrajnából próbálták becsempészni Oroszországba a Románia-Magyarország-Szlovákia-Lengyelország-Litvánia-Lettország útvonalon. Ez az eset vélhetően nem fogja erősíteni az esélyeinket a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás vonatkozásában, ami egyébként osztrák részről még mindig nagyon nem kívánatos. Mint tudjuk, vasárnap hajnaltól Románia (és Bulgária) is a schengeni övezet részévé vált részlegesen, a légi és tengeri határokat illetően. Ennek örömére Cătălin Predoiu belügyminiszter kedden el is repült Bécsbe, hogy ott az osztrák kollégájával, Gerhard Karnerrel találkozzon. A két politikus közös sajtótájékoztatót is tartott, amelyen Predoiu nem győzte hangsúlyozni Románia rendkívüli erőfeszítéseit a határőrzés területén. Gerhard Karner azonban azt mondta, bár Románia és Bulgária továbbra is fontos partnereik, még mindig korai lenne egy konkrét dátumot kijelölni a két ország teljes körű schengeni csatlakozása ügyében, hiszen nyilvánvaló, hogy a schengeni rendszer nem működik megfelelően, így továbbra is nyomást kell gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy ezt a működésképtelen rendszert helyrehozzák.