// 2024. november 29., péntek // Taksony
fogadás

Nobelre várva: kiknek szurkolhatunk?

// HIRDETÉS

Már ha természetesnek tartjuk, hogy erdélyiként a magyar és a román írókat egyaránt sajátunknak érezhetjük. Mert mindkettőből van az irodalmi Nobel-díj esélyeseinek listáján.

És miért ne tartanánk természetesnek? A gond inkább a szurkolás fogalmával van. Az irodalom, mint tudjuk, nem versenysport, és normális esetben a világirodalom nagy szerzői teljesítményeit nem szoktuk toplistákban rendszerezni. A Nobel-díj évenkénti odaítélése viszont nem része a normális ügymenetnek, a rá irányuló óriási médiafigyelem és presztízsértéke miatt a társadalmi, reprezentációs jellege fontosabbnak tűnik, mint irodalomtörténeti jelentősége.

Nem kívánunk belemenni annak taglalásába, hogy az irodalmi Nobel-díjas kiválasztásában milyen mértékben játszanak szerepet az esztétikai, és milyen mértékben a konjunkturális, társadalmi szempontok: valószínűnek látszik, hogy nem hátrány egy író számára, ha foglalkozik a kipusztuló állatfajok vagy az esőerdők problematikájával, az elnyomott kisebbségek helyzetével és hasonlókkal. 

Inkább térjünk vissza a Nobel versenyjellegére és az abból fakadó „szurkolói” magatartásra. Bármennyire is egyéni írói teljesítményért adományozza a Svéd Királyi Akadémia az irodalom Oscar-díját, annak – akárcsak a sporteredményeknek – hatása van az aktuális díjazottat sorai közt tudó nemzet önbecsülésére. Az eredményt váró tömegek ugyan nem szokták kocsmákban összeverődve izgulni a végkifejletért (bár ha jobban belegondolunk, ez nem is rossz ötlet, egyetlen bökkenő, hogy munkanapon, csütörtök déli 1 órakor hirdetik ki a díjazott nevét), de ettől még ugyanúgy büszkék, ha a „sajátjuk” nyeri el a díjat, mert úgy érzik, hogy ez nemcsak a díjazott szerzőnek szól, hanem annak a nemzetnek, országnak, kultúrának is, amelyhez az író tartozik. Az Aradról elszármazott német vegyész idei Nobel-díja jó példa erre: a román sajtóban szalagcímek sorozata hirdeti, miszerint „egy román nyerte a kémiai Nobel-díjat”. Egyszóval: folyik a harc a Nobel-díjasok kisajátításáért.

 

A fogadóirodák pedig nem tétlenkednek – a versenysportokban mindig is volt biznisz. Az esélyesként számon tartott írók közt van idén (is) a magyar Nádas Péter és a román Mircea Cărtărescu. Nádas Péter évről évre felbukkan a listán, viszonylag jó helyezéssel – csak hát az a helyzet, hogy Kertész Imre 2002-es díjazása vélhetőleg évtizedekre elodázta egy újabb magyar irodalmi Nobel lehetőségét. Meglepetések persze adódhatnak. A témában jónevűnek számító Ladbrokes fogadóirodánál mindenesetre elég jók az esélyei: a sorban a tizedik helyen áll, 14/1-es mutatóval, lekörözve ezzel számos világnagyságot, Joyce Carol Oates-tól Milan Kunderáig.

 

Ha már Kundera: az örökös román Nobel-reménység, Mircea Cărtărescu vele van egy valószínűségi kategóriában. Meg olyanokkal, mint Thomas Pynchon és Bob Dylan, a költői lelkületű dalnok. Nekik mind 25 az 1-hez az esélyük. Legalábbis azok szerint, akik már megtették tétjeiket. Ezzel, ugye, elmarad Nádas mögött, de megelőzi például Umberto Ecót, Salman Rushdie-t vagy a nemrég Kolozsváron járt Antonio Lobo Antunest. És mindannyiukat messze előzi a kenyai Ngugi Wa Thiong'o, akiről ugyan mi, gőgös európaiak nem sokat hallottunk, de éppen ez a legbiztosabb jele annak, hogy minden esélye megvan a győzelemre.

 

Különben pedig: mindenki szurkoljon a kedvenc írójának, bármilyen nemzetiségű is legyen. Vagy ne is szurkoljon, csak olvasson jó könyveket. A fogadást meg tartogassuk a lóversenyekre.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Klaus Iohannis összehívta a védelmi tanácsot Georgescu gyanús, a TikTok segítségével elért győzelme miatt
Krónika

Klaus Iohannis összehívta a védelmi tanácsot Georgescu gyanús, a TikTok segítségével elért győzelme miatt

Klaus Iohannis elnök összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelyre csütörtökön 14.00 órai kezdettel kerül sor a Cotroceni-palotában – tájékoztatott az elnöki hivatal.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS