Nicușor Dan nem vett részt Iliescu temetésén – csütörtöki hírmix

Nicușor Dan államfő nem vett részt Ion Iliescu volt államelnök csütörtöki temetésén – írja a HotNews. Dant szerdán sem lehetett látni a Cotroceni-palotában, ahol Iliescut felravatalozták. Az államfő egyébként az utolsó politikai személyiségek között volt, akik rövid üzenetben nyilatkoztak a közösségi médiában Iliescu halálát követően. A temetés alatt Dan a Cotroceni-palotában lévő irodájában tartózkodott.

– nyilatkozta Nicușor Dan az elnöki hivatal által közzétett üzenetben.

A volt államfőt katonai tiszteletadással egybekötve temették el a bukaresti Ghencea katonai temetőben. A szertartás a Cotroceni-palota Egyesülés Termében kezdődött, ahonnan dél körül indult a temetési menet a sírhelyhez. A csütörtöki szertartáson részt vett többek között Adrian Năstase, Nicolae Văcăroiu, Theodor Stolojan, Viorica Dăncilă és Marcel Ciolacu, ők nem kívántak a sajtónak nyilatkozni.

A temetésen nem vett részt Klaus Iohannis volt államfő, de Petre Roman volt miniszterelnök sem, aki Iliescu első, posztdecembrista elnöki mandátuma alatt volt hivatalban.

Maga a temetési szertartás zártkörű volt, csak a család és a közeli rokonok vettek részt rajta. A jelenlévők között volt Adrian Năstase, Toni Greblă, Viorica Dăncilă, valamint Gelu Voican Voiculescu és Virgil Măgureanu.

Gelu Voican Voiculescu, a Petre Roman ideiglenes kormányának (1989-1990) volt miniszterelnök-helyettese, a forradalom ügyében emberiség elleni bűnökért állt bíróság elé, Ion Iliescu mellett. Virgil Măgureanut a 1990. júniusi bányászjárás ügyében állították bíróság elé, szintén Iliescu mellett.

Az Európai Szárazságfigyelő Központ (EDO) adatai alapján készült elemzés szerint 2025. július 11. és 19. között Európa és a Földközi-tenger térségének több mint fele szárazságtól volt érintett. – olvashatjuk a Digi24-en.

Ez az 51,9%-os arány 21 százalékkal magasabb a 2012–2024 közötti időszak átlagánál, és a legmagasabb érték, amelyet ebben az időszakban az észlelések kezdete, 2012 óta regisztráltak. Az érintett talajok aránya stabil maradt július első tíz napjához képest.

A Copernicus Európai Obszervatórium szárazságmutatója, amely műholdas megfigyeléseken alapul, három paramétert kombinál: csapadék, talajnedvesség és növényzet állapota. Három szárazságszintet különböztetnek meg: megfigyelés, figyelmeztetés, riasztás. Kelet-Európa és a balkáni régió különösen érintett.

Magyarország, Bulgária és Románia területén a talajok több mint fele szintén veszélyeztetett, 63%, 52% és 51% arányban. Szerbiában, ahol szinte az összes talaj (99%) vízhiányos, a riasztási arány eléri a 68%-ot. A helyzet aggasztja az ország málnatermelőit, mivel Szerbia az egyik legnagyobb exportőre ennek a gyümölcsnek.

Románia volt elnöke, Traian Băsescu, az Alkotmánybíróság döntése után kérte, hogy visszaadják neki minden jogát. Kérte az elnöki hivatalt, hogy fizesse ki neki utólag a volt államfőnek járó juttatást, amely a román elnök juttatásának 75%-a. Băsescu az elmúlt 40 hónapra, 2022 márciusától a mai napig terjedő időszakra kéri a pénzt.

Az Antena3 hírtelevízió szerint a Bolojan-kormány pénteki ülésén dönt arról, hogy Băsescu számára protokolláris villát biztosítsanak-e. A volt román elnök július 1-jén az Alkotmánybíróságon megnyerte a fellebbezést az ellen, hogy megvonták tőle a volt elnök jogait, miután véglegesen és visszavonhatatlanul bebizonyosodott, hogy a volt titkosszolgálat együttműködője volt.