Na, mit csinál Nicușor Dan az Erdoğantól kapott pisztollyal?

Csütörtökön jóváhagyta a kormány azokat a módszertani szabályokat, amelyek értelmében a megbírságolt járművezetők jogosítványát felfüggeszthetik, ha nem fizetik ki időben a rájuk kiszabott büntetéseket. A jogszabály három pillére: a végrehajtási eljárás, a felfüggesztés időtartamának kiszámítása, valamint azok az esetek, amikor nem rendelhető el felfüggesztés.

A szabályok szerint a helyi adóhatóságok, a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium között automatikus adatcsere fog lezajlani ilyen esetekben, tehát ha valakit megbírságolnak közúti szabályszegés miatt, akkor a helyi adóhatóság bejegyzi azt a nyilvántartásba, és 30 napon belül felszólítja az érintettet, hogy fizesse ki a büntetést. A felszólítás tartalmazza ennek összegét, a fennálló tartozást, a fizetésre biztosított 90 napos határidőt, illetve a jogosítvány felfüggesztésének kezdő és végső időpontját, amennyiben az érintett nem fizeti ki az összeget.

Ha az illető sofőr nem fizeti ki 90 napon belül a bírságot, akkor a helyi adóhatóság meghatározza a jogosítvány felfüggesztésének időtartamát. Ezt a fennmaradó tartozás összegével arányosan számítják ki: minden 50 lej fennmaradó tartozás után egy nap felfüggesztés jár, a napok töredékeit nem számítva. A felfüggesztés időtartamát a ki nem fizetett összeg alapján számítják ki: minden meg nem fizetett 50 lej után 1 nap vezetéstől eltiltás jár. A tört napokat nem veszik figyelembe (például 99 lej tartozás esetén 1 nap, 100 lej esetén 2 nap).

A vezetői engedély felfüggesztése a 90 napos határidő lejártát követő harmadik munkanap 0:00 órakor kezdődik, és az előírt időtartam utolsó napján 24:00 órakor ér véget.

Ha azonban az érintett bíróságon megtámadja a szabálysértési jegyzőkönyvet (panaszt nyújt be), és emiatt a bírság végrehajtását a törvény alapján felfüggesztik, akkor a 90 napos határidő is megáll. Ez azt jelenti, hogy a vezetői engedély felfüggesztésére nem kerülhet sor addig, amíg a bíróság jogerősen nem dönt az ügyben.

Ennek a szabálynak az a célja, hogy biztosítsa mindenki számára a bírósághoz fordulás jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogot, vagyis senkit ne érjen hátrány azért, mert jogszerűen vitatja a kiszabott bírságot.

Topánfalván (Câmpeni) történt az eset: a Fehér megyei városban érettségiző diákot meggyanúsítottak azzal, hogy apró, rejtett fülhallgatón keresztül kapja a válaszokat és úgy puskázik a vizsga alatt. A felügyelő tanárok értesítették a rendőrséget, de amikor a rendőr megérkezett, a diák azt mondta neki, hogy nem motozhatja meg, mert nincs erre bírósági engedélye. Idézzük: „Domnule, nu pune mâna pe mine decât dacă ai mandat”, vagyis: Uram, csak akkor tegye rám a kezét ha van rá engedélye! A rendőr ennek hatására nem vizsgálta át a diákot, ezért a vizsgázó bent maradhatott a teremben, és befejezhette az érettségit.

A felügyelő tanároknak sincs joguk átkutatni a diákokat. A Fehér megyei tanfelügyelőség vezetője szerint ez nem egyedi eset, hanem egy régóta ismert probléma, és úgy véli, a jelenlegi szabályok mellett lehetetlen minden csalót kiszűrni, ezért szerinte megoldás lehetne például helyi jelzavaró (blokkoló) berendezések használata, amelyek megakadályoznák az elektronikus eszközök működését a vizsgatermekben.

A tanfelügyelőségi vezető más esetekről is beszámolt a korábbi évekből: körülbelül négy éve 32, Maros megyéből érkezett dolgozatot zártak ki, mert a javítók szerint azok gyakorlatilag azonosak voltak, a következő évben pedig több mint 20, Kolozs megyéből származó dolgozatot is kizártak ugyanezért. A diákok ugyan bíróságra vitték az ügyet, de a bíróság a tanfelügyelőségnek adott igazat.

Arról is beszélt, hogy ezt már egy gyakori jelenségnek lehet nevezni, és minden évben kizárnak olyan érettségizőket, akiknél különféle eszközöket találnak, ráadásul a megye élen jár a vizsgáról kizártak terén: az egész országban kizárt jelöltek számának körülbelül tíz százalékát zárják ki. A jelenség tipikusan az Erdélyi-szigethegység térségében fordul elő, itt volt a legtöbb kizárt jelölt az elmúlt években. Szerinte mindent megtesznek, ami tőlük telik az adott körülmények között, de lehetetlen mindenkit felderíteni.

Semmit. Mit csináljon vele? Az csak egy ajándékpisztoly. Na de: az államelnök az ankarai NATO-csúcson kapta ajándékba a lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert. Nem volt egyedül ezzel, ugyanis a találkozón résztvevő össze államfő megkapta ezt az ajándékot, amire mindenkinek a saját neve rá van gravírozva.

Az Elnöki Hivatal közölte, hogy egy Gumusay pisztolyról van szó, amit a Kormányőrség (SPP) fog őrizni a továbbiakban. A török védelmi minisztérium szerint az ajándék fegyverhez a származási igazolást is csatolták, a Dan biztonsági csapata pedig átvette a fegyvert ellenőrzés céljából és nyilvántartásba is vették a protokoll szerint.

Ugyanilyen kifinomult fegyvereket kapott az Európai Tanács elnöke, António Costa is, valamint az Európai Bizottság elnöke is, Ursula von der Leyen. Costa nagyjából ugyanúgy járt el a fegyverrel, mint Dan, von der Leyen csapata viszont nem kommentálta a gesztust, ám az ünnepi pisztolyok valószínűleg túllépik az ajándékok értékére vonatkozó szigorú korlátokat, ezért a megajándékozott elöljárók nem valószínű, hogy maguknál tartanák őket.

A brit ideiglenes miniszterelnök, Keir Starmer és a holland miniszterelnök, Rob Jetten viszont Törökországban hagyták a pisztolyaikat, hogy előbb azokat hatástalanítsák.