Na de mit mondott Iohannis a székely zászlóról és himnuszról?

Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester egy székely zászlót ajándékozott Klaus Iohannis államfőnek, aki román trikolórral viszonozta a gesztust.

Az államfő újságírók kérdésére beszélt a székely zászlóról:

Iohannis azt is elmondta, nem tudta, hogy a Csíkszeredában, a megyeházán tartott rendezvényen eléneklik majd a székely himnuszt:

Klaus Iohannis a csíksomlyói kegytemplomban

A beszélgetés után Iohannis Európa-szinten példaértékűnek nevezte, hogy Romániában a kisebbségi nyelveket lehet használni az iskolákban, a sajtóban, és a közigazgatásban is, amennyiben nagyobb számú kisebbségi él az adott településen. „Azt hiszem, ennek lehetőségét – legalábbis európai szinten – nagyon pozitív példaként tartják számon” – jelentette ki az államfő.

Iohannis arról is beszélt Csíkszeredában, hogy a Kovászna és Hargita megyei infrastruktúrával kapcsolatban „vannak elmaradások”, és „nagy kár” lenne, ha az idegenforgalmi potenciállal rendelkező térség elszigetelve maradna az ország többi részétől.

Az államelnök szerint

Hargita és Kovászna megye rendkívüli turisztikai lehetőségekkel rendelkezik,

az önkormányzati vezetőknek pedig többet kellene tenniük az ágazat népszerűsítése és fejlesztése érdekében.

A államfő a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó gyárban

„Nagyon sok területbe és ágazatba lenne érdemes befektetni. A történelmi műemlékek jellegzetes látványt nyújtanak a térségben, országos jelentőségű gyógyfürdők, kiaknázatlan ásványvízforrások találhatóak errefele, amelyeket érdemes lenne kihasználni”

– nyilatkozta Iohannis, aki hozzátette, hogy a térség hagyományait is meg kell őrizni, ugyanis nagyszerű vonzóerőt jelenthetnek a belföldi és külföldi turisták számára.

Nemzeti és kulturális identitásuk megőrzéséhez kértek támogatást Klaus Iohannistól a székelyföldi románok

Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, Andrei Moldovan kedden levelet adott át a csíkszeredai Szent Miklós ortodox templomba látogató államfőnek, amelyben a székelyföldi románok azt kérik Iohannistól, hogy támogassa őket nemzeti és kulturális identitásuk megőrzésében.

A levélben az olvasható, hogy a Hargita és Kovászna megyében élő román közösség nemzeti, kulturális identitásának megőrzése érdekében a központi költségvetésből kell anyagi támogatást biztosítani a két megye kulturális, vallási és civil szervezetei projektjeinek támogatására, mivel „ebben a térségben a román közösségnek nagyon szűkösek a gazdasági lehetőségei.”

Iohannis és Andrei Moldovan ortodox püspök

A levél aláírói szerint csak a gazdasági fejlődés révén állítható meg a románok elvándorlása a környékről.

„Ugyanakkor reméljük, hogy nagy figyelmet szentel majd azoknak a törvényeknek, amelyeket a parlament Önhöz küldött kihirdetésre, mert ezek a törvények Hargita, Kovászna és Maros megyében nemkívánatos hatással járhatnak és veszélyeztethetik a régió nemzetiségeinek békés együttélését” – állítják a levélírók.

Az ortodox püspök Maroshévízre hívta az államfőt a nagy egyesülés 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségre.

Székelyföldi vezetők: „sportszerűek” voltak a tárgyalások Iohannisszal

„Sportszerűnek” tartották a román államfővel folytatott keddi megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők. A székelyföldi megyék vezetői és a megyeszékhelyek polgármesterei Klaus Iohannisszal kedd délután Sepsiszentgyörgyön folytatott, szűk körű megbeszélésük után nyilatkoztak a sajtónak.

A sportszerűség fogalmával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jellemezte a megbeszélések természetét. Szerinte ezt jelezte az is, hogy az megbeszélések elején elhangzott a román és a székely himnusz, és a székelyföldi önkormányzati képviselők és az elnöki hivatal képviselői zászlót is cseréltek.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a párbeszéd őszinte és konstruktív voltát hangoztatta. A két polgármester mellett Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke is határozottan cáfolta, hogy etnikai alapon kérnének területi autonómiát Székelyföldnek.

Szelfi az államfővel

Arra reagáltak, hogy Klaus Iohannis a délelőtti csíkszeredai önkormányzati fórumon szükségesnek tartotta a helyi és regionális autonómiát, de úgy vélte, hogy az etnikai alapú autonómia nem kívánatos.

Antal Árpád az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden településén élnek románok, romák és más nemzetiségűek is. Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a kulturális sajátosságokat.

Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: tájékoztatták az elnököt arról, hogy

Székelyföld számára olyan területi autonómiát tartanak szükségesnek, amilyen az olaszországi német többségű Dél-Tirol autonómiája.

Hozzátette: abban egyeztek meg, hogy folytatni kell a párbeszédet. A városvezető azt hangoztatta, hogy az államfőnek be kellene tölteni az alkotmányos közvetítői szerepét a magyar közösség és az állami intézmények között.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: arról is tájékoztatta az államfőt, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában, és ezt nem tartja rendjén valónak. „Amíg ez a típusú gondolkozás nem változik meg, addig nehéz lesz őszinte partnereket találni a román többségben” – jelentette ki a politikus. Ráduly Róbert kampányjelleget is tulajdonított a mandátuma felénél tartó Klaus Iohannis látogatásának. Utalt arra, hogy a legutóbbi államfőválasztáson Iohannis Székelyföldön „sokat aratott anélkül, hogy vetett volna”, és ezt meg szeretné ismételni.

Tamás Sándor azt emelte ki a megbeszélésekből, hogy először történt meg, hogy Románia elnöke a látogatása során összekapcsolta Székelyföld megyéit azáltal, hogy a látogatásnak mind a csíkszeredai, mind pedig a sepsiszentgyörgyi helyszínére Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye székelyföldi részének az elöljáróit is meghívták. A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy az államelnök nem zárkózott el semmilyen téma megvitatásától.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke megemlítette, hogy

az államfő Csíkszeredában megcsodálta a székely termék mozgalom kézműves termékeit,

és a csíksomlyói gyermekotthonában Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi rendszerével is megismerkedett. Megemlítette, hogy a barnamedvék által okozott vadkárokról is tájékoztatta az elnököt és a segítségét kérte a megoldás megtalálásában.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta, arra kérte az államfőt, hogy közvetítsen az állami intézmények között a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében. Meggyőződését fejezte ki, hogy Klaus Iohannis, aki korábban tanár és polgármester is volt, értő módon tud viszonyulni az ellehetetlenített helyzetű iskolában tanuló gyermekek ügyéhez.

Az államfő Sepsiszentgyörgyről a Vrancea megyei Mărăşti-re utazott, hogy az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vegyen részt, és az első világháborúban elesett román katonák emléke előtt tisztelegjen.

(fotók: presidency.ro)