Metallica-, Guns N' Roses- és AC/DC-koncerttel hergel Temesvár polgármestere
Eddig egy cirkuszt sikerült elhozni Európa 2021-es kulturális fővárosába.
Amint arról beszámoltunk, 2016 szeptemberében a nemzetközi zsűri bejelentette: Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben. A Bánság fővárosa Kolozsvárt, Nagybányát és Bukarestet körözte le a verseny döntőjében.
Akkor mindenki örült (a szomorkodókon kívül), aztán elült a zsivaj és az élet ment tovább a megszokott kerékvágásban. Vagyis inkább állt, ami a leendő kulturális főváros projektjét illeti. Ugyanis a győzelem bejelentése óta eltelt bő egy év alatt nemigen volt mozgás Temesváron.
Elakadt az óriáskerék
A győzelem bejelentését követően a temesvári polgármesteri hivatal és az akkori román kormány bejelentette: évente növekvő összegekkel támogatják a kulturális főváros projektet bonyolító Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesületet (ATCEC).
Ám a hírek szerint ez a támogatás nemigen jött össze: a 2017-es évben az egyesület csupán 900 000 euróval rendelkezett, a pályázati költségvetésben feltüntetett 2,65 millió euró helyett. Az összeg fele a polgármesteri hivataltól, a másik fele magánforrásokból származott. Simona Neumann, az ATCEC ügyvezetője szerint a finanszírozások túl későn indultak be 2017-ben. Melynek eredményeképpen az egyesületnek fel kellett adni a tavalyra tervezett programok egy részét.
Svéd cirkusz, menekültekről
És ha csökken a programok száma, csökken az egész projekt láthatósága és megérkeznek a bajok is. Ioan Holender karmester, a Bécsi Operaház és a bukaresti George Enescu Fesztivál volt igazgatója 2018. Február 19-én lemondott az ATCEC tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mondván, hogy a továbbiakban nem kívánja nevét adni a 2021-es kulturális főváros projekthez. A karmester szerint az egyesület által 2017-ben szervezett egyetlen „látható” program egy cirkuszi előadás volt. Az ATCEC a tavalyi év végén meghívta a svédországi Cirkus Cirkör társulatot Temesvárra, amelyet Európa legelismertebb kortárs cirkuszaként harangoztak be. A társulat el is jött (több, mint 100 000 eurós költségvetésből) és előadott egy
">menekült témájú produkciót.
Kinek az erősebb vasember?
Kemény kritikák érik a kulturális főváros projekt művészeti igazgatóját, a skót nemzetiségű, de svéd illetőségű Chris Torch-ot is. Torch amúgy már két európai kulturális főváros projekt születésénél is bábáskodott: Matera (2019, Olaszország) és Rijeka (2020, Horvátország). A helyiek szerint viszont a skót arrogáns, lekezelő viselkedése nem viszi előre az ügyet, és az eddigi eredmények sem igazolják Torch nimbuszát. Nicolae Robu, Temesvár polgármestere 2018 januárban meg is fenyegette a művészeti igazgatót, hogy leváltatja.
Simona Neumann, az ATCEC ügyvezető igazgatója viszont igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy egy ekkora projekt esetében érthető, hogy nem mindenkinek tetszik az egyesület által meghatározott irány. A kritikusokra vonatkozóan Neumann azt nyilatkozta, hogy gyakorlatilag ugyanazokról az emberekről van szó, akik a pályázat idején azt mondták, a szervező csapat nem azt és nem úgy teszi, ahogy és amit kell, ezért semmi esélyük nincs a győzelemre.
Na de ki varázsolja elő a kalapból a nyulat?
Ami a szervezést illeti, Neumann elmondta, hogy csak 2017-ben nyolc nyilvános vitát és több mint 200 munkatalálkozót szerveztek a különböző projektek fejlesztése érdekében.
Lehet azon vitatkozni, jól csinálják-e a szervezők a dolgukat, vagy sem. Ami vitathatatlan: pénz nélkül biztos nem fog menni. Nézzük, hogy viszonyult a kulturális fővároshoz a kormány. Az ATCEC 2017-es jelentésében az áll, hogy a román művelődési minisztérium kijelentette: a 2021-es kulturális főváros projekt prioritás! Igen ám, de az utóbbi idők gyakori művelődési miniszterváltogatása miatt késik a kormány vonatkozó döntése. 2018-ra például egyetlen törvényi határozat sincs a kulturális főváros projekt finanszírozása ügyében. Pedig a román kormány annak idején összesen 12 millió eurót ígért.
Nem mellesleg, a temesvári polgármesteri hivatal 20 millió euróval száll be a projektbe, a Temes megyei tanács pedig 5 millió euróval. Legalábbis a nyilatkozatok szerint.
Simona Neumann szerint a 2018-ra tervezett projektekre 3,8 millió euróra van szüksége az egyesületnek. Ezt el is küldték a művelődési minisztériumba, ahonnan az a válasz érkezett, hogy megváltozott a finanszírozási nyomtatvány, és várni kell, de amint meglesz, elküldik, és akkor majd lehet kérni.
Hogy miből és ki fogja fizetni a gázsikat, egyelőre homályos, annál is inkább, mert az említett rockfesztiválok ingyenesek. Legalábbis eddig azok voltak.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
