// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Mégsem menti meg az állam Románia egyik utolsó cukorgyárát, pedig tavasszal még azt ígérték

// HIRDETÉS

A francia tulajdonos szedi a sátorfáját, az alkalmazottak szakszervezete becsapva érzi magát.

Idén tavasszal, midőn a francia Tereos Sucre bejelentette a marosludasi cukorgyár leállítását és az alkalmazottak több ütemben történő elbocsátását, rövid időn belül ígéret érkezett az államtól, hogy megmenti Maros megye ikonikus üzemét. A szándék komolynak tűnt, annál is inkább, mivel Adrian Chesnoiu akkori mezőgazdasági miniszter személyesen látogatott a helyszínre, és több tárgyalást is folytatott a franciákkal. Közben a hivatali visszaéléssel és felbujtással gyanúsított tárcavezető júniusban távozni kényszerült a minisztérium éléről, a tárgyalások ezzel úgy tűnik, hogy elakadtak. Utódja, Petre Daea inkább az öntözőrendszer fejlesztését tartotta prioritásnak, a franciák július elsejére kitűzött határidejével mit sem törődve.

A gyár szakszervezete szerdán utolsó segélykiáltásként közleményt adott ki, melyben azt írják: a tulajdonosok értesítették őket, hogy folytatják a létesítmény felszámolásának és lebontásának tervét, mivel a román állam már nem érdekelt a bizniszben, új potenciális vásárló pedig nem akadt. Felelevenítik: tavasszal még reménykedtek abban, hogy az állam a helyi cukorrépa-termelőkkel közösen megmenti a gyárat, bíztak abban, hogy 32 évnyi rombolás után sikerül valami változást elérni. Ehhez képest a globális élelmiszer-válság és a szomszédban zajló háború közepette az állam engedi, hogy eltűnjön egy működőképes gyár, és jövedelem nélkül hagyja a térség cukorrépa-termelőit. Véleményük szerint Románia 32 éve állóháborúban áll, ez idő alatt apránként teljes iparágak tűntek el, mert az állam az úgynevezett külföldi befektetők és spekulánsok érdekeit tartotta szem előtt.

Érdekes adalék: a rendszerváltáskor Romániában még 33 cukorgyár működött, jelenleg viszont az osztrák Agrana tulajdonában álló három gyáron kívül csak Marosludason folyik cukorgyártás. A ludasi üzem, maximális kapacitással termelve, a belföldi fogyasztás 25 százalékát fedezte mindeddig. Ha megszűnik, akkor Románia a tavalyi 337 millió euró értékű importnál jóval több behozatalra fog szorulni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS