Látott már autóra rakott gólyafészket? Nos, ha nem, akkor most láthat!

Van az a kegyelmi állapot a vasárnapi ügyelet során, amikor a szerkesztő hirtelen kővé mered, úgy bámulja az előtte levő hírt, majd elmosolyodik és az villan át a fején, hogy bármilyen szörnyűnek is tűnik ez a világ, ha a háborúkat, nyomort, politikai csatározásokat nézzük, mégis tele van szépséggel, bájjal. És ezekért érdemes élni. (Ki se nézik egy viharvert újságíróból, hogy ilyen érzelmes húrokat is meg tud pendíteni, ugye?!)

És hát hogyne lenne érzelmes az ügyeletes szerkesztő, amikor azt olvassa, hogy valahol Moldvában, egy Pascani közelében elterülő faluban (Blăgești, ha valakit érdekel) van egy autójavító műhely. (Úgy is kezdődhetne a történet, hogy hol volt, hol nem volt… csak ez a történet nem mese.) Na és a műhely vezetője úgy gondolta, megreklámozza kicsit a bizniszét. Kapta hát magát, felállított egy jó magas póznát a műhely udvarán és feltett egy gépkocsit a tetejére. (Aki gyakran utazik, találkozik ilyen cégérekkel szerte az országban.) Ez a bizonyos gépkocsi egyébként egy Daewoo Matiz.

Szóval, a reklámpózna az autóval a helyére került és mindenki ment dolgára. Csakhogy egy nap az történt, hogy egy gólyacsalád felfedezte a remek fészekalapzatot. A felfedezést tett követte és pár éve a Matizra fészkelnek a gólyák a moldvai faluban. Az emberek a csodájára járnak. Mesélik, volt olyan, hogy a vihar elsodorta a fészket, de a gólyák újra megépítették. Valamiért tetszik nekik a hely. (Még akkor is, ha egy autójavító műhelyben nem a csend a legjellemzőbb, legalábbis munkaidőben.)

Lehet, hogy ezek a gólyák most afféle bojárok a magukfélék közt: autójuk is van, nem csak házuk.

Egy ideje egyre gyakrabban beszélnek a Moldovai Köztársaság és Románia esetleges egyesüléséről. Az ötlet egyfajta B tervként is működik. Románia az EU tagja. A Moldovai Köztársaság nem az EU tagja és elképzelhető, hogy egyhamar nem is lesz. Ha viszont egyesül a két ország, akkor talán könnyebben menne Moldovának a csatlakozás.

A legfrissebb közvélemény-kutatások a következő eredményeket hozták: Romániában a lakosság több mint 71%-a egyetért az egyesüléssel. A Moldovai Köztársaságban viszont más a helyzet: az ottaniak csupán 38%-a egyesülne, 48% viszont az egyesülés ellen szavazna egy esetleges népszavazáson.

Ez a helyzet tehát 2026 nyarán, amikor is Hubert Knirsch urat, Németország moldovai nagykövetét behívták egy tévéstúdióba. Ahol többek közt szóba került Románia esetleges egyesülése is. Mire Knirsch úr jó eurodiplomata szóbűvészként azt találta mondani, hogy egyrészt az egyesülés kérdésében a román és a moldovai nép dönt, mivel két szuverén országról van szó. Ha egyesülni akarnak, meg fogják tenni és senki sem kommentálhatja.

Na de jött az a bizonyos „másrészt”. Knirsch úr ugyanis hozzátette, hogy ami a két országban használt nyelvet és vallást illeti, itt már felmerülhetnek kérdések. Mert az európai értékek égisze alatt elfogadható, hogy egyesek szerint egy nyelvről és egy vallásról van szó. Mások szerint viszont különböző nyelvekről, illetve vallásokról beszélhetünk. És annak ellenére, hogy a modern európai államoknak van hivatalos nyelvük, a másképp gondolkodást el kell fogadni.

Amit Knirsch úr mondott, önmagában nem több a szokásos eurokonform szövegnél. Egyes moldovai újságírók, politikusok viszont azonnal putyinizmust kiáltottak, annál is inkább, mert a német diplomata kétszer is dolgozott már Oroszországban. Innen pedig a Jóisten se vakarja le róla a ruszofil jelzőt.

A második hullámban már román politikusok is felemelték hangjukat. Régi vérnackó barátunk, Rareș Bogdan puccsista PNL-s európai parlamenti képviselő hosszan oktatta Knirsch urat egy Facebook-bejegyzésben. Nem részletezzük, ugyanazokat a történelmi érveket sorolja Bogdan mester, amik a csapon is folynak. Viszont bunkónak bunkó a képviselő úr: lazán leanalfabétázza és lekreténezi Knirsch urat.

Bogdan úr többek közt megjegyzi, hogy soha senki nem merte megkérdőjelezni a kettészelt Németország identitárius jegyeit. Na, hát akkor el a kezekkel a román és moldovai közös identitásról!

Az ilyen egyesüléses vitáknál mindig eszünkbe jut: mi lenne, ha az erdélyi magyar közösség képviselői váratlanul újra elkezdenék követelni az egyesülést az anyaországgal? Hiszen ki merné megkérdőjelezni a közös identitást?

Ha esetleg valaki már tövig lerágta volna a körmét, hogy jaj, mi lesz, hát ennek a csodálatos és szuverén és egységes és oszthatatlan nemzetállamnak (Románia a neve, ha valakit érdekel) még mindig nincs kormánya, az szépen megnyugodhat.

Nézzük a számokat: összesen tíz hete evickél az ország rendes kormány nélkül (mert, ugye, a Bolojan-kormány ideiglenesen azért ott áll a fedélzeten). Az említett tíz hét alatt két kormányfőt jelöltek ki, mindkettő elbukott: Tomac úr visszalépett, Veștea úr kabinetje nem kapta meg a szükséges szavazatokat.

Ha még egy miniszterelnök-jelölt (és kabinetje) elbukik, az államelnök bejelentheti az előrehozott választások procedúrájának elkezdését (ez kábé szeptembert jelent).

Hétfőn reggel kilenc órakor tehát az államelnök újra tárgyalásra hívja a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségek vezetőjét. Hogy milyen irányt vesznek a dolgok, csak találgatni lehet. Viszont abból ítélve, hogy a PSD elnöke mekkora fegyverekkel lő a PNL-t és Bolojan úrra, nem lesz egy sétalovaglás.

Sorin Grindeanu úr azzal indít vonatkozó Facebook-bejegyzésében, hogy second hand Brătianuknak nevezi a liberálisok vezetőit (Ion C. Brătianu és fia, Ion I. C. Brătianu a történelmi liberális párt jeles személyiségei voltak), akik a PSD-elnök szerint semmiféle eredményt nem tudtak felmutatni kormányzásuk során, ezért elbuktak és most, hogy más lehetőségük már nem maradt, a PSD ellen uszításból akarnak politikai tőkét kovácsolni.

Grindeanu úr szerint mindenki belefáradt már a liberálisokba: az elmúlt hét évben folyamatosan kormányon voltak, négy miniszterelnököt adtak, pedig egyszer sem nyertek választást. Héfőn majd kiderül, ki akar igazán megoldást a jelenlegi válságra.

Szóval jól indul ez az új kormányalakítási kísérlet. Halkan mondjuk: mi is belefáradtunk. Mi, a szavazópolgárok. A PNL-be, a PSD-be, mindenkibe.