// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Irán elfoglalja Kolozsvárt (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Ez nem vicc. Igaz, hogy csak kulturális invázióról van szó. Az Iráni Kultúra Napjai alkalmából.

Az esemény megnyitójára a kolozsvári Néprajzi Múzeumban került sor péntek délután fél ötkor. A lényeg az iráni kultúra bemutatása a Kincses Városban, különös tekintettel az Iráni Iszlám Köztársaság kézműves kultúrájára. Van itt minden, kérem szépen, mi szemnek, ízlésnek ingere. Mindenek előtt a híres perzsaszőnyegek, minden színben, méretben, mennyiségben és áron. Ugyanis a kiállított tárgyak többsége megvásárolható. (Megjegyezzük, nem olcsó mulatság). De vannak kendők, intarziás dobozok, faragványok, arany (vagy annak látszó) szamovár, terítők, táskák, sőt, nippek is.

A megnyitón felszólalt Hamid Moayyer, az Iráni Iszlám Köztársaság romániai nagykövete és sokan mások, akiknek a neve homályban maradt. A nagykövet úr nagyon szépen beszélt hazájáról, hogy milyen szép és demokratikus ország az, továbbá örömét fejezte ki, hogy Kolozsváron, a multikulturalitás e fellegvárában lehet (kac-kac), és hogy Kolozsvár pont olyan multikulturális, mint Irán (ismét kac-kac). Ennél szebb propagandaszöveget rég nem hallottunk.

Viszont a kiállított tárgyak tényleg nagyon szépek, érdemes őket megnézni. Arra is fény derült, kik készítették őket. Tessék: az Iráni Iszlám Köztársaság Külügyminisztériuma Segélyalapítványának diplomatanői. Tehát férfi egy ujjal sem nyúlt a kézműves termékekhez. Jó tudni.

Amúgy a tárlat szombaton, április 2-án is nyitva, tele pénztárcával érdemes benézni.

És akkor nézzük az iráni kézműves kultúrát:

 

Előtérben az iráni kultúra nagykövetei, háttérben a román kézműves.

 

Mindezt kézzel csinálták. Nők. Csak nők. Igaz, diplomaták. Mikor csinál idehaza ilyet egy diplomatanő?

 

Érdeklődő, az van. Az emberek kíváncsiak az iszlám kultúrára.

 

Hmmm, milyen illata is van ennek a... minek is?

 

Az okostelefonos tárlatlátogatókat az arany(ozott) szamovárkészlet sem ámítja-csábítja el.

 

A keleti teák viszont valóban irtó finomak tudnak lenni.

 

A perzsák iránt a legnagyobb az érdeklődés. Csak ne lennének olyan drágák...

 

Egy gyönyörű kendő és egy gyönyörű nő. Nem kézműves. Vásárló.

 

Két multikulturális kultúra találkozása: Irán (bal oldal) és Kolozsvár (jobb oldal).

 

Molnár Attila, az Erdélyi Kézműves Céh elnöke, kezében egy eredeti iráni csemegével. Ami szintén kézműves termék lehet.

 

 

Fotók: Szántai János

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS