Hiába drágult akár 30 százalékkal is az üzemanyag, tovább dörögnek a motorok – hírmix

Ha saccolni kéne, a legtöbb ember alighanem arra tippelne, hogy az idei évben, az üzemanyagárak nagyarányú drágulása nyomán a kereslet is jócskán csökkent.

Nos, nem így van.

Ez egy friss elemzésből derült ki, amelyet az Intelligens Energia Egyesület (AEI) készített. A elemzés 2025, illetve az idei év első négy hónapját vizsgálta.

Míg tavaly a nevezett időszakban viszonylag stabilak voltak az üzemanyagárak, addig idén a közel-keleti konfliktus jelentősen kibillentette a szektort az egyensúlyi állapotból. A benzin ára januártól márciusig literenként 7,70 lejről 9,18 lejre emelkedett, majd április folyamán 8,79 lejre csökkent. Ez mintegy 20 százalékos drágulást jelent.

Még rosszabb a helyzet a gázolaj tekintetében: a januári 7,88 lejről márciusra 9,98 lejre drágult, de még áprilisban is csak 9,53 lejre mérséklődött. Ez egy szép nagy, 28 százalékos drágulást jelent.

Ehhez képest a fogyasztás nemhogy csökkent volna, de nőtt.

A benzin nesetében márciusban az előző hónaphoz képest 17 százalékkal, a még drágább gázolaj esetében pedig 21 százalékkal. Utóbbi jelenséget a szakemberek azzal magyarázzák, hogy a dízelt a gazdasági szereplők használják elsősorban, a fuvarozás, a mezőgazdaság vagy az építőipar pedig akkor sem állhat le, ha éppen drága az üzemanyag. (Ez maximum az általuk kínált árakban fog megjelenni, vagyis hosszú távon ugyanúgy mi fogjuk kifizetni.)

Ha az előző év hasonló időszakához viszonyítjuk, akkor a benzin 26, a gázolaj 31 százalékkal drágult, de még ilyen ijesztő számok mellett is nőtt a fogyasztás.

Az áprilisi adatokból azonban már kiolvashatók az alkalmazkodás első jelei: az elsősorban a magánszemélyek, háztartások által használt benzin iránti kereslet növekedése lelassult, ami arra utal, hogy az emberek elkezdtek spórolni az üzemanyagon, racionalizálni a tankolásaikat.

Az előző, üzemanyag-drágulásról szóló hír után csak még kiábrándítóbb lesz a tény, hogy egy év leforgása alatt 6,9 százalékkal csökkent a romániai nettó átlagbér reálértéke. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdai közlése szerint utoljára 2011 tavaszán csökkent ennyit a fizetésünk értéke, amikor a válság miatt a Boc-kormány kénytelen volt csökkenteni a közalkalmazotti béreket.

Az átlagbér valós fizetőértéke csak idén április óta 3,3 százalékkal csökkent.

Számszerűen az idei évben az átlagbér 3,2 százalékkal 5684 lejre emelkedett ugyan, de hiába kapunk több pénzt számszerűen, ennek a fizetőértéke kisebb, mint a korábbi átlagbéré volt.

Az ok megint a közalkalmazotti bérek csökkenésében keresendő: ezek egyrészt be vannak fagyasztva, a Bolojan-kabinet ráadásul egy sor bérpótlékot is visszavont. Ennek nyomán a közigazgatásban 4,5, a közoktatásban pedig 4,7 százalékkal csökkent a nettó átlagbér.

A májusban mért éves infláció a bérek számszerű növekedési arányának mintegy háromszorosa, 10,84% volt. A nettó bérek nominális növekedési tendenciája is csökkenőben van ráadásul: 2020 áprilisa óta az idei volt a legkisebb növekedés az átlagbér terén.

A kiberbiztonsági szakértők nem győzik hangsúlyozni, mekkora veszélynek vagyunk kitéve az online csalóktól hemzsegő online térben manapság.

A közlekedési minisztérium például arra figyelmezteti a gyanútlan állampolgárokat, hogy az intézményük nevét is előszeretettel felhasználják jelenleg pénzsóvár hekkerek. Több állampolgár is jelezte ugyanis, hogy telefonos üzenetet kapott a közlekedési minisztériumtól, amelyben arról értesítik, hogy van egy kifizetetlen közlekedési bírsága. A kifizetés teljesítésére rendkívül rövid határidőt szabnak meg, a határidő túllépése esetén pedig további bírsággal, sőt bíróság elé való citálással is fenyegetik a kiszemelt áldozatot, akit ezután egy linkre csábítanak.

A link alatt egy, a ghișeul.ro oldalra emlékeztető oldal jelenik meg – ez azonban csak egy ügyes másolat, amelynek segítségével a csalók le akarják nyúlni a pénzünket.

A közlekedési minisztérium nevével viosszaélni azért is éri most meg a csalóknak, mert nemrég szigorították a szabályozást, aminek értelmében a jogosítványát is elveszítheti az, akinek befizetetlen közúti büntetés szerepel a nevén.

Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság szerint az említett csaló linket már blokkolták, de figyelmeztetnek, hogy a közlekedési minisztérium (és a többi sem) nem küld ilyen üzeneteket SMS-ben, és mindenki óvakodjon attól, hogy gyanús linkekre kattintva fizessen ki bármilyen bírságot. Azoknak, akik hasonló linkeken már megadták az adataikat, azt tanácsolják, hogy azonnal vegyék fel a kapcsolatot a bankjukkal.

Története óta a legnagyobb hekkertámadás érte a kataszteri hivatalt is, a romániai földhivatali és ingatlan-nyilvántartási rendszer központi informatikai platformja, az e-Terra így nem is elérhető egészen a hét végéig.

Jelenleg több szakember is azon dolgozik, hogy helyreállítsák, és újra üzembe helyezhessék a platformot. Az illetékesek jelezték, hogy az állampolgárok adatai biztonságban vannak, azokat a hekkereknek nem sikerült ellopni.

A kiberbiztonsági igazgatóság igazgatója, Mihai Rotariu arra is kitért, hogy nagyon népszerű trükk a hivatalos weboldalak lemásolása, érdemes figyelni a részletekre: az SMS-ben érkezett linkben például a ghișeul.ro oldalt imitáló oldal esetében nem ghișeul.ro, hanem ghișeu.cc szerepel. Az is gyakori, hogy az ilyen, elvileg romániai közintézmények nevével visszaélő csaló SMS-ek nem romániai, hanem külföldi számokról érkeznek.