// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Hiába a hangulatkeltés: elenyésző arányban fertőződnek meg koronával az oltás második dózisa után

// HIRDETÉS

Az is kiderült, várhatóan mikortól kezdik el beoltani Romániában a 12–15 éveseket.

Valeriu Gheorghiţă orvos ezredes, az oltási kampány koordinátora mondott egy számot, ami sokakat érdekelhet,

ez a szám pedig: 1080.

Ennyien fertőződtek meg koronavírussal azok közül, akik az oltás második dózisát is megkapták.

Ez a mindkét dózissal beoltott román polgároknak mindössze a 0,19%-át jelenti,

ráadásul a legtöbben tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel abszolválták a kihívást. Ezeket az eseteket a második oltás után 10–14 nappal diagnosztizálták, ergo maga a megfertőződés még korábban történt, és mint tudjuk, az oltások pozitív hatása az ismétlődózis után 10 nappal kezd el maximalizálódni.

Ez nagy csapás lehet az oltáselleneseknek, mivel azt mutatja, hogy az oltás igenis működik, ráadásul jól.

Gheorghiţă azt is elmondta, hogy Izraelben megfigyelték: az emlékeztető oltás után a dél-afrikai vírustörzzsel (amiről az rebesgették, hogy a jelenleg forgalomban lévő vakcinák nem védenek meg ellene) megfertőződött emberek is enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést, ami szintén jó hír, hiszen azt mutatja, hogy az oltás az új vírusváltozatok ellen is hatásos, legalábbis megkönnyíti a betegséget.

A koordinátor arról is beszélt, hogy miután Románia úgy döntött, más országokkal ellentétben nem vonja ki a forgalomból az AstraZeneca (új nevén: Vaxzevria) oltást, és nem is korlátozza annak használatát,

nem nagyon mondta vissza senki az időpontját azok közül, akik e szer második dózisára várnak.

Az AstraZeneca ismétlődózisainak beadását szerdán (április 14.) kezdik, csak ezen a napon 9000 embert várnak az „Astrás” oltópontokra. Romániában összesen 750 ezer dózis van készleten a brit–svéd oltóanyagból.

Egyúttal az is kiderült, hogy várhatóan mikor kezdik el az országban a kiskorúak beoltását.

Valeriu Gheorghiţă azt mondta, a Pfizer illetékesei már benyújtották az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelethez (FDA) a 12–15 éves gyerekek beoltásának engedélyeztetéséhez szükséges dokumentációt, szinte biztos, hogy két hónapon belül meg is kapják az engedélyt, majd az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása után, várhatóan ősztől Romániában is elkezdődhet az említett korosztály immunizálása.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS