// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Ha már bedurrant a járvány, az ortodox egyház gyorsan szervez még egy zarándoklatot, mert miért ne

// HIRDETÉS

Bukarestben már készülődnek is a Szent Demeter-napi ünnepségre, mert elvileg megvannak az engedélyek.

Miközben az országban lassan eléri a napi ötezret az igazolt új koronavírus-fertőzöttek száma, Bukarestben pedig a fertőzések aránya rég túllépte a határértéket, amely fölött a legdrasztikusabb intézkedések lépnek érvénybe, és bezárják a színházakat, vendéglőket, az ortodox egyház úgy döntött: azért mégiscsak meg kell szervezni a Szent Demeter-napi zarándoklatot.

Az ortodox egyház egyik legnépszerűbb szentjének számító Szent Demeter napja október 26-án van, és a patriarchátus közölte, hogy rögtön három napos, vasárnaptól keddig tartó ünnepség keretében emlékeznek meg róla.

Mindezt úgy, hogy Ludovic Orban miniszterelnök azt állítja: a kormány semmi ilyesmire nem adott engedélyt.

Az ortodox patriarchiátus szóvivője viszont mindenkit megnyugtatott: erre nincs is szükség, hiszen a bukaresti főpolgármesteri hivatal, a prefektúra, a csendőrség és a tisztiorvosi szolgálat engedélyezte a rendezvényt, a kormánynak semmilyen szerepe nincs a folyamatban.

Állítása szerint minden előírást szigorúan betartanak majd, és külön megállapodást kötöttek a csendőrséggel a rend fenntartására vonatkozóan.

A hivatalos bejelentés szerint a zarándoklaton kizárólag a bukaresti lakcímmel rendelkezők vehetnek részt, vagyis máshonnan nem fogadnak zarándokokat.

Ami szépen hangzik, csak hát ott van a múlt heti jászvásári példa: a Szent Paraszkéva tiszteletére szervezett zarándoklaton a hatósági rendelkezés szerint ott is csak helybeliek vehettek részt.

Viszont ez nagyjából senkit sem érdekelt: ezrek utaztak a városba más megyékből, hosszú, tömött sorokban tömörültek az ortodox székesegyház előtt, majd többen gyalázni kezdték a rend fenntartására kivezényelt csendőröket, és követelték, hogy engedjék oda őket a szent ereklyéjéhez.

A csendőrség pedig – arra hivatkozva, hogy meg akarja előzni az erőszakot – szépen meghátrált, és sutba vágta az eredeti rendelkezések betartatását, így bárki odamehetett az ereklyetartóhoz, és végigcsókolgathatta.

Egy ilyen precedens után nem vagyunk biztosak abban, hogy Bukarestben minden a legszigorúbb rendben zajlik majd.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS