Felálltak a „frontvonalak” az egységes bérezési törvény körül

Mit mondanak a pártok képviselői az egységes bértörvény jelenlegi formájáról?

• Mario Oprea liberális szenátor arra vonatkozó javaslatát, hogy a törvényt utalják vissza a munkaügyi bizottságba, elutasította a plénum.
   
• Dorin Bădulescu, a PMP frakcióvezetője szerint a kapkodás miatt elbukhat egy nemes célú törvény. „Egy átbeszélt, átlátható, jól átgondolt terveztere lenne szükség, ha egy jó törvényt akarunk alkotni” – hangoztatta a frakcióvezető.
   
• Adrian Wiener, az USR szenátora szerint a törvény „jó alkalmat teremthetne a diszkrimináció megszűntetésére”. „Az egységes bértörvény egy paradigmaváltásra adott volna lehetőséget, ami a különböző kategóriájú költségvetési alkalmazottak közötti szintek újrarendezését illeti, egy kifejezését annak, hogy az oktatás valóban stratégiai fontossággal bír. (...) Mindez elmaradt amiatt, hogy nem került sor a szakszervezetekkel való egyeztetésre, egy rendes társadalmi vitára” – jelentette ki Wiener a plénumban. Szerinte tiltakozásokra és sztrájkokra lehet számítani, valamint inflációra és a költségvetési hiánycél túllépésére a jogszabály életbe lépése esetén.
   
• Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője összetettnek nevezte a bértörvényt és bejelentette: az RMDSZ támogatja a jogszabály elfogadását. Úgy fogalmazott, sehol a világon nem lehet tökéletes bértörvényt alkotni, mert nem lehet minden érdekelt fél kívánságát egyidőben teljesíteni és fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ több indítványát beépítették a jogszabályba. „Támogatjuk, hogy egy adott intézményben egyetlen alkalmazottnak se lehessen nagyobb fizetése, mint az intézmény vezetőjének”– emelte ki Cseke.
   
• Ionuţ Sibinescu, az ALDE frakcióvezetője szerint a párt képviselői támogatják azt a törvényt, amely „rendet rak a bérrendszerben”. „Ez a törvény nem béremelést hajt végre, hanem megszünteti a bértábla méltánytalanságait, hogy a mezőgazdaságban dolgozó autóvezetőnek ugyanannyi fizetése legyen, mint az igazságügyben dolgozó társának” – hangoztatta Sibinescu.
   

• Ion Rotaru, a felsőház munkaügyi bizottságának elnöke szerint a bizottsághoz benyújtott több mint 300 módosító indítvány csaknem felét elfogadták, ami azt jelenti, hogy „figyelembe vettük az ellenzéki kollégák véleményét is”.

  A 205 PSD és ALDE parlamenti képviselő által kezdeményezett egységes bértörvény tervezetének vitája kedden folytatódik a szenátus plénumában.

Mit változtattak az eredeti tervezeten, és miről szól ez az egész?

A bizottság által elfogadott módosítások közé tartozik többek között az adóhivatalban dolgozó köztisztviselők bértáblájának a módosítása, amely megegyezik a központi intézményekben dolgozók táblájával. Egy további módosítás értelmében az önkormányzat vezetője is részesülni fog a sikeres pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékban, egy másik előírás szerint 12 havi bérnek megfelelő temetkezési segély járna a katonáknak és a rendőröknek és 15 százalék bérpótlék a fogyatékkal élő személyeknek.

A tervezet értelmében a helyi közigazgatás szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket. A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös szorzót alkalmaznak majd. Más városok polgármestereinek, alpolgármestereinek fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az alkalmazott szorzó, így a városi polgármesterek bére, a lakosság számának függvényében, 7.250 és 13.050 lej között lesz. 

A bizottság „a munka összetettségére” hivatkozva 15%-os a bérpótlékot határozott meg a környezetvédelmi hatóságok alkalmazottainak.

10%-os pótlék jár a kormányfőtitkárság alkalmazásában álló, a törvényalkotási folyamat lezárásában részt vevő alkalmazottaknak, és 15%-os az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) azon munkatársainak, akik a titkosított dokumentumokat kezelik.

Növelték az egyetemek igazgatóinak és főtitkárainak bérét úgy, hogy az adminisztratív vezető fizetése 2022-ben megegyezik majd a dékánok fizetésével, így a rektor és a helyettese után, a korábbi hatodik helyett, a harmadik pozíciót foglalja el a bértáblán. Ugyanakkor a bizottság javaslata szerint az egyetem szenátusának elnöke rektori, a főtitkár dékánhelyettesi szintű fizetést kap.

A bértörvény miatt a fináncok és a helyi hivatalnokok már biztosan utcára vonulnak.