// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Észak-Erdély sem hagyja magát, de nem csak Bukaresttől szabadulna

// HIRDETÉS

Létrejön a Nagybánya-Szatmárnémeti-Zilah-tengely.

Csak kapkodjuk a fejünket: alig hozták létre a Nyugati Szövetséget, és jelentette be Gyulafehérvár, Nagyszeben és Resicabánya, hogy csatlakozna, máris újabb szövetség körvonalazódik. Cătălin Cherecheș, Nagybánya hírhedt elöljárója közölte, hogy Észak-Erdélyi Szövetség néven köt együttműködési megállapodást a szomszédos megyeszékhelyekkel, Szatmárnémetivel és Zilahhal. A máramarosi megyeszékhely excentrikus polgármestere

nem kér Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad vagy Arad fennhatóságából, maga tör az élre,

mégpedig a hármashatár jegyében. Az Észak-Erdélyi Szövetséget ugyanis a magyar és az ukrán határ közelsége is indokolja, mondta az elöljáró, aki a megyeszékhelyek mellett Máramarosszigetet, Nagykárolyt és Szinérváralját is bekebelezné.

„Mi vagyunk a csomópont Románia, Magyarország és Ukrajna között” – hangsúlyozta az északi városok jelentőségét az elöljáró. A célok ebben az esetben is kizárólag gazdasági jellegűek, derült ki, Cherecheș többek között az évek óta tervezett Nagybánya-Szatmárnémeti gyorsforgalmi úttal indokolja az együttműködést, de Zilahhal is hasonló kapcsolatot szeretne, illetve a városi körgyűrű tervét is uniós forrásokkal gyorsítaná fel. Nagybánya börtönt megjárt polgármestere

nem szakadna el teljesen a valóságtól, és a megyei önkormányzatokat is bevonná a buliba.

Elsősorban amiatt, mivel hozzájuk tartóznak a közlekedési infrastruktúra fontos szegmensei, a repterek. Fekete-fehéren kimondta: Románia és a fejlesztési minisztérium nem használta ki a rendelkezésére álló európai uniós lehetőségeket, a városok vezetőségének pedig ez lenne az érdeke, így nem tudja zsebre tett kézzel nézni a totojázást.

A társulási szándék mögött a már említett infrastruktúra-fejlesztés mellett egyfajta régiósítási törekvés is felsejlik, legalábbis mindabból, amit Nagybánya szabadszájú polgármestere mondott. „Nagyon fontos, hogy ne csak a saját házunk körül nézzünk szét. Látnunk kell, hogy mi van Észak-Erdélyben, Észak-Moldvában, Dobrudzsában” – üzente Bukarestnek az elöljáró. A koherens gazdasági fejlesztés mellett az oktatáspolitika és a szociális ellátás fejlesztését említette még célként.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS